Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Tanulmányok. Jörg Reinbothe: A szerzői jog perspektívái Európában
2 Jörg Reinbothe sítette, hogy a belső piac megfelelő működésének biztosítása megköveteli e területen is a harmonizációt, a közösségi szintűjogalkotást. 1988 óta folyik a közösségi jogi szabályozás előkészítése és EK-irányelvekbe való foglalása. A szerzői és a szomszédos jogok területén mára hét közösségi irányelvből álló, szilárd jogi alap alakult ki az Európai Közösség szintjén, amit mi acquis communautaire - nek hívunk. A tagállamok szerzői jogi jogszabályainak harmonizációjában az első generáció az információs társadalmat megelőző korszakhoz kötődik és alapvetően olyan jogszabályokból áll, amelyeket 1991 és 1996 között fogadtak el. Ez az első generációs szabályozás kiterjedt a számítógépi programok jogi védelmére, a bérleti és a haszonkölcsönzési jogra, valamint a főbb szomszédos jogokra, a műhold útján történő sugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre, a szerzői és a szomszédos jogok védelmi idejére, továbbá az adatbázisok jogi védelmére. A szerzői jogi harmonizáció első generációjának hatodik és utolsó kezdeményezése, illetve eredménye a művészek újraeladási (követő) jogáról (az ún. „droit de suite"-ről) rendelkező irányelv. Evekig tartó viták után, 2001. szeptember 27-én elfogadták a 2001/84/EK irányelvet és az hatályba lépett 2001. október 13-án. Valamennyi említett irányelv belső piaci igényeket elégít ki, belső piaci intézkedésnek minősül, és mindegyik az EK Szerződés 95. cikkére - a korábbi lOO.a cikkére - (mint jogi alapra) épül. Megalapozottan állítható-általános értékelésként -, hogy ezek az irányelvek meglehetősen magas szintű szerzői jogi védelmet eredményeztek és egyúttal hűségesek maradtak a szellemi tulajdon védelmének az Európai Unióra jellemző céljaihoz és hagyományaihoz. Eközben tükrözték az érintett érdekek és jogosultságok közötti egyensúlyt, nevezetesen a jogosultak, a kereskedelmi felhasználók, a fogyasztók és a nagyközönség érdekei és jogai közötti egyensúlyt. Bár ezeket az irányelveket az információs társadalom és a vele járó új szolgáltatások korszakának beköszönte előtt alakították ki, az új környezetben is megőrizték relevanciájukat. Ez különösen igaz az adatbázisok jogi védelméről 1996-ban elfogadott irányelvre. Az információs társadalom és az elektronikus kereskedelem új digitális szolgáltatásainak a többsége - ha nem mindegyike -elektronikus adatbázisokból származik, s ezek az adatbázisok azt foglalják magukba, amit manapság „tartalomnak” neveznek. Az adatbázis-irányelv az Európai Unió szintjén hangolta össze az adatbázisok szerzői jogi védelmét és bevezette az ún. sui generis jogot. Azt mondhatjuk, hogy az Európai Unióban az adatbázis-irányelv nyitotta meg az utat a szerzői jogi harmonizáció második generációja előtt. III. Irányelv az információs társadalom szerzői jogáról /. A háttér Az információs társadalom és a digitális szolgáltatások korszakának beköszöntével a világ megváltozott - a szellemi tulajdon védelme számára is. Mostantól a szerzői műveket és a szomszédos jogi teljesítményeket (pl. a hangfelvételeket) „tártálom”-nak hívják. Az internetes szolgáltatást nyújtó vállalkozások csatlakoztak azokhoz az érdekcsoportokhoz, amelyek mindig is aktív és élénk érdeklődést mutattak szerzői jogi ügyekben. Felerősödtek azok a hangok, amelyek a szerzői jogot idejétmúlt és hamarosan a jogtörténet szemétdombjára kerülő intézménynek nyilvánították. A szerzői jogot egyre inkább az információhoz és a tartalomhoz való szabad hozzáférés akadályának minősítették és arra intették a jogosultakat, hogy mielőbb tájékozódjanak a védelem alatt álló teljesítményeik gazdasági hasznosításának új formáiról, s ezen belül kezdjék meg különösen az ún. „új üzleti modellek” kifejlesztését. Ezek az új körülmények és környezeti feltételek korántsem könnyítették meg a jogalkotók életét; mindazonáltal a jogi keretrendszer, azaz - az Európai Unió szintjén - az acquis communautaire kiegészítésre szorult, hogy megfelelhessen azoknak az új kihívásoknak, amelyeket az információs társadalom támaszt a szerzői jog és a szomszédos jogok területén. Hogy rövidre fogjam: ezeknek a megfontolásoknak az eredménye az információs társadalom szerzői és szomszédos jogi kérdéseiről szóló irányelv, vagyis a 2001/29/EK irányelv, amelyet olykor „szerzői jogi irányelvnek” („Copyright Directive ’’-nek) is neveznek. Ez utóbbi elnevezés természetesen egyértelműen helytelen, viszont abból a tényből következik, hogy ez az új irányelv indokoltan tekinthető a legfontosabb kezdeményezésnek, amelyet az Európai Unió valaha is tett a szerzői jog területén. S valóban, ez „a” szerzői jogi irányelv. Kitölti az első generációs acquis communautaire hézagjait. Korszerűsíti a szerzői jogi védelmet azáltal, hogy összehangolja a többszörözési jogra, valamint a szerzőknek, az előadóművészeknek, a hangfelvétel-előállítóknak, a filmproducereknek és a műsorsugárzó szervezeteknek arra a jogára vonatkozó szabályokat, hogy valamely tartalmat interaktív jelleggel hozzáférhetővé tegyenek. Emellett bevezeti az ún. műszaki intézkedéseknek az egész Unióra kiterjedő védelmét, oltalmazva a jogok digitális kezelésére szolgáló új eszközöket. Mindez bőségesen igazolja: ez az irányelv ténylegesen a szerzői jogi irányelvek második generációjához tartozik. 2. Értékelés Engedjék meg, hogy csupán az irányelv egyes „főcímeit” említsem: a 2. cikk a többszörözési jogról; a 3. cikk a nyilvánossághoz közvetítésről/hozzáférhetővé tételről; az 5. cikk (1) bekezdése az ún. technikai másolatokra vonatkozó kivételről; a jogosultaknak a védelem alatt álló műveik és más teljesítmények felhasználásáért járó „fair compensation" fogalma; a 8. cikk (3) bekezdése a jogsértő anyagot hozzáférhetővé tevő internetszolgáltatók ellen kérhető, ajogsértéstől eltiltó határozatról; s végül a 6. cikk a műszaki intézkedések védelme tárgyában, ideértve a 6. cikk (4) bekezdését (az ún. „interface’’-szabályt), amely rendelkezik az ilyen védelem és a jogok alól engedett egyes kivételek viszonyáról. Ennek az irányelvnek a minőségét és hatását nem szabad alábecsülni. Ez az irányelv előkészíti a talajt ahhoz, hogy az információs társadalom körülményei között a szerzői és szomszédos jogokra épülő termékek és szolgáltatások piaca virágzásnak indulhasson. Valamennyi jogosulti csoportra egyformán vonatkozik, emellett figye