Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez
Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez 15 gáltató tevékenység erősítése mellett), valamint a kis- és középvállalkozások innovációs kapacitását bővítő, a szabadalmi és egyéb ipaijogvédelmi tevékenységüket tájékoztató, tanácsadó munkával és egyéb eszközökkel (pl. a külföldi oltalmazás támogatásával, bizonyos díjvagy egyéb eljárási kedvezményekkel) előmozdító intézkedések meghozatala.- A magyar szabadalmi ügyvivői kar felkészülten várja és viszonylag magas arányban fogja kihasználni az európai szabadalmi ügyvivővé válás lehetőségét. A külföldiek szabadalmi bejelentéseivel összefüggő megbízásaik száma csökkeni fog; ezt csak néhány éves átmeneti idő után és feltehetőleg csak részlegesen ellensúlyozza majd az európai szabadalmak hatályossá tételével (a magyar forditás benyújtásával) kapcsolatos megbízások megjelenése. 6. A Londoni Megállapodás Az ESZE-hez való csatlakozás előkészítése kapcsán kialakult szakmai konszenzus62 szerint nem indokolt, hogy hazánk egyidejűleg csatlakozzon az ESZE 65. cikkében szabályozott fordítási követelmények enyhítésére irányuló Londoni Megállapodáshoz (lásd a 3.3. pontot) is. E megállapodás alapján ugyanis nem volna megkövetelhető az európai szabadalmak szövegének magyar fordítása, ami jogbiztonsági és egyéb alkotmányos aggályokat vethetne fel, továbbá kiiktatná a fordítási követelménynek a valós gazdasági érdekeltséghez nem köthető oltalmi igényeket kiszűrő hatását. A szabadalmi rendszer egyik alapelve is csorbát szenvedne, hiszen elmaradna a találmánynak a köz számára a kizárólagos hasznosítási jog ellenében való feltárása. Figyelembe kell venni azt is, hogy a szabadalmi leírásokban foglalt műszaki információ 80-90 százaléka csak ilyen módon férhető hozzá, és ez az ismeretanyag pótolhatatlan a kutatásban és a fejlesztésben. A fordítási követelményektől való eltekintés a magyar műszaki nyelv elszegényedését is előidézhetné. Végül nyilvánvalóan mérlegelni kell azt is, milyen fokú az ESZE hivatalos nyelveinek az ismerete hazánkban (általában és a leginkább érintett gazdasági, illetve szakmai körökben)63 7. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás időpontja és egyéb feltételei A kormányzati elképzelések szerint a Magyar Köztársaság 2003. január 1-jével válik az ESZE szerződő államává anélkül, hogy egyidejűleg csatlakozna a Londoni Megállapodáshoz. Az Egyezményhez való csatlakozás — az ESZE 169. cikkének (2) bekezdése értelmében - a csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napjától válik hatályossá. A Magyar Köztársaságnak az Egyezményhez 2003. január 1-jei hatállyal történő csatlakozásához tehát szükséges, hogy a csatlakozási és a megerősítő okiratot a külügyminiszter 2002. október hó folyamán letétbe helyezze a Német Szövetségi Köztársaság Kormányánál [ESZE 165. cikk (2) bek.]. Az ESZE-hez —a 167. cikk (3) bekezdésében meghatározott határidő lejárta folytán - fenntartás nem fűzhető a csatlakozás, illetve a megerősítés alkalmával. Ettől függetlenül sem volna ok arra, hogy a Magyar Köztársaság a 167. cikk (2) bekezdésében korábban megengedett fenntartások bármelyikét is megtegye. A 164. cikk (1) bekezdése az Egyezmény elválaszthatatlan részének minősíti a Végrehajtási Szabályzatot és az ESZE-hez kapcsolt jegyzőkönyveket. Az Egyezményhez való csatlakozás tehát a Végrehajtási Szabályzatra és a jegyzőkönyvekre is kiterjed. A 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet 6. §-ának b) pontja értelmében az MSZH gondoskodik az Európai Szabadalmi Szervezet tagállamait megillető jogok gyakorlásáról és az azokat terhelő kötelezettségek teljesítéséről; e feladatát - a rendelet 11. §-ának (2) bekezdéséből is következően - az érintett minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel, központi hivatalokkal, köztestületekkel és társadalmi szervezetekkel együttműködve kell ellátnia. Az ESZE-hez való csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslattal szorosan összefügg az Szt. módosítására irányuló törvényjavaslat, amely tartalmazza az ESZE-hez való csatlakozás miatt szükséges - az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra vonatkozó - rendelkezéseket, vagyis bevezeti az ún. illeszkedési szabályokat. Az Szt. módosításainak részletes ismertetése külön tanulmány tárgya lehetne. Az említett országgyűlési határozati javaslat elfogadása esetén szükségessé válik az ESZE hatályos szövegének kihirdetése is, amiről külön törvényjavaslat készült. Az ESZE Végrehajtási Szabályzatának és Díjszabályzatának kihirdetése pedig rendeleti szinten valósul majd meg. Az Szt. módosításának, az ESZE hatályos szövegét kihirdető törvénynek és az említett rendeleteknek egyidejűleg - az ESZE-hez való csatlakozásunk tervezett időpontjában, 2003. január 1-jén - kell hatályba lépniük. Jegyzetek 1 Facts and figures, 2001; European Patent Office; Gerald Paterson: The European Patent System, London, 2001, V-X. old., 3-4. old. cs 20-21. old.; Romuald Singer és Raph Lunzer: The European Patent Convention, London, 1995, 19-20. old.; Vékás Gusztáv: Regionális iparjogvédelmi együttműködés, in: Iparjogvédelmi kézikönyv, Bu^ dapest, 1994., szerk.: Szarka Ernő, 246-249. old. Lásd Article 79 EPC, Extension of European patents to Slovenia, Latvia and Lithuania, Romania, Albania, Macedonia, in: Ancillary Regulations to the European Patent Convention, European Patent Office, 1999, 78-101. old. 3 Magyarország esetében az igazgatótanácsi határozat száma: CA/D 5/99 4 Status of ratification procedures, CA/34/02, Munich, 27. 05. 2002. 5 Facts and figures, i. m. (1); Annual Report 2001, European Patent Office 6 Jochen Pagenberg: Diplomatic Conference on the Revision of Article 63 EPC, IIC, Vol. 23, No. 2/1992, 248-250. old.; Edward Armitage: Updating the European Patent Convention, IIC, Vol. 22, No. 1/1991,5-10. old. 7 APárizsi Uniós Egyezmény legutóbbi szövegét az 1970. évi 18. törvényerejű rendelet hirdette ki. Lásd még: G. H. C. Bodenhausen: Guide to the
