Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez
14 Ficsor Mihály Az MSZH helyzetét illetően figyelmet érdemlő hatás továbbá, hogy a külföldi eredetű (főként PCT-) bejelentések számának elapadásával az MSZH jelentős mértékű díjbevételtől esik majd el. Az iparjogvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakból származó bevétel emiatt - fokozatosan - bekövetkező csökkenését feltehetőleg nem teljes mértékben és csupán az ESZE-hez való csatlakozást követő négy-hat év elteltével fogja pótolni a Magyarországon hatályos európai szabadalmak fenntartása után fizetett díjakból a nemzeti hivatalnak jutó - jelenleg ötven százalékos mértékű - hányad. Az MSZH önfinanszírozó működése a jelenlegi adatok szerint - megfelelő intézkedésekkel - a csatlakozást követő átmeneti időszakban is várhatólag fenntartható marad; mindazonáltal az előzetes becslések szerint a 2006. és 2007. évben mintegy 600 millió forint összegű bevételkiesés várható a jelenlegi díjak és árfolyam alapulvételével. Az MSZH saját bevételeinek további csökkenését idézheti elő, ha az Európai Unióhoz való csatlakozást követően működésbe lép a közösségi szabadalmi rendszer (lásd a 3.5. pontot). 5.9. Az 1995. évi XXXII. törvény alapján működő magyar szabadalmi ügyvivők tevékenységi körét — a Szabadalmi Ügyvivői Kamara adatai szerint60 — főként a következő feladattípusok jellemzik: képviselet az MSZH előtt belföldi és külföldi ügyfelek megbízása alapján iparjogvédelmi ügyekben; szaktanácsadás és kutatás; a szabadalmi fenntartási díjak megfizetése; magyar ügyfelek külföldi bejelentéseivel kapcsolatos teendők ellátása. A hazai szabadalmi ügyvivők érdekeltségére jellemző, hogy az MSZH-nál folyamatban lévő szabadalmi bejelentések mintegy 92 százalékában, az ilyen védjegybejelentéseknek pedig 65 százalékában szabadalmi ügyvivők látják el az ügyfél képviseletét. A Szabadalmi Ügyvivői Kamara nyilvántartásában 2002 elején 229 szabadalmi ügyvivő szerepelt, az ügyvivőjelöltek száma 30 volt. A szabadalmi ügyvivők egyéni ügyvivőként, meghatározott társas irodai formákban, illetve munkaviszonyban állva, annak alapján (ún. ipari ügyvivőként) fejtik ki tevékenységüket. A Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagjainak megoszlása ebben a csoportosításban a következő: egyéni ügyvivő 97 fő, közülük 71 szünetelteti a működését; ipari ügyvivő 51 fő, ebből 10 szünetelteti működését, társas iroda keretében összesen 81 ügyvivő tevékenykedik. Az irodai formák a működő ügyvivők létszáma szerint a következőképpen írhatók le: 2-4 fővel 10 iroda; 5-10 fővel 2 iroda; 15-30 fővel pedig 2 iroda működik. Az ügyvivőjelöltek hozzávetőlegesen fele-fele arányban oszlanak meg az irodák és a munkaviszonyban foglalkoztatott ügyvivők között. Az ESZE-hez való csatlakozás elsősorban azokat a szabadalmi ügyvivőket érinti, akik jelentős külföldi ügyfélkörrel rendelkeznek, hiszen a külföldről érkező — szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos - megbízások száma csökkenni fog. A 2004. év közepétől — vagyis attól kezdve, amikor az utolsó PCT-bejelentések is nemzeti szakaszba lépnek az MSZH-nál — várhatóan egy-két évig a szabadfoglalkozású szabadalmi ügyvivők esetében számítani kell a megbízások volumenének visszaesésére. Ezt az időszakot azonban - a kamara számításai szerint - fellendülés követheti annak következtében, hogy ekkor már jelentkezni fognak a Magyarországra is kiteijedően megadott európai szabadalmak hatályossá tételével - azaz a fordításuk benyújtásával - összefüggő, új típusú megbízások. Ezzel párhuzamosan a fenntartásidíj-fizetési tevékenység is bővülni fog, ami - a befizetések tőkeigénye miatt - várhatólag a nagyobb irodák forgalmát fogja jelentősebb mértékben növelni. Az ipari ügyvivők helyzetében a kamara nem prognosztizál számottevő változást; ellenben arra számít - és ezt különösen fontosnak is ítéli -, hogy a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységével összefüggő szabadalmi ügyvivői munka súlya növekedni fog. Az európai szabadalmi ügyvivővé válás lehetőségét a kamara becslései61 szerint ténylegesen mintegy 120 hazai ügyvivő fogja kihasználni; egynegyedük pedig feltehetőleg rendszeresen, magas színvonalon látja majd el az ESZH előtt is a hivatásszerű képviseletet. A szabadalmi ügyvivők helyzetében további változásokat eredményez majd az Európai Unióhoz való csatlakozás; a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvénynek az EK-Szerződés 43. és 49. cikkével való összehangolásához szükséges módosítását a jogharmonizációs programról és a program végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 2099/2002. (III. 29.) Korm. határozat mellékletének 2. fejezete 2002. II. félévére irányozta elő, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításával összefüggésben. 5.10. Az ESZE-hez való csatlakozás hatásairól az előzőekben adott összefoglalóból egyértelműen kitűnnek a következők:- A Magyar Köztársaságnak az ESZE-hez való csatlakozása nem halogatható; a csatlakozás kifejezi hazánk eltökéltségét a szellemi tulajdon hatékony védelme iránt, és fontos jelzést ad e területen az európai integrációs felkészülés eredményességéről.- Az európai szabadalmak hatályossá válásának a magyar nyelvű fordítás benyújtásától való függővé tétele nem csak alkotmányossági megfontolásból és a szabadalmi rendszer információs funkcióinak betöltése érdekében szükséges, hanem azért is, mert e követelmény érvényesítésével biztosítható, hogy a külföldiek csak a tényleges magyarországi gazdasági érdekeltséghez kötődő oltalmi igényeiket érvényesítsék hazánkban, azaz, hogy indokolatlanul korlátozó szabadalmi jogok ne akadályozzák a hazai vállalkozásokat (különösképpen a kutatás-fejlesztést, illetve a kis- és középvállalkozásokat).- Az ESZE-hez az előzőekben vázolt feltételekkel való csatlakozásunk várhatólag nem eredményezi a Magyarországra irányuló külföldi szabadalmi bejelentések számának azt a mértéket jelentősen meghaladó emelkedését, amelyet ESZE-tagság hiányában is progrosztizálni lehetne.- Az ESZE-hez való csatlakozás előnyeinek kihasználása és az esetleg várható hátrányok mérséklése szempontjából kulcsfontosságú: a hazai kutatás-fejlesztés további föllendítése, a belföldi szabadalmi bejelentések számában megfigyelhető növekedési tendencia fenntartása, a nemzeti iparjogvédelmi hatóság meghatározó szerepkörének megőrzése (a tájékoztató és szol
