Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez
Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez 13 adatok is azt a feltevést látszanak igazolni, hogy a hazai bejelentések műszaki tartalma erősödött, üzleti értéke pedig nőtt. A tudományos és műszaki eredményesség egyik lehetséges mércéjének tekintik34 az Amerikai Egyesült Államokban, illetve az ESZH-nál megadott szabadalmak egymillió lakosra jutó számát. Az elmúlt tíz évben átlagosan évente 7,1 megadott USA-beli szabadalom jutott egymillió lakosra Magyarország esetében. Ez a szám a közép- és kelet-európai régióban kiemelkedik, de a fejlett európai országokkal való összevetésből kitűnik, hogy csak a görög és a portugál szabadalmaztatási adatokat haladjuk meg. Az ESZH statisztikájából is hasonló kép rajzolódik ki: hazánk a régióban vezető szerepet tölt be az ESZH-nál történő szabadalmaztatásban is, miközben ez a teljesítmény elenyésző egyes fejlett európai országok adataihoz képest. Az innovációs hatékonyság másik lehetséges mérőszámához jutunk annak vizsgálatával, hogy adott összegű kutatási-fejlesztési ráfordításra milyen mértékű szabadalmi eredményesség jut. Az adatok szerint hazánk ebből a nézőpontból is sikeresnek tekinthető a közép- és kelet-európai régióban (egymillió USD összegű kutatási-fejlesztési ráfordítás átlagosan 9,2 külföldi szabadalmi bejelentést eredményez), ugyanakkor európai összehasonlításban ez a teljesítmény is csak közepesnek minősül (pl.: ez az arányszám Svájc esetében 15,1; Finnországban 26,1; Norvégiában 33,2; igaz viszont, hogy ugyanez a mutató csupán 8,8 Ausztria esetében és 7,5 az USA-ban). 5.7. Az ESZE-hez való csatlakozás előnyeinek kihasználásához, a csatlakozás kedvező hatásainak felerősítéséhez és a hátrányok mérsékléséhez elengedhetetlen annak számos eszközzel történő elősegítése, hogy a hazai kis- és középvállalkozások a szabadalmi eszköztár tudatos felhasználásával lépjenek piacra és álljanak ott helyt innovatív termékeikkel, illetve szolgáltatásaikkal. Ez felel meg a nemzetközi és európai törekvéseknek is. A Szellemi Tulajdon Világszervezetében, azaz a WIPO-ban a közgyűlés 2000-ben külön programot fogadott el a kis- és középvállalkozások támogatására;55 a 2002-2003. évi költségvetésben és programban pedig több mint két és fél millió CHF-t különítettek el a kis- és középvállalkozások és a szellemi tulajdon kapcsolatának szentelt alprogram finanszírozására.56 Az Európai Bizottságnak az európai szabadalmi rendszer reformjával foglalkozó - már említett - munkaanyagai (lásd a 3.5. pontot) szintén megkülönböztetett figyelemben részesítik a kis- és középvállalkozások ösztönzésére, támogatására hivatott iparjogvédelmi módszereket (pl.: a javukra alkalmazott eljárásidíj-, illetve illetékkedvezményt, a megfelelő tanácsadó, ügyfélszolgálati hálózatok kiépítését). A Bizottság a nemzeti szabadalmi hivatalok egyik fő feladataként jelöli meg, hogy a szabadalmi és egyéb iparjogvédelmi ismeretek terjesztésében, a tájékoztatásban, az ügyfelek kiszolgálásában meghatározó, központi szerepet töltsenek be, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások, az egyéni feltalálók és a közhasznú szervezetek érdekeire, igényeire.57 A magyar iparjogvédelmi rendszer lényegében már ma is az összes lehetséges eszközt működteti az egyéni feltalálók, illetve a kis- és középvállalkozások oltalomszerzési esélyeinek javítása érdekében (pl. nemzetközi összehasonlításban is példaértékű díjkedvezmények és -mentességek érvényesülnek az iparjogvédelmi hatósági eljárásokban; az MSZH ügyfélszolgálati egységeket működtet 14 vidéki városban is; megélénkült az iparjogvédelmi oktatás és képzés; az MSZH honlapját havonta több mint félmillióan látogatják). Ezeknek az intézkedéseknek a továbbfejlesztése mindazonáltal feltétlenül szükségesnek tűnik az ESZE-hez való csatlakozás kapcsán. Erre tekintettel az érintett minisztériumok és az MSZH együttműködésében átfogó intézkedési terv készül a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének erősítésére. 5.8. Az ESZE-hez való csatlakozás folytán az MSZH-t érő hatások közül mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy a külföldiek által az MSZH-nál - akár közvetlenül, akár a PCT rendszerében - tett bejelentések száma várhatólag mintegy hetvenöt százalékkal vissza fog esni. Ezt a visszaesést valamelyest ellensúlyozhatja a hazai eredetű bejelentések mennyiségének enyhe növekedése. Számunkra fontos körülmény az is, hogy az MSZH munkaterhe az ESZE-hez való csatlakozást követő években még növekedni fog abból adódóan, hogy ekkor lépnek majd a nemzeti szakaszba a csatlakozást megelőzően benyújtott, hazánkat is megjelölő PCT-bejelentések (2003-ban 6000, 2004-ben 2000 PCT-bejelentés nemzeti szakaszba lépése várható). Ennek eredményeként az prognosztizálható, hogy az MSZH-nál folyamatban lévő szabadalmi bejelentések száma még 2005-ben is alig marad alatta a 2002. évi mennyiségnek (2002-ben 18 137 ilyen bejelentés volt, míg a számítások szerint 2005-ben mintegy 17 900 szabadalmi bejelentés vár majd elbírálásra az MSZH-nál, ez a szám várhatólag 2007-ben sem csökken 12 000 alá). Figyelemre méltó távlatot rajzol továbbá a nemzeti iparjogvédelmi hatóságok elé az a megállapodás is, amely a közösségi szabadalomról szóló rendelet megalkotására irányuló előkészületek során jött létre az Európai Unió tagállamai között arról, hogy a közösségi szabadalmi bejelentések vizsgálatával járó munkát részlegesen decentralizálják és - szigorú minőségi követelmények érvényesítésével - megosztják a túlterhelt ESZH és a nemzeti hivatalok között.í!< Emellett az európai szabadalmi rendszer reformjával összefüggésben általánossá vált az a nézet, hogy a nemzeti szabadalmi hivatalokra a reform véghezvitelét, a közösségi szabadalom bevezetését követően is feltétlenül szükség van, sőt, a hatósági munka említett decentralizálása mellett növelni kell szerepüket az ügyfélszolgálat terén, valamint a tájékoztató munkában és a szabadalmi információ terjesztésében is.59 Az ESZE-hez való csatlakozás következtében tehát az MSZH-nál a várhatóan huzamosabb ideig fennmaradó szabadalmi hatósági ügyteher mellett számottevően megnő a nemzetközi, jogi, dokumentációs és információs feladatok súlya, a megváltozó környezetben - különös tekintettel az egyéni feltalálók, valamint a kis- és középvállalkozások igényeire - erősíteni kell a tájékoztató, szolgáltató, képzési, ügyfélszolgálati és egyéb promóciós tevékenységet.
