Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez
12 Ficsor Mihály tív elemnek számít az amortizációs szabályok módosulása; 2001 -tői a vállalkozás saját maga döntheti el, hogy kutatási-fejlesztési beruházásait milyen ütemben kívánja leírni, és ezt az ütemet évről évre módosíthatja. Emelkedett a kutató-fejlesztő helyek száma (2000-ben ez a szám 2020 volt), valamint a kutatásban és a fejlesztésben foglalkoztatottak létszáma is (2000-ben meghaladta a 23 500-at); ez utóbbiaknak az aktív keresőkhöz viszonyított aránya pedig 2000-ben túllépte a 0,6 százalékot. A 2002 és 2006 közötti időszakra szóló kormányprogram4 * szintén célként tűzi ki a magyarországi felhasználású K+F ráfordítások egyenletes növelését. Annak érdekében, hogy az innovációt segítő intézmények és az innovatív tevékenységek fejlődjenek Magyarországon, a kormány - a szellemi tulajdon erősítése mellett - kiemelt feladatának tekinti az innovációbarát szabályozási környezet megteremtését, Magyarország mint kutatási-fejlesztési „helyszín” vonzóvá tételét, a kis- és középvállalkozások innovációs forrásainak bővítését. A Széchenyi Terv önálló programot indított el a kis- és középvállalkozások fejlesztésére is. E program céljai között szerepel a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, egyebek mellett a vállalkozói kultúra és ismeretek gazdagításával, az európai integrációra való felkészülés támogatásával, illetve a működés adminisztratív feltételeinek a könnyítésével. A program - többek között - a kis- és középvállalkozások ún. nem produktív funkcióit - kutatási, piacfejlesztési, innovációs, továbbképzési és más fejlesztési tevékenységeit — is támogatja. A Széchenyi Terv indikativ finanszírozási táblája e program céljaira 25 milliárd forintot különített el. A külföldi szabadalmaztatás pályázati rendszerben történő támogatása fontos része az innovációt elősegítő jogi és pénzügyi feltételrendszernek. A 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló törvény (2000. évi CXXX1II. törvény) a „Magyar találmányok külföldi bejelentése” célelőirányzat összegét a 2002. évre 319 millió forintban állapította meg, ami számottevő forrásbővülést eredményezett. A pályázati rendszer időközben megkezdett reformja pedig e forrásoknak a korábbinál is hatékonyabb felhasználást hivatott biztosítani. Előnyös környezeti adottság az is, hogy a magyar intézmények és vállalkozások az Európai Unió 5. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjába teljes jogú partnerként kapcsolódhattak be.50 Mindez egyfelől arra utal, hogy az ESZE-hez való csatlakozás kezdeményezését is megkövetelő Európai Megállapodás 1991. évi aláírása óta eltelt több mint egy évtizedes felkészülési idő eredményeként a hazai nemzetgazdaság - azon belül a kutatás-fejlesztés, valamint a kis- és középvállalkozások köre - viszonylag kedvező helyzetben fogadhatja és kezelheti majd az ESZE-tagságból adódó hatásokat, képes lehet az előnyök kihasználására és a hátrányok csökkentésére, sőt, akár elkerülésére is. Az előzőekben vázolt fejlemények és tendenciák másfelől arra a várakozásra is alapot adhatnak, hogy a magyar nemzetgazdaság képessége az említett hatások kezelésére még inkább megerősödik arra az időre, amikor az ESZE-hez való csatlakozás következményei ténylegesen is érezhetők lesznek azáltal, hogy hatályossá válnak az első - Magyarországra is kiterjedő - európai szabadalmak (ez a csatlakozástól számított mintegy négy-hat év elteltével következik majd be). E pozitív feltevések igazolódásához ugyanakkor - a felmérések tanulságai szerint - elsősorban a kis- és középvállalkozások támogatása, illetve szabadalmi tájékozottságának erősítése terén még további intézkedések látszanak szükségesnek. 5.6. Az előzőekben vázolt - az ESZE-hez való csatlakozással összefüggő — gazdasági hatásokat és tendenciákat érdemes megvizsgálni a szabadalmi statisztika31 tükrében is. A szabadalmi bejelentések száma évek óta egyenletesen és nagymértékben emelkedik az MSZH-nál. Kiugró növekedést mutat a PCT rendszerében tett, Magyarországot is megjelölő nemzetközi szabadalmi bejelentések mennyisége: az 1997. évi 28 443-hoz képest 2000-ben 61 018, 2001-ben pedig 83 021 nemzetközi bejelentésben jelölték meg Magyarországot is célországként. Ez azt is jelenti, hogy 2001-ben a 115 PCT-tagállamból benyújtott több mint 100 000 nemzetközi szabadalmi bejelentés mintegy nyolcvan százalékában Magyarországot is megjelölték (2000-ben ez az arány közel 70% volt). A nemzeti szakaszba lépő PCT-bejelentések száma az MSZH-nál 1997-ben 2564, 2000-ben 3476, 2001-ben 3925 volt; ezzel együtt a tényleges oltalmi igényt jelentő külföldi szabadalmi bejelentések száma a következőképpen alakult: 1997.: 3452; 2000.: 4070; 2001.: 4532. A hazai eredetű szabadalmi bejelentések száma 1989- től 1998-ig folyamatosan csökkent (2657-ről 694-re); az elemzések mindazonáltal ezzel kapcsolatban arra is felhívták a figyelmet,52 hogy mindeközben a hazai eredetű bejelentésekre egyre nagyobb hányadban szereztek szabadalmat, vagyis nőtt a szabadalommegadások aránya, ami azt jelzi, hogy az 1990-es években a hazai bejelentők magatartása megfontoltabbá vált. (E megállapítást a hazai eredetű szabadalmi bejelentések nemzetközi sorsának alakulása is alátámasztani látszik). A hazai bejelentőktől származó bejelentések száma másfelől immár harmadik éve növekvő tendenciát mutat (1999.: 727; 2000.: 810; 2001.: 919). Ebből azonban viszonylag szerény mértékben (223 bejelentéssel) részesedtek a magyar intézményi bejelentők - a többi bejelentés egyéni feltalálóktól származott. Intő jel az is, amire egyes elemzések53 már rámutattak: a kis és közepes méretű cégek, valamint a kutatóintézetek szinte teljesen eltűntek a hazai szabadalmi bejelentők sorából. Ez is azt jelzi, hogy szükség van a tudomány- és technológiapolitika további fejlesztésére, a szabadalmi és egyéb iparjogvédelmi ismeretek minél szélesebb körű terjesztésére, a kis- és középvállalkozások tájékozottságának erősítésére. Kedvező fejleménynek számít, hogy a Magyarországról származó, külföldre irányuló nemzetközi szabadalmi bejelentések száma emelkedett az elmúlt években (1994- ben 62, 1997-ben 90, 2000-ben 132, 2001-ben 153 hazai eredetű PCT-bejelentést nyújtottak be). A legutóbbi három évben a magyarországi eredetű - közvetlenül vagy a PCT rendszerében benyújtott - európai szabadalmi bejelentések mennyisége félszáz körül alakult. Ezek az
