Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez
Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez 11 szándékra csak akkor lehet majd következtetni, amikor az ESZE előtti eljárásban közzétett európai szabadalmi bejelentés igénypontjainak magyar nyelvű fordítását a bejelentő az MSZH-hoz benyújtja. Ez az ügyek többségénél időben nagyjából egybeesik azzal az időponttal, amikor a PCT szerinti eljárás esetén a nemzeti szakaszba lépéshez szükséges cselekmények teljesítésére (köztük a fordítás benyújtására) sor kerül. A két rendszer tehát hasonló függő jogi helyzetet eredményez. Különbséget az jelenthet, hogy míg a PCT alapján a nemzeti szakaszba való belépés biztos jelzésként értékelhető a jogszerzési szándékot illetően, addig az ESZE rendszerében az igénypontok fordításának benyújtása ezt általában csupán valószínűsíti, az igénypontfordítás benyújtásának elmaradása pedig egyáltalán nem értékelhető a tényleges jogszerzési szándék hiányára utaló körülményként. Emellett az európai szabadalmi bejelentések bejelentői az európai szabadalom megadására irányuló eljárás teljes időtartama alatt benyújthatják az igénypontok magyarnyelvű fordítását, ami a függő jogi helyzet időtartamát meghosszabbíthatja. Nagy különbség van a két rendszer között a teljes magyar nyelvű szabadalmi leírás hozzáférhetővé válásának időpontját illetően. A PCT szerint folyó eljárásban a magyar nyelvű leírás közzététele az elsőbbség napjától számított mintegy három év elteltével megtörténik, az ESZE-hez való csatlakozás után a Magyarországon is hatályossá váló európai szabadalmak magyar fordításának benyújtására csak az európai szabadalom megadását követően, átlagosan a bejelentés napjától számított négy-öt, vagyis az elsőbbség időpontjától számitott öt-hat év elteltével kerül majd sor. A függő jogi helyzet az európai szabadalmi rendszerben tehát később zárul le abban a kérdésben, hogy a külföldi bejelentő jogszerzési szándéka valós-e, vagyis ténylegesen kívánja-e érvényesíteni oltalmi igényét hazánk területére vonatkozóan is. A magyar vállalkozók és szakemberek pedig a jelenlegi helyzethez képest több évvel később juthatnak majd hozzá magyar nyelven a szabadalmi leírásokban foglalt információhoz, azaz csak később ismerhetik meg anyanyelvükön a szabadalmazott találmányokat. Az ESZE-hez való csatlakozás egyetlen számottevő hátránya csupán ez lehet, mivel - a felmérések szerint - semmi nem támasztja alá azt a feltételezést, hogy a külföldiek által hazánkra kiterjedően szerzett szabadalmak száma a csatlakozás folytán jelentősen meghaladná azt a nagy valószínűséggel becsülhető növekményt, amely ESZE- tagság híján is bekövetkezne a külföldiek magyarországi - többnyire a PCT szerinti eljárás közbejöttével megszerzett - szabadalmainak számában. A valós oltalmi igények száma ugyanis sokkal inkább függ a magyar nemzetgazdaság és a hazai piac iránti külföldi befektetői és egyéb üzleti érdeklődéstől, mint az oltalomszerzésre nyitva álló eljárási lehetőségektől. Ezt támasztják alá a szabadalmi statisztika magyarországi adatai is. Az érintett hazai vállalkozók körében - interjúk készítésével - elvégzett felmérés szerint a megkérdezetteknek kevesebb mint negyede váija azt, hogy az ESZE-hez való csatlakozás miatt a külföldi szabadalmi bejelentők magyarországi oltalomszerzési szándékának kiszámíthatósága csökkenni fog. A felmérésbe bevont vállalkozók közel azonos arányban számítottak arra, hogy az ESZE-hez való csatlakozás jelentősen növelni fogja Magyarországon a külföldiek szabadalmainak számát, mint arra, hogy ilyen hatás nem következik be. Figyelemre méltó, hogy csupán a megkérdezettek elenyésző hányada (7%-a) számára jelent majd problémát a magyar nyelvű szabadalmi leírás későbbi hozzáférhetősége. (E véleményt természetesen csakis úgy lehet értelmezni, hogy a tájékozódás, a műszaki információhoz való hozzájutás szempontjából nem jelent gondot, hogy a fordítás később áll rendelkezésre. Ez azonban nem érinti azt a konszenzust, hogy az európai szabadalmi leírások magyar nyelvű fordítását meg kell követelni, hiszen - a jogbiztonsági és a műszaki tájékoztatási követelmények teljesítése mellett - így biztositható, hogy csak a valós, a tényleges gazdasági érdekeltséghez is köthető oltalmi igényeket érvényesítsék hazánkban). A válaszadók enyhe többsége szerint saját üzleti tevékenységük szempontjából az ESZE-hez való csatlakozás folytán a helyzet se pozitív, se negatív irányban nem változik, míg a kisebbség inkább előnyösnek, mint hátrányosnak véli a csatlakozást. 5.5. Az ESZE-hez való csatlakozás talán még a jelenleginél is élesebben veti fel azt a kérdést, hogy a magyar nemzetgazdaság — különösen a hazai kutatás-fejlesztés, valamint a kis- és középvállalkozások rétege — milyen mértékben tud bekapcsolódni a nemzetközi és európai szinten kibontakozó innovációs versenybe, mennyire tud lépést tartani a technológiai fejlődés egyre gyorsuló ütemével. Kiindulásképpen leszögezhető, hogy Magyarország számára alapvetően kedvező, nemzetgazdaságunkat versenyelőnybe hozza, hogy a globalizációval és az információs társadalom kialakulásával a tudástőke szerepe felértékelődött. A magyar nemzetgazdaság versenyképességét és innovációs kapacitását több nemzetközi elemzés is kedvezően értékelte. Az OECD adataira építve az új évezred „nyerteseiről és veszteseiről” készített összeállítás a harminc OECD-tagállam közül hazánkat a hatodik helyen említette abban a rangsorban, amelyet a tudásra épülő ipar- és szolgáltatási ágazatokban elért, illetve várható sikerek alapján állítottak fel. A tíz figyelembe vett mutató egyike az volt, hogy az érintett ország fejlesztői a szóban forgó technológiai területeken a lakosság számához viszonyítva hány szabadalmat szereztek.46 E kedvező adottságok kibontakoztatásának elősegítésére irányult a közelmúltban meghozott számos kormányzati intézkedés. A 2000. évben megfordult az a kedvezőtlen tendencia, hogy a kutatási és fejlesztési ráfordításoknak a nemzeti össztermékhez (GDP-hez) viszonyított aránya a korábbi időszakban évről évre csökkent. A K+F ráfordítások 2000-ben meghaladták a 100 milliárd Ft-ot.47 A Széchenyi Terv48 egyik fő programjaként indult el a Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Program, amelynek céljaira a kormányzat 2001-ben 17,5 milliárd, 2002-ben pedig 37,0 milliárd Ft összegű pénzügyi forrást mozgósított. Kedvező változások következtek be a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységét ösztönző jogi szabályozás területén is. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása (2000. évi CXIII. törvény) nyomán 2001 januárjától a közvetlenül a kutatásra-fejlesztésre fordított költségek kétszerese (200%-a) írható le költségként. További pozi
