Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez
10 Ficsor Mihály A szabadalmi oltalomból folyó jogi kizárólagosság alternatívája a találmány titokban tartása. A tudomány és a technika fejlődését azonban az új műszaki megoldások mielőbbi nyilvánosságra hozatala segíti elő. A szabadalmi oltalom ezt azzal szolgálja, hogy a találmány nyilvánosságra hozatala fejében időleges hasznosítási monopolhelyzetet biztosít. Ha nem lenne mód a szabadalmaztatásukra, a találmányok jelentős hányadát (25-35%-át) biztosan titokban tartanák. A szabadalmi oltalom információs funkciójához tartozik, hogy a nemzetközileg egységesített rendszerben a köz számára rendelkezésre bocsátott - mintegy 80-90%ban csak ilyen módon hozzáférhető - szabadalmi műszaki információ pótolhatatlan ismeretanyagot nyújt a műszaki fejlesztéshez, és elkerülhetővé teszi a párhuzamos fejlesztésekből folyó társadalmi és vállalkozói többletköltségeket. A szabadalmi információ jogi jelentősége pedig az, hogy a köz számára ezáltal válik ismertté azoknak a jogoknak a köre és a terjedelme, amelyeket a műszaki fejlesztési, sőt, általában a gazdasági tevékenység során tiszteletben kell tartani. A szabadalomnak mind az oltalmi, mind pedig az információs funkciója nagyban hozzájárul a licenciaforgalom, a technológiatranszfer feltételeinek megteremtéséhez. A szabadalom megszerzése nem garancia a találmány üzleti sikerére, annak csupán egyik előfeltétele. A szabadalmaztatás nem öncél, sem pedig a piaci sikert garantáló automatizmus. Igaz viszont, hogy számos esetben az üzleti siker, a piaci áttörés, illetve a vállalkozói gyarapodás a szabadalom vagy más jogi oltalom híján marad el.44 Valamely nemzetgazdaság szabadalmi teljesítményére a legnagyobb hatást a kutatás és a fejlesztés színvonala, fejlettsége, hatékonysága gyakorolja. A kutatási és fejlesztési ráfordítások volumenén túlmenően döntő jelentőségű lehet azok struktúrája, valamint a rendelkezésre álló források felhasználásának hatékonysága (ez utóbbit számos tényező befolyásolhatja; így - egyebek mellett - az innováció intézményrendszerének kialakultsága, az információs és kapcsolati hálózat fejlettsége, az adó- és pénzügyi környezet, a kutatásban és fejlesztésben foglalkoztatottak száma, felkészültsége, strukturális megoszlása). Az ESZE-hez való csatlakozás a szabadalmi rendszer alapvető funkcióin, az innovációs folyamatokhoz fűződő viszonyán, illetve a kutatáshoz és a fejlesztéshez való kötődésén nem változtat. A csatlakozásból eredő hátrányok enyhítése és az abból származó előnyök kibontakoztatása ezért szintén csak e kereteken belül, ebben a viszonyrendszerben valósítható meg. 5.3. Az ESZE-hez való csatlakozásból közvetlenül adódó jogi hatások közül mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy a csatlakozás következtében a Magyar Köztársaság területére kiterjedő hatállyal is igényelhető, illetve adható lesz európai szabadalom. Magyar bejelentők jelenleg is igénybe vehetik az európai szabadalmi rendszert: tehetnek európai szabadalmi bejelentést és szerezhetnek európai szabadalmat az Egyezmény mai szerződő államaira kiterjedő hatállyal. Ez következik abból, hogy az ESZE a bejelentési lehetőség szempontjából „nyílt” rendszer: európai szabadalmi bejelentést bármely természetes vagy jogi személy tehet, olyan országból is, amely nem részese az Egyezménynek (ESZE 58. cikk; lásd a 2.3. pontot). Ellenben európai szabadalom csak az ESZE szerződő államainak területére kiterjedő hatállyal igényelhető és adható meg (ESZE 2. és 3. cikk). Az Egyezményhez való csatlakozást követően tehát Magyarország is olyan szerződő állammá válik, amelyre kiterjedően európai szabadalmat lehet igényelni és szerezni. Az Egyezményhez való csatlakozás fontos jogi következménye, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Szabadalmi Szervezet tagjává válik, és a Szervezeten belül — az Igazgatótanácsban és más testületekben - feltételek és korlátozások nélkül gyakorolhatja a szerződő államokat megillető jogokat, illetve teljesítenie kell a tagsággal járó együttműködési, információszolgáltatási és pénzügyi kötelezettségeket. Az ESZE-hez való csatlakozás a magyar szabadalmi ügyvivői kar jogi helyzetét is befolyásolja: megnyitja előttük az európai szabadalmi ügyvivővé válás lehetőségét (méghozzá - egy egyéves átmeneti időszak alatt igénybe vehető - kedvezményes feltételekkel), és újszerű feladatokat hárít rájuk az európai szabadalmakkal összefüggő ügyekben az MSZH és a hazai bíróságok előtti eljárásokban is. 5.4. Az ESZE-hez való csatlakozás jogi következményei közül ahhoz, hogy a csatlakozás után a Magyar Köztársaság területére kiterjedően is igényelhető, illetve adható lesz európai szabadalom, általában azt a feltételezést fűzik a gazdasági hatásokat illetően, hogy jelentősen meg fog emelkedni a külföldiek által Magyarországon szerzett szabadalmak száma és emiatt a hazai kutatásnak és fejlesztésnek, a magyarországi vállalkozásoknak - köztük a kis- és középvállalkozásoknak - a mainál lényegesen több szabadalmijogi korláttal kell majd számolniuk. Az elvégzett hatásvizsgálatok ezt a feltételezést mindazonáltal csak részben támasztották alá;45 az Egyezményhez való csatlakozás hatásai ennél csak jóval árnyaltabban írhatók le. Az Egyezményhez korábban csatlakozó országok példája is azt mutatja, hogy az ESZE-hez való csatlakozás kétségtelenül általában az adott országra vonatkozó szabadalmi bejelentések számának emelkedését hozza magával. Görögországban, Spanyolországban és Dániában, amelyeknek az esete magyar szempontból talán a leginkább tanulságos lehet, a bejelentési szám növekedése szintén bekövetkezett a csatlakozás után (30 és 95% között változó mértékben). A bejelentések számának ez a várható növekedése azonban egyfelől nagyobb mértékű, mint a valós oltalmi igények, illetve a végül hatályossá váló szabadalmak számának emelkedése, másfelől pedig csak annak tükrében, ahhoz viszonyítva értékelhető reálisan, hogy az ESZE-hez való csatlakozás elmaradása esetén - azaz ESZE-tagság nélkül - milyen mértékben nőne a PCT alapján benyújtott, hazánkat is megjelölő nemzetközi szabadalmi bejelentések, illetve az ilyen bejelentések közül is az úgynevezett nemzeti szakaszba lépők száma. Mivel az európai szabadalmi bejelentés megtételekor általában az ESZE valamennyi szerződő államát megjelöltnek tekintik (lásd a 2.5. pontot), a tényleges jogszerzési
