Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez
8 Ficsor Mihály vonatkozó javaslatát.35 A Bizottság tehát a tagállamok között létrejövő nemzetközi szerződés helyett (ami a hatályba nem lépett Luxemburgi Egyezmény modellje volt) közösségi jogszabállyal, az EK-szerződés 308. cikkén alapuló rendelettel kívánja bevezetni ezt a közösségi oltalmi formát is (ugyanúgy, mint a közösségi védjegyoltalom, a közösségi növényfajta-oltalom, illetve a formatervezési minták közösségi oltalma esetében). E rendelet elfogadásához ugyan a tagállamok egyhangú szavazatára van szükség a Tanácsban, a rendeleti forma, a közösségi jogszabályban való szabályozás mindazonáltal számos előnnyel jár a Közösség nézőpontjából (pl. nincs szükség ratifikációra, mint a tagállamok közötti nemzetközi szerződéseknél). A rendelettervezet bevezetné a közösségi szabadalmat, amely egységes jellegű volna, ahhoz a Közösség egész területén, valamennyi tagállamban ugyanaz a jogi hatály fűződne. A közösségi szabadalmat csak a Közösség egészére vonatkozóan lehetne megadni, átruházni vagy megsemmisiteni, és csak ugyanilyen hatállyal lehetne oltalmának megszűnését megállapítani. A közösségi szabadalom egységesjellege az Európai Unió egységes belső piacának természetéhez igazodik, annak igényeit elégíti ki; ezzel az Unión belül meghaladja a szabadalmi oltalom territoriális jellegét, feloldja annak területi, nemzeti kötődéseit. A közösségi szabadalmi rendszer nem váltaná fel, nem szüntetné meg és nem tenné feleslegessé a nemzeti szabadalmak rendszerét, a rendelettervezet e két rendszer együttéléséből indul ki, párhuzamos fennállásuk feltételezésére épül. A rendelettervezet szerint a közösségi szabadalmakat az ESZH adná meg, ami igényli a Közösség csatlakozását az ESZE-hez, azt követően, hogy erre az Egyezmény megfelelő módosításával jogi lehetőség nyílik.36 A közösségi szabadalom megadásáig terjedő szakasz kérdéseit az ESZE rendezné, azaz e tekintetben a közösségi szabadalom az európai szabadalom egyik válfaja volna. A közösségi rendelet ezért a szabadalom megadását követően jelentkező kérdések szabályozására szorítkozna; e kérdésekben viszont autonóm, közösségi jogrendet alakítana ki. A rendelettervezetről az Európai Unióban azóta is folynak a viták és az egyeztetések. A nyitva maradt kérdések közül az egyik legfontosabb az, hogy a közösségi szabadalom szövegével kapcsolatban milyen nyelvi, forditási követelményeket érvényesítsenek. Tisztázásra szorul a közösségi szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákban eljáró bírósági fórumrendszer struktúrája és hatásköre is (a Bizottság eredetileg - a tagállami bíróságok teljes kizárásával - közösségi bíráskodást javasolt valamennyi fokon, az első foktól kezdődően). A vitás témák közé tartozik az is, hogy a közösségi szabadalmak megadásával járó feladatokat, valamint a közösségi szabadalmi rendszer működtetéséből származó bevételeket miként osszák meg az ESZH és a tagállamok szabadalmi hatóságai között.37 Az említett „zöld könyv” nyomán elhatározott intézkedések sorába tartozott az is, hogy a Bizottság 2002 elején előterjesztette javaslatát38 a számítógépen alkalmazott találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelv megalkotására. 4. Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez: a jogi alapok Mint ismeretes, az Európai Megállapodás (kihirdette: az 1994. évi I. törvény) 65. cikkének (1) bekezdése megkövetelte, hogy Magyarország - tovább javítva a szellemi tulajdonjogok védelmét — 1996 végéig a Közösségben érvényesülő védelemhez hasonló szintű védelmet biztosítson a szellemi tulajdonjogoknak. E nemzetközi kötelezettségünknek a szabadalmi jog területén való teljesítését is célozta az Szt. 1995. évi megalkotása.39 Emellett az Európai Megállapodás - a 65. cikk (2) bekezdésében - azt is előírta, hogy Magyarországnak 1996 végéig kérnie kell az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozását.40 Amint arra a 2.3. pont már utalt, az Egyezményhez valamely európai állam akkor csatlakozhat, ha vagy részt vett az Egyezményt létrehozó kormányközi konferencián (illetve arra legalábbis meghívást kapott), vagy a későbbiekben az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa csatlakozásra való felkérést intézett hozzá (ESZE 166. cikk). Magyarország az európai államok ez utóbbi kategóriájába tartozik az ESZE-hez való csatlakozás szempontjából. Ennek megfelelően — összhangban az Európai Megállapodás 65. cikkének (2) bekezdésében foglaltakkal - a 2370/1996. (XII. 20.) Korm. határozat felhatalmazta a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) elnökét arra, hogy az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsához nyújtsa be a Magyar Köztársaságnak az Egyezményhez való csatlakozásra történő meghívás iránti kérelmét. Az 1996 decemberében benyújtott kérelem alapján az Igazgatótanács 1999. január 29-én hozott, CA/D 5/99 számú határozatával - az ESZE 166. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban - felkérte a Magyar Köztársaságot, hogy csatlakozzon az ESZE-hez. A határozat úgy rendelkezett, hogy hazánk legkorábban 2002. július 1-jén válhat az Egyezmény tagjává. A csatlakozás - az ESZE 169. cikkének (2) bekezdése értelmében - a csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napjától válik hatályossá. Az Igazgatótanács említett határozata — a későbbiekben külön megerősített értelmezés szerint41 — a csatlakozás feltételéül szabja, hogy a csatlakozó ország az ESZE hatályos szövegén kívül az ESZE felülvizsgált szövegét is egyidejűleg ratifikálja, ha az ESZE-t a csatlakozási okmány letétbe helyezését megelőzően felülvizsgálják. A 3.4 pontból már kitűnt, hogy ez megtörtént: az e célból összehívott müncheni diplomáciai értekezleten 2000. november 29-én elfogadták az ESZE felülvizsgált szövegét. Hazánknak tehát az ESZE hatályos szövegéhez való csatlakozással egyidejűleg meg kell erősítenie a 2000. novemberi diplomáciai értekezleten elfogadott felülvizsgált szöveget is; az ESZE-hez való csatlakozás alkalmával egyidejűleg kell letétbe helyezni a csatlakozási okmányt a hatályos szöveg tekintetében és a ratifikációs okmányt a felülvizsgált szöveg tekintetében. Az Európai Megállapodás 65. cikkének (2) bekezdéséből következően Magyarország csupán arra volt köteles, hogy kezdeményezze az ESZE-hez való csatlakozásra történő felkérést. E felkérésnek azonban nem tartozik —
