Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez
Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez 7 szágok számára nyitva álló, opcionális tagsággal - az európai szabadalmak fordításával járó költségek csökkentését célozza. A megállapodás szerint a részes országok eltekintenek az ESZE 65. cikkének (1) bekezdésében lehetővé tett fordítási követelmény érvényesítésétől, vagyis annak előírásától, hogy az európai szabadalomnak az adott országban való hatályossá tételéhez meghatározott határidőn belül be kell nyújtani az európai szabadalom fordítását az érintett állam hivatalos nyelvén. Ennek feltétele azokban az országokban, amelyeknek az ESZH valamelyik hivatalos nyelve (vagyis az angol, a francia vagy a német) nem hivatalos nyelve, hogy a szabadalom az említett három hivatalos nyelv közül az érintett ország által választott nyelven rendelkezésre álljon. Továbbá ezek az országok a megállapodáshoz való csatlakozásuk után is megkövetelhetik az igénypontoknak a saját hivatalos nyelvükre való lefordítását. Az érintett ország hivatalos nyelvére - a megállapodás szerint - csak akkor kell az európai szabadalom teljes leírását lefordítani, ha a szabadalommal kapcsolatban jogvita keletkezik. A londoni kormányközi konferencia az európai szabadalmi bíráskodás reformját illetően ajánlást fogadott el a szabadalmi ügyekben való választottbíráskodás lehetővé tételéről, továbbá megújította az illetékes munkacsoport mandátumát a szupranacionális európai szabadalmi bíráskodás megteremtésére irányuló megállapodás-tervezet kidolgozásával kapcsolatban. A tervezet előkészítése azóta is folyamatban van.29 3.4. Az ESZE felülvizsgálatát célzó diplomáciai értekezletet 2000. november 20. és 29. között tartották meg Münchenben.30 Az értekezlet eredményesen zárult annyiban, hogy elfogadták az Egyezmény felülvizsgált, módosított szövegét, amely - a záróokmány 8. cikkében foglalt változatok közül a jóval valószínűbbet alapul véve-várhatólag két évvel azt követően lép hatályba, hogy a tizenötödik —jelenlegi vagy újonnan csatlakozó - szerződő állam letétbe helyezi ratifikációs, illetve csatlakozási okmányát. Az Egyezmény felülvizsgált szövege hatálybalépésének időpontját tehát nagyban befolyásolhatja annak a tíz - csatlakozásra felkért - országnak (közöttük hazánknak) a csatlakozása, amelyek esetében az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa az Egyezmény hatályos szövegéhez való csatlakozás feltételéül szabta a felülvizsgált szöveg egyidejű ratifikációját. Az ESZE felülvizsgált szövege - egyebek mellett - módosította az első és további gyógyászati indikáció (azaz valamely ismert anyag gyógyászati eljárásban való alkalmazásának) szabadalmazhatóságára, az oltalom terjedelmére, a vizsgálat és a jogorvoslat rendjére vonatkozó szabályokat, bevezette az európai szabadalmak központi (vagyis az ESZH előtti eljárásban való) korlátozásának lehetőségét, „áramvonalasította” az Egyezményt azzal, hogy számos részlet szabályozását az Egyezmény helyett a Végrehajtási Szabályzatra hagyta (egyes vélemények szerint ezzel esetenként érdemi kérdésekben is „kiüresítve” az Egyezményt). Ezenkívül - több feltétellel és megszorítással - felhatalmazta az Igazgatótanácsot az Egyezmény meghatározott részeinek a módosítására, ha arra a szabadalmakra vonatkozó nemzetközi szerződéshez vagy európai közösségi jogszabályhoz való igazodás érdekében van szükség. A felülvizsgált szöveg szerint továbbá legalább ötévente a szerződő államok illetékes minisztereinek értekezletét is össze kell hívni az európai szabadalmi rendszer főbb kérdéseinek megvitatása céljából. Egyebekben az Európai Szabadalmi Szervezet döntéshozatali rendje nem változott (ezen belül különösen az érdemel figyelmet, hogy a legfontosabb döntéseknek az Igazgatótanácsban való meghozatalához előírt minősített többség arányát — szemben az eredeti elképzelésekkel — nem szállították le háromnegyedről kétharmadra), ami mindenképpen előnyös és méltányos a csatlakozásra felkért országok számára. A 2000. évi felülvizsgálat adós maradt számos kérdés rendezésével: az Európai Bizottság akkor még csak készülő irányelvjavaslatára tekintettel elhalasztották a döntést a számítógépi program szabadalmazhatóságának ügyében; szintén nem alakult ki egyetértés az ún. türelmi idő kérdésében, vagyis arról, hogy a találmánynak a bejelentést (illetve az elsőbbség időpontját) megelőző nyilvánosságra hozatalához milyen jogkövetkezmények fűződjenek. Az Egyezmény felülvizsgálata nem tért ki az európai szabadalmi rendszer és a közösségi szabadalom közötti viszony szabályozására sem.31 A felsorolt - nyitva maradt - kérdések idővel az ESZE újabb felülvizsgálatát teszik, tehetik szükségessé. Az eredeti tervektől eltérően azt a diplomáciai értekezletet, amely - legalább a közösségi szabadalom témakörében - az ESZE újabb módosításairól dönthetett volna, nem hívták össze 2002 első félévének végéig (vagyis a csatlakozásra felkért országok csatlakozásának legkorábbi lehetséges időpontjáig). 3.5. Az európai szabadalmi rendszer reformjának másik fő vonulata az Európai Unióban bontakozott ki, jórészt az európai innováció fellendítésére irányuló első cselekvési terv32 hatására. Az Európai Bizottság 1997- ben tette közzé döntés-előkészítő dokumentumát, ún. zöld könyvét a közösségi szabadalomról és Európa szabadalmi rendszeréről.’’ A zöld könyv alapján lefolytatott konzultációk eredményeit összegző és a további teendőket azonosító, 1999-ben kiadott bizottsági dokumentum34 pedig - többek között - a következő intézkedéseket irányozta elő:- rendelet alkotását a közösségi szabadalomról;- ezzel összefüggésben a Közösség csatlakozását az ESZE-hez;- irányelv kiadását a számítógépi programok szabadalmazhatóságáról;- a szabadalmi ügyvivők szolgáltatásaira és letelepedésére vonatkozó - jogértelmező jellegű - bizottsági közlemény összeállítását;- a nemzeti szabadalmi hivatalok szerepének erősítését, különösen az innováció előmozdításában, illetve az egyéni feltalálók, a kutatóintézetek, valamint a kis- és középvállalkozások számára történő szabadalmi jogi ismeretteijesztésben, tájékoztató és ügyfélszolgálati munkában. Az Európai Bizottság 2000 augusztusában terjesztette elő a közösségi szabadalomról szóló tanácsi rendeletre
