Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez
6 Ficsor Mihály 2.6. Az Egyezmény a szerződő államok nemzeti jogszabályait illetően számottevő jogegységesítést eredményezett.22 Mindenekelőtt természetszerűleg magával hozta a szabadalmazhatóság feltételeinek2 J egységessé tételét. Ezt azzal érte el, hogy nem csak az európai szabadalom megadására irányuló eljárás céljaira állapította meg a szabadalmazhatóság feltételeit, hanem az európai szabadalom megvonásának, illetve megsemmisítésének (azaz utólagos érvénytelenítésének) a feltételeit is egységesítette. Az európai szabadalmak megsemmisítésére irányuló eljárást ugyan — szemben a felszólalási eljárással - a nemzeti iparjogvédelmi hatóságok, illetve a nemzeti bíróságok folytatják le a nemzeti jogban meghatározott eljárási szabályok szerint, az európai szabadalmat mégis csak az Egyezményben meghatározott jogalapok valamelyikére hivatkozva semmisíthetik meg (ESZE 139. cikk). Ezenkívül az Egyezmény az európai szabadalmakhoz kapcsolódó joghatásokat számos kérdésben szintén egységesen állapítja meg, összehangolva ezáltal a szerződő államok jogszabályait is. Ilyen típusú rendelkezéseket tartalmaz az oltalom időtartama (ESZE 63. cikk) és terjedelme (ESZE 69. cikk és a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyv), valamint az eljárásra adott szabadalmakból eredő jogok [ESZE 64. cikk (2) bek.] tárgyában. Az Egyezmény a felsorolt kérdéseken túlmenően, illetve a szerződő államok körén kívül is figyelemre méltó - a közvetlen jogi kötelezettségek teljesítésén túlmenő, tényleges - hannonizációs hatást ért el, ami éppúgy köszönhető az Európai Szabadalmi Szervezet szakmai és politikai súlyának, mint az európai szabadalmi rendszer átütő, kétségbevonhatatlan sikerének. 3. Az európai szabadalmi rendszer reformja 3.1. Az európai szabadalmi rendszer az elmúlt évtizedek megannyi sikere és jelentős eredménye mellett is megérett a reformra.24 A változtatást kikényszerítő körülmények közé tartozik: az európai integráció elmélyülése, az innováció felértékelődése az élesedő világgazdasági versenyben, a nemzetközi jogfejlődés (elsősorban a Kereskedelmi Világszervezet ún. TRIPS-egyezményének létrejötte), az ESZH munkaterheinek radikális növekedése, a kutatásra és fejlesztésre épülő iparágak megerősödése, valamint számos olyan technológia (pl. a biotechnológia, a géntechnika, az információtechnológia) megjelenése és robbanásszerű fejlődése, amelynek a szabadalmi jogba való megfelelő beillesztése új jogi megoldásokat is igényelhet.25 Az európai szabadalmi rendszernek a legutóbbi években kibontakozó reformja három fő irányt vett. Célul tűzte ki- az ESZE felülvizsgálatát,- az európai szabadalmak fordításával járó költségek csökkentésére és az európai szabadalmi bíráskodás bevezetésére irányuló külön megállapodások létrehozását, valamint- a közösségi szabadalom megteremtését. A közösségi szabadalom bevezetése európai közösségi hatáskörbe - vagyis az Európai Unióra - tartozik. A reform másik két területéért az Európai Szabadalmi Szervezet felel. Noha az európai szabadalmi rendszer reformja ennek megfelelően egyfelől az Európai Unióban, másfelől az Európai Szabadalmi Szervezetben zajlik, az egyes reformmunkálatok egymással szorosan összefüggenek, azokat tehát egymásra figyelemmel, összehangoltan kívánják végrehajtani. Ezt követeli meg az az elképzelt végcél is, hogy idővel létrejöjjön a már meglévő európai szabadalmi rendszer és a jövőbeli közösségi szabadalom hatékony szimbiózisa, megteremtve kontinensünk gyakorlatilag teljes szabadalmi integrációját. A megfelelő koordinációt igényli és egyben arra garancia az is, hogy az Európai Unió valamennyi tagállama részese az Európai Szabadalmi Egyezménynek és az Európai Közösség - az Európai Bizottság útján - megfigyelőként képviselteti magát az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának ülésein. 3.2. Az európai szabadalmi rendszer reformjának átfogó folyamatát az Európai Szabadalmi Szervezeten belül az 1999 júniusában, Párizsban tartott kormányközi konferencia indította útjára, megadva a mandátumot a szükséges szakértői szintű munkálatok elvégzéséhez.26 Magyar kezdeményezésre a reformmal foglalkozó munkacsoportok, kormányközi és egyéb értekezletek tevékenységébe az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozásra felkért országok képviselői is bekapcsolódhattak megfigyelői minőségben. A párizsi kormányközi konferencia sokrétű mandátumot határozott meg:- célul tűzte ki az európai szabadalmak fordítási költségeinek ötven százalékkal való csökkentését;- előirányozta, hogy az európai szabadalmi bejelentések elbírálásának időtartamát - a hatósági munka jó minőségének megőrzése mellett - csökkenteni kell, hogy a jövőben az ESZH előtti szabadalomengedélyezési eljárás átlagos időtartama, „átfutási ideje” ne haladja meg a három évet;- tervbe vette az európai szabadalmi bíráskodás felülvizsgálatát és harmonizációját;- ajánlást adott az Európai Szabadalmi Szervezet döntéshozatali rendjének korszerűsítésére;- napirendre tűzte annak vizsgálatát, hogy a találmánynak a szabadalmi bejelentést (avagy az elsőbbség időpontját) megelőző nyilvánosságra jutásához milyen következmények fűződjenek, különösen akkor, ha a találmányt maga a bejelentő vagy jogelődje hozza nyilvánosságra (jelenleg ez újdonságrontó hatású és kizárja a szabadalmaztatás lehetőségét);- elrendelte mindezekre, valamint egyéb módosítási igényekre figyelemmel az ESZE felülvizsgálatára hivatott diplomáciai értekezlet előkészítését és 2000. évi összehívását. Ennek az ambiciózus programnak számos eleme már megvalósult. 3.3. Az európai szabadalmi rendszer reformjáról tartott második kormányközi konferencián27 — Londonban, 2000. október 16-17-én - az ESZE akkori 19 tagállamából 7 ország képviselői írták alá azt a megállapodást (az ún. Londoni Megállapodást),28 amely - az ESZE-tagor-
