Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez
4 Ficsor Mihály ként élnek tovább, vagyis azokat úgy kell tekinteni, mintha az adott ország nemzeti hivatala előtti eljárásban megadott szabadalmak volnának, azzal azonban, hogy számos kérdésben rájuk az Egyezménnyel egységesített, európai szinten megállapított anyagi jogi szabályok vonatkoznak. Ez azt is jelenti, hogy az európai szabadalom annyiban nem haladta meg az oltalom territoriális jellegét, hogy megadását követően is szupranacionális, több ország területére egységesen kiterjedő hatályú szabadalomként funkcionálna. Ez utóbbi megteremtését a közösségi szabadalom bevezetésére irányuló törekvések, kísérletek célozzák. Az Egyezmény nem számit az európai közösségi jog részének, nem minősül közösségi jogforrásnak. Az Egyezménnyel létrehozott nemzetközi szervezet - az Európai Szabadalmi Szervezet - az Európai Közösségtől független, attól elkülönülő alanya a nemzetközi jognak. Az Egyezménynek nem csak az Európai Unió tagállamai lehetnek szerződő államai (2001 elején öt, 2002 júliusában pedig kilenc olyan tagországa volt az Egyezménynek, amely nem tagja az EU-nak),10 illetve az Egyezmény története során többször is fennállt az a helyzet, hogy az Egyezménynek nem volt részese valamennyi közösségi tagállam.11 A közösségi szabadalom bevezetése kapcsán körvonalazódó elképzeléseknek mindazonáltal része az a terv is, hogy az Európai Közösség idővel - az Egyezmény ezt lehetővé tevő felülvizsgálata után - csatlakozik az Egyezményhez.12 Az Egyezmény által létrehozott jogrend, illetve az európai szabadalmak megadására irányuló eljárás a szerződő államok nemzeti szabadalmi jogával és nemzeti szabadalomengedélyezési eljárásaival párhuzamosan érvényesül. Az európai szabadalmi rendszer tehát együtt él a nemzetivel, az utóbbit nem váltja fel, nem teszi fölöslegessé.13 Az európai út megnyílása csupán bővítette a bejelentők előtt álló eljárási választékot, nem zárta ki azonban azt, hogy találmányukra a nemzeti hivatalok előtti eljárásban szerezzenek szabadalmat. A bejelentő szabadon dönt arról, hogy találmányára európai (esetleg „euro- PCT”) vagy nemzeti úton (közvetlenül vagy a PCT-n keresztül) igényel-e szabadalmat. Az európai szabadalmi rendszer valójában nem is volna működőképes a nemzeti szabadalmi rendszerek nélkül, különösen nem az európai szabadalom megadását követő szakaszban (pl. a szabadalom fenntartását, a kényszerengedélyeket vagy a bitorlást illetően), amelynek során az európai szabadalom - bizonyos feltételekkel és megszorításokkal - a nemzeti jog hatálya alá tartozik, a nemzeti úton megadott szabadalmakkal azonos elbírálás alá esik.14 2.3. Az Egyezmény - a PCT-vel éppen ellentétesen, annak fordítottjaként - az országok csatlakozási lehetősége szempontjából lényegében „zárt”, míg a bejelentési lehetőség szempontjából „nyílt” rendszer. Az Egyezményhez csak európai államok csatlakozhatnak, közülük is csupán azok, amelyek részt vettek az Egyezményt létrehozó kormányközi konferencián vagy arra meghívást kaptak, valamint, amelyeket az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa felkér a csatlakozásra (ESZE 166. cikk). Európai szabadalmi bejelentést viszont bármely természetes vagy jogi személy tehet olyan országból is, amely nem részese az Egyezménynek (ESZE 58. cikk). Az Egyezmény és a PCT közötti fontos összefüggés, hogy a PCT keretében lehetséges európai szabadalmi bejelentést (ún. euro-PCT bejelentést) is kezdeményezni.15 Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi bejelentésben az Egyezmény összes - vagy a bejelentő választása szerinti egy vagy több - tagállama is megjelölhető annak feltüntetésével, hogy ezekben az államokban európai szabadalmat kívánnak szerezni. Ilyen esetben a PCT szerinti eljárás nemzeti szakaszát az Európai Szabadalmi Hivatalnál kell kezdeményezni és az Egyezmény szabályai szerint kell lefolytatni. 2.4. Az Egyezmény létrehozta az Európai Szabadalmi Szervezetet.16 A Szervezetnek az Egyezmény szerződő államai a tagjai. A Szervezet a nemzetközi jog önálló alanya, jogi személyiséggel, valamint igazgatási és pénzügyi önállósággal rendelkezik. Az Európai Szabadalmi Szervezet feladata, hogy európai szabadalmakat adjon meg. Ezt a feladatot a Szervezet két szerve útján látja el. Az európai szabadalmakat az Európai Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: ESZH) adja meg; az ESZH az Igazgatótanács felügyeletével működik. Az Európai Szabadalmi Szervezet székhelye Münchenben van és az ESZH is ott működik; az ESZH Hágában külön részleget működtet, továbbá kirendeltséget tart fenn Bécsben és Berlinben. Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezeti felépítését és egyes szervezeti egységeinek feladatkörét az Egyezmény határozza meg, gondoskodva az ESZH egyes osztályai által hozott határozatokkal szemben benyújtott fellebbezések elbírálására hivatott fellebbezési tanácsok (és Bővített Fellebbezési Tanács) önálló, független jogorvoslati fórumként való intézményesítéséről is. Az ESZH-t az Igazgatótanács által kinevezett elnök irányítja, aki az ESZH tevékenységéért az Igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel. Helyettesei — akiket szintén az Igazgatótanács nevez ki - állnak az ESZH nagyobb szervezeti egységeinek (főigazgatóságainak) élén. Az ESZH alkalmazottjainak a száma meghaladja az ötezret.17 A Szervezet és azon belül az ESZH pénzügyi autonómiáját, önfenntartó jellegét a Szervezet bevételei biztosítják, amelyek az ESZH előtti eljárás díjaiból és az oltalmi idő kezdetére eső fenntartási díjakból, a szerződő államoknak az európai szabadalmak általuk beszedett fenntartási díjai után teljesített befizetéseiből, valamint - szükség esetén - a szerződő államok rendkívüli pénzügyi hozzájárulásaiból tevődnek össze. A Szervezet 2002. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszege meghaladja a 900 millió eurót.18 Az ESZH hatósági és egyéb feladatait hatalmas ismeretanyagra, óriási dokumentációs és információs háttérre támaszkodva látja el: kutatásai során több mint hatvan ország 38 millió dokumentumához férhet hozzá. A köz számára nyújtott szolgáltatásai szintén széles körűek: a számítógépes világhálón, az interneten felkínált ún. espa@cenet szolgáltatás révén ötvennél is több ország 30 millió szabadalmi dokumentumához biztosít az ESZH hozzáférést. A
