Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Halbauer József: Gyógyszeripari tárgyú találmányok feltártságának megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal esetjoga alapján

24

Halbauer József

d) Ha egy találmány kapcsán a feltárás is és a feltalálói tevékenység is megítélendő, akkor a szakember tudásának ugyanazt a szintjét kell mindkét esetben tekintetbe venni.

e) Egy találmány akkor is megfelelően bemutatottnak tekintendő, ha a megvalósításhoz szükséges információ a leírásban csak szűkszavúan áll rendelkezésre, de történik hivatkozás annak eredeti forrására, függetlenül az eredeti forrásban használt nyelvtől.

f) A hivatkozásnak olyannak kell lennie, hogy a forrás egyértelműen azonosítható legyen, és kizárólag nehézség nélkül elérhető irodalmi forrásra lehet hivatkozni.

g) Kétséges a feltárás kielégítő volta, ha a találmány megvalósítása kereskedelmi forgalomban ugyan beszerezhető, de nyilvánosságra nem került eljáráson, avagy termék használatán alapszik. A kétséget ezek jövőbeli esetleges beszerezhetősége okozza.

2.3. Világos és hiánytalan feltárás

a) Az igényelt lépésnek a bejelentés eredeti dokumentumai alapján, szakember képességeit meghaladó feltalálói erőfeszítés nélkül is megismételhetőnek kell lennie.

b) Amennyiben a leírás azért nem ad a találmányról kielégítő felvilágosítást, hogy megnehezítse a bitorlást, és a hiányzó ismeret szakember tudásával sem pótolható, a feltárás nem tekinthető kielégítőnek.

c) Egy találmány feltárása már akkor is kielégítőnek tekinthető, ha a leírás a megvalósításnak legalább egy módozatát világosan kijelöli. Ebben az esetben egy funkcionálisan definiált találmány néhány részletmegoldásának az ismeretlensége érdektelen a feltárás megítélésében mindaddig, amíg szakember akár a leírásból akár a saját tudásából azonos hatású helyettesítő részmegoldást megismerhet.

d) Széles oltalmi kör esetén több technikai jellemző és egynél több példa is szükséges lehet. Erről esetenként kell a döntést meghozni.

e) Az elégtelen feltárás csak vizsgálandó tényeken alapuló kétségek alapján állapítható meg.

f) A VSz 21. szabály (1) bekezdés (e) pont teljesülése nem jelenti automatikusan azt, hogy az EPC 83. cikkelye is teljesül. A vizsgálati eljárás ugyanis fordított sorrendű; a 21. szabály (1) bekezdés (e) pont vizsgálatára csak az EPC 83. cikkely teljesülése esetén kerül sor.

2.4. Megvalósíthatóság „különösebb nehézség” nélkül

a) A feltárásnak különösebb nehézség nélkül kell megvalósíthatónak lennie. Mindazonáltal egy ésszerű mennyiségű próbálkozás megengedhető, ha az kielégítő feltáráshoz vezet(het) el.

b) Az igényelt eljárás esetleges hibája nem rontja a megvalósíthatóságot, ha mindössze néhány, feltalálói lépést nem igénylő próbával a hiba orvosolható. Ugyanez vonatkozik a paraméterek rutinszerű optimálására is.

c) Az elvégzendő kísérletek vagy próbák akkor nem érintik a „különösebb nehézség nélkül” megvalósíthatóság elvét, ha azok mindenekelőtt a problémamegoldásra vonatkoznak, és nem a működőképesség határait vannak hivatva felmérni.

d) A kísérleteknek gyorsan kell valós képet adniuk a termék gyártási módjáról.

e) Az EPC-ben nincs olyan értelmű előírás, amely szerint, ha nincs explicite kifejtve egy találmány megvalósítási módja, úgy azt néhány további, de ki nem fejtett lépés segítségével megvalósítandónak kell tekinteni. Mindössze olyan előírás van, hogy a további lépések legyenek annyira nyilvánvalóak, amelyek kifejtése felesleges.

3. Részletes esetjogi elemzés

Az egyes döntések és az eljárás menetének bővebb ismertetése CD-n is megjelenik (CD-ROM ESPACE LEGAL sorozat). Ebben a közzétett változatban több szempont szerint történő kombinált keresés is megvalósítható.

Ezt kihasználva, az: „ART: 83 AND NSzO: A61K” keresőkérdésre (jelentése: gyógyászati készítményekre vonatkozó döntések az EPC 83. cikkely vonatkozásában) 24 db találatot kaptunk. A 24-ből több találat azonos ügyet jelentett (a három hivatalos nyelvnek megfelelően egy ügy 3 „példányban” is megjelent). Több eset pedig [EPC 84. vagy 123. cikkely (2) bekezdésével] konjunkcióban tartalmazta az EPC 83. cikkelyt.

Az egyre szűkülő körből a következő öt esetet választottuk ki.

3.1. AT 0251/95 jogeset

A vizsgáló osztály szabadalmat adott a bejelentőnek (szabadalmasnak, utóbb fellebbező) a következő igénypontokkal.

1. Gyulladás elleni kompozíció, amely oldatában nem keserű, nem okoz sem égető érzést a torokban, sem toxicitást az emésztőtraktusban és a következő komponenseket tartalmazza bennsőségesen elkeverve: (itt egy korrekt összetétel-definíció következik).

2., 3. Az 1. igénypont szerinti kompozíció (pontosított összetétellel).

4., 5. Pezsgő)tabletta) oldat(a) amely a 2. vagy 3. igénypont szerinti komponenseket tartalmazza vízben oldva.

6. Tabletta, amely az 1. igénypont szerinti komponenseket tartalmazza préselt formában.

7. Az 1. igénypont szerinti komponens, amelyben a hatóanyag vízoldhatatlan bevonóanyagtól mentes.

A felszólalók a szabadalom megsemmisítését kérték, (többek között) a találmány elégtelen feltárása miatt is. Indoklásukban beszámolnak egy általuk elvégzett kísérletről, amely során az 1-8. kiviteli példák betűje szerint eljárva a találmány szerinti (pezsgő)tablettát állítottak elő, majd a kapott (pezsgő)tabletta feloldása után a hatóanyag ibuprofennek mindössze 10%-a került oldatba, a további 90% oldatlanul maradt és szuszpenziót alkotott.

A szabadalmas észrevételében többek között jegyzőkönyvet nyújtott be a (pezsgő)tabletta előállításáról, amelyből kiderült, hogy a komponenseket olyan speciális sorrendben és módon dolgozták össze, amelyre a leírás valóban nem adott kitanítást. A kapott pezsgőtablettákat egy