Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Halbauer József: Gyógyszeripari tárgyú találmányok feltártságának megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal esetjoga alapján
Gyógyszeripari tárgyú találmányok feltártságának megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal esetjoga alapján 25 független laborban megvizsgáltatva, ott legkevesebb 92%-os kioldódást tapasztaltak. A felszólalási osztály a szabadalmat megsemmisítette, többek között azért, mert álláspontja szerint a speciális eljárás szükséges eleme az előállításnak, de sem a leírás, sem pedig a technika állása nem utal a komponensek összedolgozásának erre a speciális módjára és sorrendjére. A szabadalmas fellebbezést nyújtott be a felszólalási osztály fenti döntése ellen. A korábbi felszólaló felek állásfoglalásukban a felszólalási osztály döntésének fenntartását kérték, mivel a (pezsgő)tabletta nem oldódik fel a leírásban szereplő időn belül, és a „bennsőséges keveredés” kitétel jelentése nincs a leírásban kellőképpen feltárva. A Fellebbezési Tanács megalapozatlannak ítélte az elégtelen feltárás kifogását. Indoklásában elismerte, hogy a „bennsőséges keveredés” valóban determinálja az oldódási időt. Ez utóbbi azonban irreleváns a gyógyszerkészítmény feltárása szempontjából, mert a feloldódásnak sem a mértéke, sem pedig az időszükséglete nem olyan jellemző, amely az igényelt találmányi definíció része volna. Ezért nem is vonható a megvalósíthatóság kritériuma körébe. A pezsgőtabletták és gyártástechnológiájuk a technika állásából megismerhetők, és ezen ismeretek alapján a „bennsőséges keveredés” jellemző már pontosan értelmezhető. Az esetjogi ismertetést összefoglalva az állapítható meg, hogy a kielégítő feltárás megítélését csak és kizárólag az igénypontban szereplő műszaki jellemzők alapján szabad és kell megítélni. 3.2. A T 0548/91 jogeset A vizsgáló osztály szabadalmat adott a bejelentőnek (szabadalmasnak) általános képlettel és az abban szereplő szubsztituensek részletezésével jellemzett vegyületekre. A felszólalók (utóbb fellebbezők) szót emeltek a vizsgáló osztály fenti döntése ellen. Ebben a szabadalom megsemmisítését kérték, (többek között) a találmány elégtelen feltárása miatt is. A felszólalási osztály döntésében fenntartotta a szabadalmat az eljárás során módosított igénypontok alapján, és az elégtelen feltárás kifogását megalapozatlannak ítélte. Előbbi felszólalók fellebbezést nyújtottak be a felszólalási osztály döntése ellen. Indoklásukban előadták, hogy az igényelt vegyületek egyik (első) csoportjának eltérő farmakológiai hatása van, és beszámoltak egy (második) szűkebb csoport tagjainak előállítására tett sikertelen kísérletről, valamint egy további (harmadik) szűkebb csoport elégtelen ismertetését is kifogásolták. A szabadalmas az eljárás során a második csoportra vonatkozó, sikertelen előállítás-kísérleti beszámolóját olyan technikai megjegyzésekkel láttáéi, amelyek fényében (állítása szerint legalábbis) szakember az előállítási kísérletet már sikerre viheti. A harmadik csoportra vonatkozó kifogást igényének az eljárás során megtett további módosításával (szűkítésével) okafogyottá tette. A Fellebbezési Tanács az első csoport tagjain tapasztalt eltérő farmakológiai hatást a szóban forgó, igen komplex szerkezetű vegyületek természetes velejárójának és a találmány szempontjából irrelevánsnak tartotta. Mivel a felszólalók a hiányos feltárás további bizonyítékait nem vezették elő, a Fellebbezési Tanács megállapította, hogy a szabadalom teljesíti az EPC 83. cikkely követelményét. Az eset egyik tanulsága azonos a 3.1 .-ból levonhatóval: a feltárás kötelezettsége csak az igénypontban nevesített műszaki jellemzőkre terjed ki. 3.3. AT 0051/87jogeset A vizsgáló osztály szabadalmat adott a bejelentőnek (szabadalmasnak, utóbb fellebbező) nyolcféle anyag bármelyikéből kiinduló hétlépéses eljárás során nyerhető (compound by process) vegyületekre. A felszólaló az EPC 83. cikkely alapján felszólalást tett a vizsgáló osztály fenti döntése ellen, a szabadalom megsemmisítését kérve. Indoklását tanúvallomással kívánta bizonyítani, amelynek értelmében azért elégtelen a találmány feltárása, mert a leírás nem ad megfelelő ki tanítást a kiindulási anyagok kinyerésére és azonosítására, kizárólag azok fermentativ úton való előállítását ismerteti. A szabadalmas állásfoglalásában vitatta az elégtelen feltárás ki fogását, hivatkozott egy, a techn ika állásához tartozó szabadalmi dokumentumra és egy tanúvallomásra, amely szerint a dokumentum ismeretében szakember a találmányt már különösebb nehézség nélkül megvalósíthatja. A felszólalási osztály, a felszólalóval azonos álláspontra helyezkedve, a szabadalmat megsemmisítette. A hivatkozott dokumentumot ugyanis nem ismerte el szakember tudása részeként, ezért ítélte megalapozottnak a találmány elégtelen feltárását. A szabadalmas fellebbezést nyújtott be a felszólalási osztály eme döntése ellen. Érvelését arra alapozta, hogy a szakember vonatkozó ismereteinek hiánya a téma speciális, újonnan kialakuló és gyorsan fejlődő mivoltából ered. A hivatkozott szabadalmi dokumentum ismeretében (amely része a technika állásának) szakember a vitatott kiindulási anyagokat kinyerheti és azonosíthatja is. A (korábbi felszólaló) fél állásfoglalásában- egyrészt nem ismerte el a hivatkozott dokumentumot a technika állása részeként (mivel az a vitatott szabadalom elsőbbségénél mindössze egy hónappal előbb jutott nyilvánosságra);- másrészt, mivel az eredeti leírás nem hivatkozik e dokumentumra, így ezt az új hivatkozást bővítő értelmű kiterjesztésnek tekinti. A Fellebbezési Tanács a fellebbező álláspontját fogadta el, elismerve, hogy- a találmány egy gyorsan fejlődő, „szűz” területre vonatkozik;- a hivatkozott szabadalmi dokumentum része a technika állásának, és az- megfelelő kitanítást tartalmaz a vitatott kiindulási anyagokkal kapcsolatban. Egyúttal és az iméntiek értelmében megállapítást nyert az is, hogy a hivatkozott szabadalmi dokumentumnak a leírásba építése nem jelenti a találmány bővítő értelmű kiterjesztését. Az eset tanulságaként megállapítható, hogy a szakterület legújabb eredményeiből levonható ismeret szakember (nem „alap-”szintű, hanem „friss”) tudásaként kezelhető,
