Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 49 Klub Egyesület és a gyanúsított között létrejött, 1997. január 17-én kelt megállapodás is igazolni látszik. Vizsgálni szükséges továbbá azt is, hogy mikor volt élő zene és mikor gépi zene, mert ezekre eltérő díjazást szab a mindenkor érvényes jogdíjtarifa-táblázat. A „Strictly Trance Symphony” című CD szerzői jogi védelme A Fővárosi Bíróság megkeresése SZJSZT11/01 A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma által feltett kérdések: 1. Állapítsa meg a szakértő, hogy a Zs. P. által 15 zenemű átdolgozásával létrehozott „Strictly Trance Symphony” című alkotás rendelkezik-e olyan egyedi, eredeti jelleggel, amelynek alapján az 1999. évi LXXVI. törvény 1. § (2) bekezdés e) pontja alapján szerzői jogi védelemben részesülhet, vagy sem. 2. A mások által szerzett, és más előadóművészek által előadott zeneművek keverése eredményezheti-e új zenemű létrehozását? 3. Amennyiben a perbeli művet szerzői jogvédelem illeti meg, a felek között létrejött kiadói szerződésben megállapított jogdíj mértéke túlzottnak minősül, vagy sem? 4. Kiegészítő kérdés: A perbeli mű gyűjteményes műnek minősül-e? Az alperes által feltett kérdések: 1. A keverés szerzői jogi védelem tárgyának tekinthető tevékenységnek minősül-e a perbeli hangfelvétel-kiadvány esetében, vagy sem? 2. A perbeli hangfelvétel zenei anyagát megvizsgálva a szakértő a lemezlovas tevékenységét tartja-e olyan egyéni, eredeti jellegű válogatásnak, amely szerkesztés folytán szerzői jogvédelemben részesíthető? 3. A szerzői jogi törvény által megkövetelt bevétellel arányos díjazásnak tekinthető-e a lemezlovas (DJ) szerzőként való, a hanghordozókból származó teljes bevétel 30%-át kitevő díjazása, különös tekintettel arra a tényre, hogy a hangfelvétel-kiadványon szereplő zeneművek összes szerzője a fogyasztói (áfás) ár 8%-át, vagy az áfa nélküli nagykereskedelmi ár 11 %- át kapja szerzői jogdíj címén a közös jogkezelő szerven keresztül? 4. A hangfelvétel-kiadói szakmában mások által szerzett és rögzített zeneművekből készített ún. mixalbumok készítése esetén a lemezlovas (DJ) milyen jogcímen és milyen mértékben szokott részesedni az elért jövedelemből? 5. A zeneszerzők és szövegírók közös j ogkezelését végző ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület hangfelvétel-engedélyezési gyakorlatában szerzőnek tekinti-e az ún. mixalbumokat előállító lemezlovasokat. Az eljáró tanács válasza a Fővárosi Bíróság által feltett kérdésekre: Ad 1. Zs. P. a perbeli 15 zeneművet olyan, azok lényegét - tehát a zenemű alapelemeit, vagyis a dallamot, a ritmust, a harmóniát, továbbá a hangszín-kombinációkat, valamint a mindezek együttes hatásából kialakuló hangzást - érintő módon változtatta meg, amely változtatások megalapozzák a megváltoztatott művek átdolgozásként való önálló szerzői jogi védelmét az alábbi tényekre tekintettel: a) Zs. P. az eredeti zeneműveket új zenei hatásokkal, pl. hangsúlyokkal, illetve ún. „úsztatásokkal”, továbbá az eredeti zeneművek egyes alapelemeit felhasználó, de azokat a mű lényegét érintő módon megváltoztató (újrajkeverési - a szakmai szóhasználatban általánosan elterjedt és elfogadott kifejezéssel ún. „(re)mixelési” eljárásokkal módosította. b) Bár a „(re)mixelési” eljárás - amint arra az eljáró tanács alább, a Fővárosi Bíróság 2. sz. kérdésére adott válaszában is rámutat - önmagában nem szerzői jogi fogalom, e folyamat eredménye azonban már járhat szerzői jogilag releváns minősítéssel. Az eljáró tanács az eredeti és a perbeli zeneművek összevetése során éppen erre az eredményre — vagyis az eredeti zeneművekből többek között „(re)mixelési” eljárás útján létrehozott új zenei minőségre - tekintettel jutott arra a következtésre, hogy az a) pontban említett módosítások összességükben már az eredeti zeneművek lényegét érintő, önálló és eredeti jellegű, mindennek folytán pedig az átdolgozás szintjét elérő alkotótevékenységet jelentenek. c) Az eljáró tanács a perbeli zeneművek átdolgozásként való önálló szerzői jogi védelemre érdemesültségének megállapításánál végül figyelemmel volt arra is, hogy a „(re)mix” az utóbbi években önálló, tartalmi és formai jellemzői szerint bizonyos mértékig tipizálható zenei műfajjá nőtte ki magát. E műfaji szempontok pedig a hozzáértő zenei szakember számára megfelelő fogódzókat jelentenek annak megítéléséhez, hogy az adott egyedi esetben a „(re)mix” eredménye bír-e olyan önálló, eredeti jelleggel, hogy aztaz eredeti zeneművel összevetve - átdolgozásnak lehessen minősíteni. Az eljáró tanács álláspontja szerint a perbeli zeneművek rendelkeznek ezzel az önálló, eredeti jelleggel. Ad 2. Az ún. keverés („mixelés”) a hangfelvétel-előállítás során alkalmazott technikai-műszaki eljárásokra épülő tevékenység, és mint ilyen, önmagában nem szerzői jogi fogalom. Ez a tevékenység ugyanis egyaránt magába foglalhat egyrészt szerzői jogi szempontból irreleváns, kizárólag technikai-műszaki jelentőséggel bíró folyamatokat (pl. az adott zeneművek integritását érintetlenül hagyó stúdiómunkálatokat), másrészt azonban alkotói (kreatív) megnyilvánulásokat is (pl. lényegi változtatással járó és ennek önálló, eredeti jellegére tekintettel az átdolgozás szintjét is elérő alkotótevékenységet). Szerzői
