Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
50 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből jogi szempontból minősíteni ezért kizárólag az íín. keverés eredményét lehet, mégpedig arra és kizárólag arra tekintettel, hogy a keverésnek nevezett folyamat az adott, egyedi esetben a) járt-e egyáltalán szerzői jogilag releváns, értékelhető eredménnyel vagy sem; b) ha igen, akkor ezt az eredményt az eredeti zeneművel összevetve- új, önálló, egyéni, eredeti jelleggel bíró alkotás jött-e létre vagy sem;- ha új, önálló, egyéni, eredeti jelleggel bíró alkotás nem jött létre, akkor a folyamat más, szerzői jogi szempontból releváns következménnyel járt-e vagy sem (pl. megsértette-e a szerzőnek a mű egységét védő személyhez fűződő jogát vagy sem stb.). Az eljáró tanács a Fővárosi Bíróság 1. sz. kérdésére adott válaszában a fenti szempontokat ebben a sorrendiségében értékelve jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli zeneművek esetében a keverésnek („mixelésnek”) nevezett folyamat szerzői jogilag releváns, értékelhető eredménnyel járt, továbbá ezt az eredményt az eredeti zeneművekkel összevetve új, önálló, egyéni, eredeti jelleggel bíró alkotás jött létre. Ad 3. Az 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. §-a azt a követelményt, hogy a mű felhasználása fejében a szerzőt megillető díjazásnak arányban kell állnia a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel, nem a felhasználó, hanem a szerző szempontjából vizsgálandó feltételként, tartalmát tekintve pedig a szerzői vagyoni jogok érvényesülését biztosító garanciális szabályként határozza meg. A törvény tehát egyrészt nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy a szerzői díj bevétellel való arányosságát a felhasználó szempontjából, mint a szerzői díj túlzott mértékű érvényesítését korlátozó feltételt is vizsgálni kellene, másrészt - az eljáró tanács álláspontja szerint-a hivatkozott szakasznak kifejezett rendelkezés hiányában sem tulajdonítható ilyen értelmezés. Ad 4. Az egyes, védelem alatt álló alkotások összeválogatása, elrendezése, szerkesztése hordozhat olyan egyéni jelleget, amelynek eredményeképpen származékos jellegű egyéni, eredeti, új mű, azaz gyűjteményes mű jön létre. A védelem tehát ennek alapján nem kizárt, de az eljáró tanács a rendelkezésre álló iratok alapján sem a védelem fennálltát illetően, sem pedig az ezen a jogcímen esetlegesen szerzői jogi védelemre jogosult személy kiléte tekintetében nem tud állást foglalni. Az iratok ugyanis nem tartalmaznak elegendő információt arra vonatkozóan, hogy a) a perbeli 15 zenemű ilyen gyűjteményes művet eredményező alkotótevékenység (egyéni, eredeti jellegű válogatás, elrendezés, szerkesztés) folytán vagy más okok miatt került ebben az összetételben az albumra; b) amennyiben a perbeli 15 zenemű gyűjteményes művet eredményező alkotótevékenység folytán került ebben az összetételben az albumra, akkor ezt az alkotótevékenységet természetes személyként ki valósította meg vagy - több természetes személy érintettsége esetén - kik valósították meg, továbbá ez utóbbiak között a szerzőség tekintetében milyen viszony áll fenn. Az eljáró tanács válasza az alperes által feltett kérdésekre: Ad 1. Az eljáró tanács utal a Fővárosi Bíróság 1. és 2. sz. kérdéseire adott válaszokra. A 2. sz. kérdés megválaszolásánál jellemzett keverési tevékenység eredményeképpen az 1. sz. kérdésben kifejtettek alapján egyéni, eredeti jellegűnek tekinthető átdolgozások jöttek létre. Ad 2. Az eljáró tanács utal a Fővárosi Bíróság kiegészítő kérdésére adott válaszában foglaltakra. A gyűjteményes mű egyéni, eredeti alkotásként való védelmét a válogatás egyedi jellege alapozza meg, s az iratok alapján az eljáró tanács nem tudja megállapítani, hogy e válogatást a lemezlovas végezte-e. Ad 3. Az eljáró tanács utal a Fővárosi Bíróság 3. sz. kérdésére adott válaszára. Azt, hogy a felhasználó mit tekint az adott felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel arányban állónak, a szerződéses alku során érvényesítheti, amelyet a felek, az Szjt. 42. § (2) bekezdése alapján, szabadon folytatnak le. Ennek során a feleknek csak a szerzői jogok érvényesülését biztosító, kötelező alkalmazást igénylő szabályokra kell figyelemmel lenniük. Amenynyiben tehát az Szjt. 16. §-a szerinti követelmények a szerző szempontjából teljesülnek, ez a szabály a továbbiakban már nem korlátozza a felhasználó szerződési akaratképzését abban a tekintetben, hogy a saját szempontjából milyen díjazást tekint a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel arányban állónak. Ad 4. A hangfelvétel-kiadói szakmában az ún. „mixalbumot” készítő lemezlovas változó jogcímeken és változó mértékben szokott részesedni az elért jövedelemből (egyösszegű díjazás, példányonkénti részesedés, illetve e szempontok megállapodás szerinti arányban történő vegyes alkalmazása stb.). Egyetlen szóba jöhető jogcím és egyetlen részesedési forma sem tekinthető akár olyan mértékben elterjedtnek, hogy azt szakmai szempontból kizárólagosnak, akár pedig olyan jelentéktelen számban előfordulónak, hogy azt a szakmai szokásokkal ellentétben állónak kellene tekinteni. Ad 5. A közös jogkezelő ARTISJUS az ún. „mixalbumokban” szereplő átdolgozott művek többszörözéséhez (az átdolgozásra jogosító szerzői autorizáció esetében) engedélyt
