Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 3. 2002. június Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Szerzői és szomszédos jogok megsértésének megállapítása A Budapesti VI-VII. kerületi Rendőrkapitányság megkeresése SZJSZT 43/00 A Rendőrkapitányság által feltett kérdések: 1. A „techno” zene készítőjét megilleti-e a szerzői jogi védelem? 2. Az ilyen zene engedély (díjfizetés) nélküli előadása jelent-e szerzői jogi jogsértést? 3. A fenti számú ügyben történt-e szerzőijog-sértés, ha igen, ki követte el? 4. A szakértő egyéb észrevétele? Az eljáró tanács válasza: Ad 1. A gyanúsított működése idején hatályos, a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (továbbiakban: régi Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében is a törvény tárgyi hatálya alá tartoztak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotá­sok. A törvény végrehajtása tárgyában kiadott 9/1969. (XII. 29.) IM rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében a régi Szjt. védelme alá tartozó alkotások - függetlenül attól, hogy az Szjt. megnevezte-e azokat - az irodalom, a tudo­mány és a művészet minden alkotása. A hivatkozott vég­rehajtásijogszabály a továbbiakban egy példálódzó felso­rolást adott, amelyben többek között a „zenemű szöveggel vagy anélkül” fordulat is szerepelt. A régi Szjt. alapján kialakult és általánosan elfogadott bírósági gyakorlat szerint egy mű akkor részesülhet szer­zőijogi védelemben, ha az egyéni, eredeti jellegű alkotás­nak minősül. A mű színvonala, az arról alkotott értékítélet, nem lehetett gátja a szerzői jogvédelemnek. A fentiekből az következik, hogy akkor is minden zene­mű a szerzői jogvédelem tárgya volt. A „techno” szó a zene megalkotásának módszerére utal, nevezetesen ezeket a zenéket technikai berendezések segítségével állítják elő. Az ún. techno zene nem más, mint egy műfajnak a megje­lölése, amelynek számos irányzata van. A gyanúsított 1999. szeptember 17-i vallomásában, továbbá 1999. no­vember 25-i nyilatkozatában megfogalmazottakból kitű­nik, hogy jelen esetben a techno zene ama speciális irány­zatáról van szó, melyben zörejek, effektusok és hangmin­ták felhasználásával a DJ (lemezlovas) rögtönzésszerűen állít elő valamit, ami egyéni, eredeti jellegű zeneműnek minősül, tehát szerzői jogi védelem alá tartozik. Ad 2. Igen, mert a techno zene is szerzői alkotásnak minősül, és a régi Szjt. 13. §-ának (1) bekezdése szerint is a mű bármilyen felhasználásához a szerző hozzájárulása volt szükséges, amely ellenében a szerzőt, a 13. § (3) bekez­dése szerint, díjazás illeti meg. Ezt a hozzájárulást a szer­zők képviseletében - függetlenül attól, hogy műveiket bejelentették-e, illetőleg, hogy azok képviseletére külön megbízást adtak volna-e - a nevükben és helyettük a régi Szjt. 40. § (1) bekezdésében foglaltak alapján fellépni jo­gosult közös jogkezelő szervezet - az ARTISJUS - adta meg, és a jogszabály alapján jóváhagyott tarifatáblázat alkalmazásával díjigényét érvényesítette. A már nyilvá­nosságra hozott zeneművek nyilvános előadásához a szerző hozzájárulását akkor kellett megadottnak tekinte­ni, ha a közös jogkezelő szervezetnek a hivatkozott díjat lerótták. A nyomozati anyagból kitűnik, hogy ez nem tör­tént meg, tehát a szerzőijog-sértés egyértelműen megál­lapítható. Ad 3. A fenti számú ügyben szerzőijog-sértés történt, amely­nek jogszabályi alapjait az 1. és 2. kérdésre adott vála­szok tartalmazzák. A szerzői jogdíjat a szerzői művek felhasználójának kell megfizetnie. Az eljáró tanács ren­delkezésére bocsátott nyomozati anyagból megállapítha­tó, hogy a Fáklya Klub Egyesület, Budapest, VI. kér., Csengery u. 68. szám alatti helyiségeiben a gyanúsítottal kötött, 1997. január 17-i megállapodás értelmében a Total Car Disco üzemeltetését a gyanúsított folytatta. Ebben az esetben az üzemeltető tekinthető felhasználó­nak. Ezt a körülményt igazolja a nevezettek közötti hivat­kozott szerződés azon rendelkezése is, miszerint ,A ren­dezvénnyel kapcsolatos valamennyi járulékos kiadást... szervező tartozik felfedni." Ezt megerősíti a Fáklya Klub Egyesület elnökének aláírása az ARTISJUS „Adatszol­gáltatási Lap”-ján 1997. VI. 27-i keltezéssel. Ad 4. A további nyomozás során a nyomozó hatóságnak kell fényt derítenie arra, hogy az ARTISJUS-nak az iratok kö­zött fellelhető három számlája megfelel-e a tényleges fel­­használásnak. Ez a kérdés azért merül fel, mert az ARTIS­JUS számlái az 1996. november 1-jétől 1997. december 19-ig tartó folyamatos időszakot fogják át, miközben a gyanúsított vallomásában azt állítja, hogy a zenés-táncos rendezvények 1997. január 22. és 1997. július 1., illetve 1997. október 1. és 1997. december 12. között kerültek megrendezésre. Az 1997. január 22-i kezdést a Fáklya

Next

/
Thumbnails
Contents