Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Tanulmányok. Jörg Reinbothe: A szerzői jog perspektívái Európában
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam I. 2002. február TANULMÁNYOK JÖRG REINBOTHE* A szerzői jog perspektívái Európában** I. Bevezetés Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a budapesti látogatásra szóló meghívást és azt a kedves fogadtatást, amelyben részesítettek. Ez a második alkalom, hogy ebben a szép városban megfordulok. Első látogatásom óta csupán négy év telt el, mégis sok minden megváltozott azóta. Ami a legfontosabb: mostanra meglehetősen lerövidült a Brüsszel és Budapest közötti távolság. Szinte érezni lehet, hogy Magyarország hamarosan az Európai Közösség családjának tagja lesz. Azzal a céllal érkeztem ide ma, hogy néhány gondolatot megosszak Önökkel arról, miként foglalkozik ez a család a szellemi tulajdonnal, továbbá - természetszerűleg - arról, hogy Magyarország mint jövőbeli családtag mire számíthat. Ezen a ponton helyénvalónak látszik egy figyelmeztetés. Egy kolléga, aki a szerzői jogi politikáért felel az Európai Közösséghez a közelmúltban csatlakozott országok egyikében, igen találóan foglalta össze a lényeget a következő mondásával: „A csatlakozás előtt azt hittem, hogy az EU-tagság nem jár majd túl sok változással - ha egyáltalán bármilyen változást okoz - a szerzői jog területén. Valójában a tagság miatt minden teljesen megváltozott, a szerzői jog is.” A változás mindazonáltal nem szükségképpen rossz dolog. És az mindenképpen jó hír, hogy a szerzői jog jövőjét együtt próbáljuk meg alakítani. Amire mindezzel célozni kívánok, a következő: a szellemi tulajdon védelme mindig is az új technológiához való sorozatos igazodásból állt. A szükséges alkalmazkodás többnyire nemzeti szinten valósult meg, a nemzeti jogalkotók és a nemzeti bíróságok révén. Napjainkban azonban - sokkal inkább, mint bármikor korábban - a technológia kihívásaira adott nemzeti válaszok elégtelennek bizonyulnak. Mivel a szerzői jogi védelem hamisítatlanul globális * Dr. Jörg Reinbothe, M. C. L. (University of Michigan), az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatósága Szerzői és Szomszédos Jogi Osztályának vezetője. Az itt következő megjegyzések kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözik és semmilyen módon nem kötik az Európai Bizottságot vagy szakszolgálatait. ** A Magyar Szerzői Jogi Fórum, a Szerzői Jogi Szakértő Testület és a Magyar Szabadalmi Hivatal közös rendezvényén, 2001. november 15-én Budapesten tartott előadás írásbeli szerkesztett változata. Fordította: dr. Ficsor Mihály Zoltán. témává vált, a jövőjét egyre inkább a nemzetközi színtéren - és különösen az Európai Közösség szintjén - alakítják. A szerzői jog valamennyiünk számára fontos érték. Közös cselekvésre van szükség, hogy „jövőállóvá” tegyük. De mielőtt előretekintenénk, érdemes megismerkednünk az Európai Közösség szerzői jogi politikájának történetével. II. Az EK szerzői jogi irányelveinek első' generációja Az 1980-as évek közepén az Európai Bizottság felismerte: az áruk és a szolgáltatások szabad áramlását biztosító egységes belső piac működéséhez meg kell teremteni a szerzői jogi védelem közösségi jogi kereteit. Könyvek, újságok, CD-k, filmek, videók, szoftverek és műsorsugárzás - mindezek a termékek és szolgáltatások szerzői vagy szomszédos jogi védelemben részesülő anyagokra épülnek. Ezenkívül a szerzői jogi védelem nagy és sikeres hagyományra tekinthet vissza az Európai Unió tagállamaiban. Valamennyi tagállamunk nagyon értékesnek tartja azt a kreativitás, a befektetések, a munkahelyteremtés, a kulturális sokféleség szempontjából, valamint utoljára, de nem utolsósorban, abból a szempontból, hogy az, amit manapság „tartalomnak” neveznek, miként áll rendelkezésre és hogyan válik hozzáférhetővé. A nemzeti jogalkotó nézőpontjából szemlélve a szerzői jogi védelem a jogosultak és a társadalom közötti egyezség része. Mindazok, akik várhatólag alkotnak vagy alkotásokba ruháznak be - a széles értelemben vett társadalom javát is szolgálva - ösztönzést és elismerést kapnak erős szellemi tulajdonjogok formájában, amelyeket mások érdekei ellensúlyoznak, és amelyek korlátozott időtartamra szólnak. Ennek az egyezségnek a feltételeit rendszeresen felül kell vizsgálni és hozzá kell igazítani a technológiai és piaci fejleményekhez. Az EU valamennyi tagállamának határozott meggyőződése, hogy ez az egyezség életben van, s hogy a szerzői jogi védelem ma is ugyanolyan hasznos eszköz és ajövőben is az marad, mint amilyennek eredetileg szánták. És mégis: a „copyright” vagy a „droitd’auteur” fogalmai ma is különbözőek az egyes tagállamokban, mint ahogy a nemzeti szerzői jogok szerkezete is eltéréseket mutat. Az Európai Bíróság számos határozatában megerő
