Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Szabó Zsolt: Az üzleti módszerek szabadalmazhatósága
18 Szabó Zsolt Másrészt, mivel az 1985-ben hatályba lépett módosított szerzői jogi törvénynek a számítógépi programok jogi védelmét nem sikerült minden szempontból kielégítően biztosítania, nevezetesen a szóban forgó törvény a számítógépi programok hátterében meghúzódó technológiai elvek jogi oltalmát nem tudta teljes mértékben megoldani, a JPO nyilvánosan bejelentette, hogy a számítógépi programokkal kapcsolatos találmányok szabadalmazhatok, továbbá az ilyen tárgyú megoldások szabadalmazhatóságának vizsgálatát alapvetően ugyanazon kritériumok alapján kell végezni, mint amelyeket az egyéb találmányok szabadalmazhatóságának vizsgálata során alkalmaznak. Válaszul az üzleti módszer tárgyú japán szabadalmi bejelentéseknek az amerikai bíróságok State Street Bank & Trust Co. v. Signature Financial Group Inc. perben*14* hozott végzése hatására történő megszaporodására, a JPO 1999 decemberében kijelentette, hogy az üzleti módszer tárgyú szabadalmi bejelentések oltalomképességének vizsgálatánál a számítógépi programhoz kapcsolódó találmányok elbírálásánál alkalmazott elveket kívánja és fogja érvényesíteni. Ez gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy egy adott üzleti módszer szabadalmi oltalomban részesülhet, ha legalábbis kapcsolódik egy számítógépi programhoz. Továbbmenve, a JPO úgy találta, hogy az ilyen bejelentéseknek egyrészt technikai jellegűnek kell lenniük, másrészt a köztudottan ismert üzleti módszerek számítógéppel megvalósított egyszerű automatizálása a feltalálói tevékenység Japánban megkívánt szintjét nem (28) (iQ) éri el, ennélfogva nem szabadalmazható. 4. Összegzés Az előzőekben megpróbáltuk (viszonylag részletesen) bemutatni, mi is a világ három legfontosabb szabadalmi vizsgáló hivatalának pillanatnyi álláspontja az üzleti módszer tárgyú találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatosan. Az USPTO álláspontja szerint bármely olyan üzleti módszer, illetve ehhez kapcsolódóan bármely olyan (matematikai) algoritmus szabadalmazható, amelynek „hasznos, valós és érzékelhető” eredménye van. Az EPO álláspontja szerint az üzleti módszer tárgyú találmányok általában véve nem részesíthetők szabadalmi oltalomban, amennyiben azonban pl. számítógéppel kerülnek végrehajtásra/megvalósításra, illetve az oltalmazni kívánt megoldás valamilyen technikai hatással/jelleggel bír, a megoldás szabadalmazható. A technikai hatás/jelleg megléte a szabadalmazhatóság szempontjából alapvető. Mindazonáltal az EPO eddigi gyakorlata alapján úgy tűnik, hogy a technikai hatás/jelleg biztosítható az oltalmi kört meghatározó igénypontsorozat megfelelő, azaz technikai hatásra utaló és a technika területére eső kifejezéseket alkalmazó megfogalmazásával is.*30* Jó példa erre a Citibank Aktiengesellschaft korábban már említett, tisztán pénzügyi területre eső, adatkezelő számítógéprendszerre, valamint az annak működtetésére szolgáló eljárásra megfogalmazott igénypontokkal engedélyezett európai szabadalma.*31 * A JPO álláspontja szerint egy adott üzleti módszer tárgyú találmány szabadalmazható, ha legalábbis kapcsolódik egy számítógépi programhoz. Továbbmenve, az üzleti módszer tárgyú találmányok per se nincsenek kizárva a szabadalmi oltalomból. Nyilvánvaló, hogy az üzleti módszer tárgyú találmányok szabadalmazhatóságának megítélésében világviszonylatban pillanatnyilag nincsen konszenzus, annak ellenére, hogy korábban történt már kísérlet az ismertetett joggyakorlatok összehangolására, de legalábbis egymáshoz való közelítésére. Az e célból a B3b trilaterális projekt(32) keretében 2000 júniusában Tokióban az USPTO, az EPO és a JPO részvételével lezajlott szakmai találkozón a résztvevőknek a számítógéppel végrehajtott/megvalósított üzleti módszer tárgyú találmányok kapcsán a következő két kérdésben sikerült közös nevezőre jutniuk: 1. a szabadalmazhatósághoz a technikai jelleg elengedhetetlen (az EPO és a JPO álláspontja szerint ennek az igénypontokban explicit módon kifejeződésre kell jutnia, míg az USPTO véleménye értelmében elegendő, ha ez az igénypontokban implicit módon benne foglaltatik); valamint 2. az ember által kidolgozott, korábbról már ismert, ügyintézésre vonatkozó eljárások közismert automatizálási módszerekkel/eszközökkel való puszta automatizálása nem minősül szabadalmazható megoldásnak.*33* Mindazonáltal a teljesen általános üzleti módszer tárgyú találmányok szabadalmazhatóságának kérdésében a részt vevő szabadalmi hivatalok álláspontja nem közeledett egymáshoz. V. Az üzleti módszer tárgyú találmányok szabadalmi oltalomban részesíthetősége mellett és ellen szóló érvek Miért is fontos az, hogy az üzleti módszerek, mint olyanok, szabadalmi oltalomban részesülhetnek-e vagy sem? A válasz egyszerűen a szabadalmak jogintézményében keresendő (1. jelen dolgozat II. fejezete), hiszen a szabadalom egy adott találmány esetében a szabadalmasnak a szóban forgó találmány kapcsán egy adott földrajzi területen és adott időtartamon belül kizárólagos hasznosítási jogot biztosító monopólium, és mint ilyen, jelentős gazdasági értékkel bír. Az üzleti módszerek szabadalmazhatóvá válásával a szabadalmi oltalmat gazdasági érdekeik céljából versenyeszközként használó, hagyományosan az ipar területére eső intézmények mellé azok az intézmények is felsorakozhatnak, amelyek üzleti profdjában a kereskedelem, a pénzügyi tevékenység nyújtása és végzése, az internethez kapcsolódó szolgáltatás fenntartása, könyvviteli tevékenység, és így tovább jelenti a fő területet. Mivel a szolgáltatási szektorban tevékenykedő intézmények esetében is óriási összegeket fordítanak a piacképes és főként egyedi „áruk” kifejlesztésére, a szabadalmak az általuk biztosított gazdasági előny okán ezen a területen is jelentős szerepet fognak betölteni. Az üzleti módszer tárgyú találmányok szabadalmi oltalom alá helyezhetősége mellett a köztudatban pillanatnyilag számos támogató, de talán még ezeknél is több ellenző érv él. Az üzleti módszerek szabadalmazhatóságának legfőbb támogatói azt hangoztatják, hogy az ilyen tárgyú szabadalmak - hasonlóan a technika egyéb területeire eső sza
