Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Sorosi Gyula: A közösségi védjegyrendszer főbb jellemzői
4 Dr. Sorosi Gyula- az EU területén honos természetes és jogi személyek;- olyan természetes és jogi személyek, amelyek olyan országok joghatósága alá tartoznak, amelyek tagjai a Párizsi Uniós Egyezménynek (PUE), illetve a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó szerződésnek;- olyan természetes és jogi személyek, amelyek olyan országok joghatósága alá tartoznak, amelyek nem tagjai a PUE-nak, illetve a WTO-t létrehozó szerződésnek, azonban állandó lakhelyük vagy székhelyük az Európai Unió területén vagy valamely PUE-tagország területén található, vagy ezek bármelyikén ténylegesen működő ipari vagy kereskedelmi létesítménnyel rendelkeznek;- a fentiekbe bele nem tartozó személyek, akik olyan országjoghatósága alá tartoznak, amely országok közzétett szabályai szerint megadják minden közösségi tagállam polgárai számára ugyanazt a védjegyoltalmat, amelyet megadnak a saját polgáraik számára, és, ha a közösségi tagállamok polgáraitól megkövetelik a származási országban történő lajstromozás igazolását, elismerik a közösségi védjegy lajstromozását ilyen bizonyítéknak. Feltétlen kizáró okok A feltétlen kizáró okokról a rendelet 7. cikke tartalmaz rendelkezéseket. Ezek szerint ki vannak zárva az oltalomból azok a megjelölések, amelyek- nem felelnek meg a 4. cikkben előírtaknak (tehát nem tartoznak az oltalomban részesíthető megjelölések körébe);- nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel;- olyan jelekből vagy adatokból állnak, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használnak. Nem részesülhetnek közösségi védjegyoltalomban azok a megjelölések- amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban általánosan és szokásosan használnak;- amelyek kizárólag olyan formából állnak, amely az áru jellegéből következik, vagy a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, vagy az áru értékének a lényegét hordozza;- amelyek a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköznek;- amelyek az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. Nem oltalomképesek azok a megjelölések sem, amelyek a PUE 6ter cikke alapján vannak kizárva az oltalomból, illetve a PUE 6ter cikke alá nem tartozó olyan kitüntetésre, jelvényre, címerre, illetve hivatalos vagy hitelesítési jegyre vonatkoznak, amelynek használatához közérdek fűződik, kivéve, ha az illetékes szerv hozzájárult a megjelölés lajstromozásához. Borok és égetett szeszes italok vonatkozásában nem részesülhet oltalomban az a megjelölés, amely olyan földrajzi származási jelből áll vagy olyat tartalmaz, amely a termék földrajzi származását határozza meg, és a termék nem erről a földrajzi területről származik. Ezeket a kizáró okokat akkor is figyelembe kell venni, ha csak az Unió területének egy része vonatkozásában állnak fenn. Viszonylagos kizáró okok Nem részesülhet védjegyoltalomban- azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos, későbbi elsőbbségű megjelölés;- a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt. A rendelet kifejezetten szól arról, hogy az összetéveszthetőségig való hasonlóságba a korábbi védjegy vonatkozásában fennálló asszociációs kapcsolatot is bele kell érteni. Korábbi védjegynek minősülnek az alábbiak;- korábbi elsőbbséggel bejelentett közösségi védjegy;- korábbi elsőbbségű, bármely tagállamban bejelentett nemzeti védjegy, Belgium, Hollandia és Luxemburg vonatkozásában a Benelux Védjegyhivatalnál telt korábbi elsőbbségű védjegybejelentés;- olyan, nemzetközi szerződés alapján lajstromozott korábbi védjegy, amelynek az oltalma kiterjed bármely tagállam területére (a Madridi megállapodás és a Madridi jegyzőkönyv alapján tett bejelentések és lajstromozott védjegyek tartoznak ide);- a PUE 6hls cikkelye alapján korábban közismertté vált védjegyek. Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha azt a képviselő, illetve az ügynök a jogosult engedélye nélkül, saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt. Nem lajstromozott megjelölés vagy egyéb jelzés jogosultjának felszólalása alapján - ha ezt a nem lajstromozott megjelölést vagy jelzést a kereskedelemben a helyi szintnél szélesebb körben használják - nem lajstromozható a bejelentett védjegy ott és olyan mértékig, ahol annak a tagállamnak a joga alapján, amely ezt a jelzést szabályozza- azok a jogok, amelyeket a megjelölés vonatkozásában igényelnek, korábbiak, mint a közösségi védjegybejelentés bejelentési vagy attól eltérő egyéb elsőbbsége, és- ez a megjelölés biztosítja a jogosultja számára a jogot, hogy a későbbi védjegy használatát megtiltsa. Eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében nem oltalomképes a belföldön jó hímevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hímevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. Ha ez a korábbi jó hírű védjegy közösségi védjegy, akkor az Európai Közösség egész területén, ha nemzeti védjegy, akkor az adott tagország területén kell jó hírűnek lennie. A szenioritás A szenioritás a közösségi védjegyjogra jellemző, sajátos jogintézmény. Ha a bejelentő bármely tagállamban korábbi, érvényes nemzeti védjeggyel rendelkezik, vagy bármely tagállamban érvényes nemzetközi védjegynek a
