Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Sorosi Gyula: A közösségi védjegyrendszer főbb jellemzői
A közösségi védjegyrendszer főbb jellemzői 5 jogosultja, lehetősége van arra, hogy - ha ezt a védjegyet azonos árujegyzékkel közösségi védjegyként is bejelenti- megtartsa annak eredeti elsőbbségét. Ha a korábbi védjegy lemondás vagy lejárat miatt megszűnik, úgy kell tekinteni, hogy a közösségi védjeggyel ennek a korábbi védjegynek a hatálya folytatódik. Ha a korábbi védjegy érvénytelenítés, törlés (revocation, invalidity) vagy a keletkezésre visszaható hatályú lemondás folytán szűnik meg, a szenioritás által igényelt elsőbbség elvész. Nemzeti védjegyre történő átalakítás Nemzeti védjegyre, illetve nemzeti védjegybejelentésre való átalakításra a közösségi védjegyjogosultjának vagy a közösségi védjegybejelentés bejelentőjének van lehetősége abban az esetben, ha a bejelentést elutasították, visszavonták vagy visszavontnak tekintették, illetve a lajstromozott közösségi védjegy oltalmát megszüntették, a jogosult az oltalomról lemondott, vagy az oltalom lejárat miatt szűnt meg. Ez a rendelkezés a bejelentő, illetve a védjegyjogosult érdekét szolgálja. A kizáró okoknál láttuk ugyanis, hogy, ha akár egyetlen tagországban is felmerül a lajstromozást gátló akadály, akkor a megjelölés közösségi védjegyként nem lajstromozható, illetve, ahogy a következőkben látni fogjuk, a lajstromozott védjegy oltalma megszüntethető, azt törölni lehet, illetve a jogosultnak lehetősége van arra, hogy a védjegyoltalomról - például az esetleges törlési eljárások elkerülése végett - lemondjon. A nemzeti védjegyre történő átalakítást nem lehet igényelni abban az esetben, ha a közösségi védjegy oltalma a használat elmulasztása miatt szűnt meg, illetve arra a tagállamra, amely vonatkozásában merült fel lajstromozást gátló akadály a bejelentéssel szemben vagy megszűnési ok a közösségi védjeggyel szemben. A nemzeti védjegyre, illetve védjegybejelentésre történő átalakítást az elutasító, illetve megszüntető határozat, valamint a lemondás, a visszavonás és a lejárat miatti megszűnés jogerőre emelkedését követő harmadik hónap leteltéig lehet kérni. A képviselet szabályai A közösségi védjegyeljárásokban az ügyfél személyesen is eljárhat, valamint képviselőt is igénybe vehet. A képviselet kötelező azoknak a személyeknek,- akiknek lakóhelye, illetve székhelye nem az Európai Unió területén található, vagy- akik elsődleges gazdasági tevékenységüket nem az Európai Unió területén folytatják, vagy- akiknek tényleges ipari vagy kereskedelmi létesítményük nincs az Európai Unió területén. A fenti felsorolásba nem tartozó jogi személyek képviseletét meghatalmazottként a jogi személy alkalmazottja is elláthatja. A fenti felsorolásba tartozó cégekkel gazdasági kapcsolatban álló cég alkalmazottja meghatalmazottként eljárhat a felsorolásban szereplő személyek képviseletében. Hivatásos képviselőként eljárhat olyan jogi végzettségű személy, aki jogosultsággal rendelkezik arra, hogy bármely tagállamban védjegyügyekben eljárjon. A hivatásos képviselők másik csoportjáról az OHIM képviseleti listát vezet. Erre a listára azok a személyek kerülhetnek fel, akik a következő feltételeknek eleget tesznek:- valamely uniós tagország állampolgárai,- valamely tagország területén végzik tevékenységüket és- joguk van ahhoz, hogy valamelyik tagállam iparjogvédelmi hivatala előtt védjegyügyekben képviseletet ellássanak. A tagállamok egy része szakmai képesítést ír elő ahhoz, hogy valaki védjegyügyekben képviseletet elláthasson, míg a tagállamok másik része nem támaszt ilyen képesítési követelményt. Azokban a tagállamokban, ahol a képviseleti jog védjegyügyekben nem függ szakmai képesítéstől, a listára kerüléshez szükséges, hogy az a személy, aki a listára fel kíván kerülni, igazolja, hogy a tagállam iparjogvédelmi hivatala előtt már legalább öt éve ellát képviseletet védjegyügyekben. Azokban a tagállamokban, amelyekben a védjegyügyekben való képviselet ellátásához előírnak szakmai képesítést, a listára felkerülni kívánó személynek nem kell ilyen ötéves gyakorlatot igazolni. Az OHIM által vezetett listára kérelemre lehet felkerülni, amihez mellékelni kell az adott tagállam iparjogvédelmi hatósága által kiállított igazolást, amely a fenti követelmények meglétét igazolja. Az oltalom megszüntetése A közösségi védjegy oltalma kérelemre megszüntethető. A rendelet a megszüntetésnek két fajtáját különbözteti meg, a hatálytalanítást (revocation) és a törlést (invalidity). A hatálytalanítás esetei a) Megszűnés használat hiánya miatt A közösségi védjegy oltalma megszűnik, ha a jogosult a védjegy lajstromozásától számított öt éven belül nem kezdi meg a védjegy használatát az árujegyzékbe tartozó termékek és szolgáltatások vonatkozásában, kivéve, ha a használat elmaradását a jogosult kellőképpen igazolja. A megszűnés lehet teljes vagy részleges attól függően, hogy a használat elmaradása az árujegyzék egészét vagy egy részét érinti. A védjegyoltalomnak a használat hiánya miatti megszűnése nem állapítható meg, ha az ötéves időtartam elteltét követően, de a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző három hónapban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról, hogy a használat hiánya miatti megszűnés megállapítását fogják kérni. b) Megszűnés a megkülönböztető-képesség elvesztése miatt A közösségi védjegy oltalma megszűnik, ha a védjegyjogosult magatartása miatt a megjelölés a gazdasági tevékenység körében azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták.
