Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Sorosi Gyula: A közösségi védjegyrendszer főbb jellemzői
Ipaijogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 3. 2002. június TANULMÁNYOK DR. SOROSI GYULA A közösségi védjegyrendszer főbb jellemzői Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának előestéjén egyre nagyobb fontossággal bír az uniós intézményrendszerek megismerése. A közösségi joganyag, így a közösségi védjegyről szóló 40/94/ EK rendelet (a továbbiakban: rendelet) egyelőre nem része a magyar jogrendszernek, azonban ezek rendelkezéseit egyrészt jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítésénél sem hagyhatjuk figyelmen kívül, másrészt az EU szervezetei által kialakított joggyakorlat iránt sem maradhatunk közömbösek. A közösségi védj egy rendszer és a hozzá kapcsolódó elbírálási gyakorlat megismerése, az ismeretek további bővítése a magyar védjegyjogosultak, képviselők és jogalkalmazók számára egyformán fontos. Ennek az írásnak az a célja, hogy a közösségi védjegyrendszer főbb jellemzőit áttekintse, a közösségi védjegyeljárások lényeges szabályairól tájékoztatást adjon, illetve - amennyire ezt a terjedelmi korlátok lehetővé teszik - a Közösségi Hivatal (Office for Harmonization in the Internal Market, Belső Piac Harmonizációs Hivatala, a továbbiakban OHIM) elbírálási gyakorlatának néhány lényeges jellemzőjét bemutassa. A cikk első részében a közösségi védjegyrendszer fontosabb szabályai kerülnek megtárgyalásra, ezt a védjegyeljárások bemutatása követi, majd az írást az OHIM joggyakorlatának néhány releváns példája zárja. Miért érdemes közösségi védjegyoltalmat szerezni? A közösségi védjegyoltalom számos előnnyel jár a védjegyjogosult számára, tekintsünk át ezek közül néhányat.- Egy bejelentéssel, egy eljárás lefolytatásával az Európai Unió egész területére egységes védjegyoltalmat lehet szerezni.- Az oltalom megszerzése az egyéb lehetőségekhez képest rendkívül olcsó (jelenleg a bejelentési díj három áruosztályra 750 euró, a lajstromozási díj 1100 euró).- Lehetőség van az ún. szenioritás igénylésére, azaz bizonyos feltételek megléte esetén a közösségi bejelentés megtételekor igényelni lehet az azonos megjelölésre vonatkozó, azonos árujegyzékkel rendelkező korábbi nemzeti védjegy elsőbbségi napját a közösségi védjegy elsőbbségi napjául.- Lehetőség van a közösségi védjegy nemzeti védjeggyé való átalakítására a közösségi védjegy eredeti elsőbbségi időpontjának megtartásával.- Az Unió bármely országában történő használat tényleges védjegyhasználatnak minősül, a használat igazolására (pl. használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti eljárásban ) elegendő egy tagországban történő használatnak a bizonyítása.- Védjegybitorlás esetén a közösségi védjegybíróságokhoz (Community trade mark courts) lehet fordulni, amelyeknek határozata az Európai Unió egész területére érvényes és végrehajtható.- A közösségi védjegy átruházható, a védjegyjogosult szervezet átruházása nélkül is; licenciaszerződés tárgya lehet az EU egész területére vagy egy részére vonatkozólag is.- Bármely tagországban nemzeti úton későbbi elsőbbséggel bejelentett védjeggyel szemben lajstromozást gátló akadályt képez.- Az Európai Unió bővítésekor a közösségi védjegy oltalma automatikusan kiterjed majd a csatlakozó országok területére. Közösségi védjegyoltalomban részesíthető megjelölések A rendelet 4. cikke az Európai Közösség védjegyjogi irányelvével, a 89/104/ EGK irányelvvel (annak 2. cikkével) összhangban állapítja meg azoknak a megjelöléseknek a körét, amelyekre közösségi védjegyoltalom igényelhető. Ezek szerint tehát közösségi védjegyoltalomban részesülhet bármely grafikailag ábrázolható megjelölés, különösen szó, beleértve a személyneveket is, ábra, betű, szám, a termék formája vagy csomagolása, feltéve, ha alkalmas arra, hogy termékeket és szolgáltatásokat megkülönböztessen más vállalkozások termékeitől vagy szolgáltatásaitól. Láthatjuk tehát, hogy a magyar szabályozástól eltérően a rendelet példálózó felsorolást ad a közösségi védjegyoltalomban részesíthető megjelölésekről. Ki lehet közösségi védjegy jogosultja ? A rendelet 5. cikke alapján közösségi védjegyre oltalmat szerezhetnek
