Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
82 Dr. Palágyi Tivadar bonban megindított gazdasági reformfolyamatnak fognak szentelni. B) Az új európai minta-irányelv, melynek célja, hogy összhangba hozza a lajstromozással szerzett mintaoltalomra vonatkozó nemzeti törvényeket, 2001. december 9-én lépett hatályba. Az új irányelv a korábbinál tágabb oltalmat biztosít, és a mintát is tágabban határozza meg. Az oltalom kiteljed minden olyan termékre, amely a mintát magában foglalja. A termék meghatározása is tágabb lett, mert kiterjed csomagolásokra, grafikus szimbólumokra és betűtípusokra is. A lajstromozható mintának újnak kell lennie, és egyéni jelleggel kell bírnia. Egy minta nem új, ha azonos egy a köz számára már hozzáférhető mintával, vagy attól csak lényegtelen részletekben téréi. Nem újdonságrontó a minta létrehozója általi publikáció a bejelentés napját megelőző 12 hónapon belül. Ez a türelmi idő lehetőséget nyújt a minta létrehozójának arra, hogy megfontolja, érdemes-e áldoznia az oltalom megszerzésére. Új követelmény, hogy a mintának egyéni jelleggel kell rendelkeznie. Ezt egy minta akkor elégíti ki, ha a tájékozott használóra eltérő általános benyomást kelt, mint a korábbi minták. A „tájékozott használó”-ra nem adnak meghatározást, de valószínű, hogy egy bizonyos tudásszinttel kell rendelkeznie, és ez a minta bonyolultságának mértéke szerint változik. A minta alkotórészeire akkor kapható oltalom, ha ezek a részek egy bonyolultabb termék rendes használata során láthatóak maradnak. Rendes használat alatt a végső felhasználó általi használat értendő. A csupán a műszaki funkciónak megfelelően kialakított minták továbbra sem lajstromozhatók. A lajstromozott minta tulajdonosa kizárólagos joggal rendelkezik a minta, valamint olyan minták használatára, amelyek a tájékozott használóra nem gyakorolnak eltérő általános benyomást. 8. Észak-Korea Eszak-Korea 2001. november 24-én letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmazási eljárás céljából történő letétbehelyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát, így ez a szerződés Eszak-Korea vonatkozásában 2002. február 21-én lépett hatályba. 9. India A) Indiában a Mitaso Appliances cég a saját MITASO védjegye alapján védjegybitorlási pert indított egy cég ellen, amely META-SHOW védjegyet lajstromoztatott. A bíróság a MITASO védjegy közismertségére hivatkozva megtiltotta az alperesnek a META-SHOW védjegy használatát. B) A japán Sanyo Electronics cég kérelmezte a SANYO védjegy lajstromozását, ami ellen felszólalt egy indiai cég, amely SANYO védjeggyel forgalmazott árukat. Az Indiai Védjegyhivatal a felszólalást a japán cég védjegyének közismertségére hivatkozva elutasította, és lajstromozta a védjegyet. 10. Irán Irán minisztertanácsa 2001. szeptember 26-án ratifikálta a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez (WIPO-hoz) való csatlakozásra vonatkozó törvényt, ami szakértők szerint Iránban új korszakot nyit a szellemitulajdon-jogok oltalmának előmozdítása terén. 11. Izrael A) Izraelben 2000-ben 6802 szabadalmi bejelentést nyújtottak be; ebből 1599 származott izraeli bejelentőtől és 2982 az Amerikai Egyesült Államokból. A szabadalmi bejelentések számának állandó növekedését mutatják az alábbi adatok: 1997-ben a szabadalmi bejelentések száma 2886, 1998-ban 5056 és 1999-ben 5957 volt. B) A Legfelsőbb Bíróság egy nemrég hozott döntésében az izraeli szabadalmi jogba bevezette a közvetett bitorlás fogalmát. A fellebbező Rav-Barriach szabadalma gépkocsilopás meggátlására szolgáló berendezésre vonatkozott, amely három részből állt: (i) egy a kocsitesthez a sebességváltóval párhuzamosan és annak szomszédságában rögzített merev rúdból; (ii) egy ehhez a rúdhoz rögzített lakattestből; és (iii) egy lakatjáromból, amely lehetővé teszi a lakattesthez való rögzítést és ezáltal a sebességváltó záródását. Az alperes importálta és Izraelben forgalmazta a lakattestet és a lakatjármot, de nem importálta és forgalmazta a merev rudat; a lakat azonban úgy volt kialakítva, hogy fel lehetett szerelni erre a rúdra. A kerületi bíróság az alperes (az állítólagos bitorló) javára döntött, mert az 1967. évi szabadalmi törvény nem tartalmaz rendelkezést a közvetett bitorlásról. A Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta ezt a döntést, megállapítva, hogy az alperes közvetetett bitorlást követett el. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében utal arra, hogy nincs ilyen vonatkozású törvényes rendelkezés, de az amerikai, az angol, a kanadai és a német törvények áttekintése után úgy határozott, hogy bírói jogalkotás útján célszerű lenne bevezetni az izraeli szabadalmi törvénybe a közvetett bitorlás fogalmát. A bíróság szerint a közvetett bitorlás elkövetéséhez az alábbi három feltételt kell kielégíteni: a) az árusított alkatrészek a találmány lényeges részét képezzék; b) az eladónak tudnia kell (vagy az eset körülményeire tekintettel tudnia kellett volna), hogy az általa eladott termék különösen alkalmas a bitorlásra és valójában arra van szánva; c) az eladott tárgy ne legyen egy olyan fontos termék, amely alkalmas nem bitorló használatra. A bíróság megjegyezte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban van egy negyedik követelmény is: bizonyítani kell a bitorlás megtörténtét. A bíróság szerint az adott esetben ezt a követelményt kielégítették, de nem jelentette ki, hogy ez további követelmény lenne a közvetett bitorlás megállapításához.
