Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
80 Dr. Palágyi Tivadar rint az elővizsgálati eljárás történetéből egyértelműen megállapítható, hogy a „kalcium-ortofoszfát” kifejezés nem vonatkozik monokalcium-ortofoszfátra, és így nem forog fenn bitorlás. 2. Bangui Egyezmény 2002. február 28-án hatályba lépett az Afrikai Szellemi Tulajdon Szervezetét (OAPI) megalapozó Bangui Egyezmény 1999. február 24-én felülvizsgált új szövege, amelynek főbb változásait az alábbiakban foglaljuk össze. A szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 20 év, és az oltalom fenntartásához nincs szükség gyakorlatba vételre, csupán évi illetékek fizetésére. A használati minták oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 10 év, és az oltalom fenntartásához nincs szükség gyakorlatba vételre, hanem csupán évi illetékeket kell fizetni. A védjegyoltalom megújításához nincs szükség a védjegy használatának bizonyítására, hanem csupán a megújítási illeték befizetésére. Az új egyezmény oltalmat biztosít integrált áramkörökre és új növényfajtákra is. 3. Belgium A Glaxo Welcome cégnek van egy európai szabadalma gyógyászati célra használható antitestekre. A Roche-csoport a brüsszeli elsőfokú bíróság előtt nemleges megállapítási kérelmet nyújtott be saját készítményével kapcsolatban, mert attól tartott, hogy a Glaxo bitorlási pert indít ellene. Az ilyen ügyek olyan bíróság előtti megindítása, amelytől azt remélik, hogy meglehetősen lassan dolgozik, a Brüsszeli Egyezmény 22. szakasza alapján azt az előnyt nyújthatja, hogy egy később igénybe vett bíróság felfüggeszti az eljárását mindaddig, amíg a korábban megkeresett bíróság ítéletet nem hoz. Tizenkét Roche cég a brüsszeli elsőfokú bíróság előtt beperelte a szabadalmas angliai Glaxo céget, továbbá a belga és a holland Glaxo céget a) az európai szabadalomnak megfelelő belga szabadalom megsemmisítése céljából, b) nemleges megállapítást kérve Belgiumban saját MABTHERA és HERCEPT1N készítményeikre, és c) nemleges megállapítást kérve, amennyiben egyéb európai országokban a Glaxo-szabadalom érintheti saját jogaikat. Az elsőfokú bíróság elfogadta az a) és a b) alatti kereseteket, de elutasította a c) alatti keresetet. Az utóbbi elutasítás ellen Roche fellebbezést nyújtott be. A fellebbezési bíróság elutasította a Brüsszeli Egyezmény 2. és 6.1 szakaszaira alapozott érvelést. A Roche szerint a belga bíróságok illetékesek, mert a második alperesnek Belgiumban van a bejegyzett székhelye (2. szakasz), és a többi alperes ilyenkor a 6.1 szakasz alapján ugyanazon bíróság előtt perelhető. A Roche továbbá azzal érvelt, hogy egy joggal való lehetséges visszaélés ilyen összefüggésben nem vizsgálható. A fellebbezési bíróság az Európai Bíróság (European Court of Justice, ECJ) 1998. szeptember 27-i, Kalfelis v. Schröder döntésére hivatkozott, amely a 6.1 szakasz alapján olyan kapcsolatot ír elő az alperesek elleni igények között, hogy tartani kelljen a különálló ítéletek összeegyeztethetetlenségétől. A fellebbezési bíróság szerint kettős próbát kell alkalmazni. Az első kérdés: „A belga alperest csak azért perelték-e be, hogy a többi alperest is a belga bíróság előtt perelhessék?” Ha erre a válasz nemleges, a második kérdés: „A megkívánt kapcsolat fennáll-e a belga alperes elleni igény és a többi alperessel szembeni igény között?” Ebben az esetben a belga Glaxo cég nem szabadalmas, és nincs a szabadalommal kapcsolatos joga. Az a puszta lehetőség, hogy valaha szerezhet ilyen jogot, nem elegendő, és a Glaxo-csoporton belüli helyzet sem alapoz meg ilyen kapcsolatot. így a fellebbezési bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a belga Glaxo céget csupán abból a célból perelték be, hogy a belga bíróság illetékességét elismertessék a többi alperessel kapcsolatban is. A bíróság azt is megállapította, hogy a nemleges megállapítási kérelmeknek nincs kellő kapcsolatuk az európai szabadalom alapján engedélyezett belga szabadalom megsemmisítésével és bitorlásával. Az országokat különállóan kell vizsgálni: az európai szabadalom alapján engedélyezett nemzeti szabadalmak függetlenek egymástól, és az egyes államokban a szabadalmak érvényességével vagy bitorlásával kapcsolatban hozott ítéletek nem összeegyeztethetetlenek. A fellebbezési bíróság elutasította a csoporttagságra és a „pók a hálóban” elméletre alapozott érvelést is, amely szerint egy bitorlási ügyben külföldi alperesek a csoport vezető cégével együtt perelhetők. így a fellebbezési bíróság megerősítette az elsőfokú ítéletet, ami arra utal, hogy a jövőben már nem kell félni a „belga torpedó”-tól. 4. Dél-Korea A) A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) főigazgatója, dr. Kamil Idris dél-koreai látogatása során 2001. szeptember 19-én megállapodást kötött a Koreai Szellemi Tulajdon Hivatal (KIPO) elnökével, Nae-Kyu lm úrral, hogy meg fognak felelni a WIPO jogi előírásainak. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a KIPO részt vegyen a WIPO által a fejlődő országok számára indított komputerizációs eljárásban. így a szellemi tulajdonjogok érvényesítése Dél-Koreában összhangban lesz a WIPO előírásaival és a nemzetközi előírásokkal. B) Az amerikai Pfizer cég bírósági keresetet indított egy magánszemély ellen, aki lajstromoztatta a „viagra.co.kr” doménnevet. A bíróság helyt adott a keresetnek, és elrendelte a jelzett doménnév törlését. C) Dél-Korea 2001. december 7-én letétbe helyezte a növényfajták oltalmára létrehozott unióhoz (UPOV-hoz) való csatlakozás okmányát. így ez az egyezmény Dél-Koreára nézve 2002. január 7-én lépett hatályba. Dél-Korea csatlakozásával az UPOV Egyezmény tagjainak száma 50-re emelkedett. D) Évről évre növekszik a Dél-Koreából benyújtott nemzetközi bejelentések száma, amely 1984-ben 84, 1997-ben 288, 1998-ban 495, 1999-ben 855 és 2001-ben 2318 volt. Ezzel Dél-Korea a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által készített kimutatás szerint nemzetközi viszonylatban a 8. helyre lépett.
