Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Szabó Zsolt: Az üzleti módszerek szabadalmazhatósága
Az üzleti módszerek szabadalmazhatósága 15 badalmi bejelentések helyből elutasítandók. Emellett elismerte még, hogy azon gyakorlat, miszerint az ilyen tárgyú bejelentéseket csakis azért utasítják el, mert azok valamilyen üzletvitelre vonatkozó, szervezési vagy pénzügyi tevékenységhez kapcsolódó, és így tovább megoldásra irányulnak, teljes mértékben alaptalan. 2. Az EPC tagállamaiban alkalmazott joggyakorlat Az EPO szabadalmazási eljárásának alapját, ennélfogva a szabadalmazhatóság kritériumait is, az 1973-ban aláírt és a szerződő államok részvételével 2000 novemberében lezajlott diplomáciai konferencián bizonyos pontokon módosított, előzőekben már említett Európai Szabadalmi Egyezmény szabályozza. Az EPC hatályos szövege(7) 52. cikkének (1) bekezdése értelmében „Európai szabadalomban részesülhet bármely olyan találmány, amely iparilag alkalmazható, új és feltalálói lépésen alapul.”* Ugyanezen cikk (2) bekezdése értelmében szabadalmi oltalomban különösen nem részesülhetnek (a) a felfedezések, a tudományos elméletek, valamint a matematikai módszerek; (b) az esztétikai alkotások; (c) a szellemi tevékenység végzésére, játékra vagy üzletvitelre vonatkozó tervek, szabályok és módszerek, valamint a számítógépi programok; és (d) az információ megjelenítése, mivel ezen szellemi alkotások nem minősülnek találmánynak. A 2000 novemberében lezajlott diplomáciai konferencián az 52. cikk (1) bekezdését csupán abból a szempontból módosították - és ezáltal hozták összhangba a TRIPS Egyezmény 27. cikkének (1) bekezdésével -, hogy „Európai szabadalomban részesülhet a technika bármely területére eső bármely találmány, feltéve, hogy új, feltalálói tevékenységen alapul, és iparilag alkalmazható.”** A diplomáciai konferencián - az előzetes várakozásokkal és megállapodásokkal ellentétben - az 52. cikk (2) bekezdésének szövege, vagyis a szabadalmi oltalomból per se kizárt szellemi alkotások meghatározása nem változott. Az EPC hatályos szövegének figyelmes áttanulmányozása után kiderül, hogy abban a „találmány” definíciója nem szerepel. A szöveg ugyanakkor eligazítási célzattal nevesít néhány olyan szellemi alkotást, amely semmiképpen nem tekinthető találmánynak, és ily módon nem is szabadalmazható; az 52. cikk (2) (a) és (c) pontjai értelmében a matematikai módszerek, valamint az üzletvitelre vonatkozó tervek, szabályok és módszerek (vagyis az általánosan üzleti módszer tárgyú megoldások) nem tekintendők találmánynak, így szabadalmi oltalomban sem részesülhetnek. A szabadalmi oltalomból való perse kizártságot az 52. cikk (3) bekezdése valamelyest enyhíti azáltal, * “European patents shall be granted for any inventions which are susceptible of industrial application, which are new and which involve an inventive step.” ** “European patents shall be granted for any inventions, in all fields of technology, provided that they are new, involve an inventive step and are susceptible of industrial application.” hogy értelmében az 52. cikk (2) bekezdésében a szabadalmazhatóság köréből tételesen kizárt szellemi alkotások csak annyiban vannak kizárva, amennyiben a szabadalmi oltalmat rájuk csupán e minőségükben igénylik. Annak eldöntése mindenesetre, hogy egy adott üzleti módszer esetén az oltalmat mennyiben igénylik csupán az üzleti módszerre, mint olyanra, egyáltalán nem egyszerű, sok esetben az EPO Fellebbezési Tanácsának* a korábbi szabadalmi bejelentések elbírálása során hozott döntéseit kell ehhez segítségül hívni. Másrészt az EPO Vizsgálati Módszertani Útmutatójában'191 egyértelműen kifejezésre jut a találmányok szabadalmazhatóságához kapcsolódó azon követelmény is, miszerint a vizsgált találmány műszaki/technikai jelleggel kell bírjon. Ezen útmutatóból az is világosan kitűnik, hogy a szabadalmazhatóság megállapításánál a vizsgálónak figyelmen kívül kell hagynia az oltalmi kört meghatározó igénypontok megszövegezését, vagyis azt, hogy a bejelentő berendezési vagy eljárási igénypontot használt-e az oltalmi kör meghatározására. Összességében tekintve, az EPO-nak az üzleti módszer tárgyú szabadalmi bejelentések engedélyezésével kapcsolatos pillanatnyi álláspontja az, hogy az olyan szabadalmi bejelentések, amelyek üzleti módszer tárgyú megoldásra, mint olyanra, irányulnak, nem engedélyezhetek - az ilyen bejelentéseket a szabadalmazási folyamat során az EPC 52. cikkének (2) és (3) bekezdései értelmében egyszerűen el kell utasítani. Ha azonban az oltalmi kör megvonását szolgáló igénypontok technikai eszközre utalnak, akkor maga az igényelt oltalmi kör is rendelkezhet „technikai hatással” vagy „technikai célkitűzéssel”, így az oltalmazni kívánt megoldás - tárgyától függetlenül - szabadalmi oltalomban részesíthető. A technikai hatás megléte azonban a szabadalmazhatóság szempontjából alapvető, egy adott határon túl nem csökkenthető, amint azt az EPC 27. és 29. szabályai konkrétan meg is fogalmazzák. A következőkben a megkövetelt technikai hatás, illetve annak mértéke illusztrálására kívánok két, egyaránt az üzleti módszerek területére eső európai szabadalmi bejelentés kapcsán született döntést röviden ismertetni. A döntések az EPO Fellebbezési Tanácsától származnak. Érdekességük, hogy amíg az első (a T 0769/92 sz.)<2ü> az oltalmazni kívánt találmány „technikai hatásának” bizonyítottsága okán a vonatkozó szabadalmi bejelentés engedélyezése mellett foglalt állást, addig a másik (a T 0931/95 sz.)<21> az oltalmazandó megoldás „technikai hatásának” híján a vonatkozó szabadalmi bejelentés elutasítása mellett állt ki. A T 0769/92 sz. határozat megszületéséhez vezető szabadalmi bejelentés hardver és szoftver kombinációján keresztül (azaz számítógép alkalmazásával) megvalósított leltári és pénzügyi szervezési megoldásra (vagyis egyértelműen üzleti módszerre) irányult. Az EPO az első lépésben feltalálói lépés hiányában - lévén, hogy az igénypontokból semmilyen, hardver által kiváltott technikai hatás nem tűnt ki - az EPC 52. cikkének (1) bekezdése értelmében a bejelentést elutasította. A megváltoztatási kérelem benyújtását követően a Fellebbezési Tanács mindazonál-* Boards of Appeal
