Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Szabó Zsolt: Az üzleti módszerek szabadalmazhatósága
16 Szabó Zsolt tál úgy ítélte meg, hogy az állományok kezelésén keresztül maga a számítógépi program, vagyis a szoftver hordozza a technikai jelleget, így a megoldás mégiscsak szabadalmazható. Ekkor azonban újabb probléma merült fel, nevezetesen az, hogy a találmányi megoldás egy pénzügyi szolgáltatásra irányult, ami az EPC 52. cikke (2) bekezdésének (c) pontja értelmében nem minősül szabadalmazható megoldásnak. A tényállás mérlegelését követően a Fellebbezési Tanács úgy döntött, hogy „egy adott megoldást annak egy, a szabadalmazhatóság köréből önmagában kizártjellemzője nem változtat nem szabadalmazható megoldássá”,* mivel az oltalmazni kívánt megoldás a szóban forgó, nem technikai jellemző megléte esetén sem veszíti el technikai jellegét. Vagyis az üzleti módszer tárgyú megoldások mindaddig szabadalmazhatok, amíg a technikai jelleg legalább a végrehajtásuk módszerében, például számítógépi programként való adaptálásukban jelen van és megfigyelhető. A Fellebbezési Tanács ezen határozatát követően a szabadalmi bejelentés vizsgálata tovább folytatódott, majd az annak tárgyát képező megoldás EP-0,209,907 B1 számon európai szabadalmi oltalomban részesült. A Fellebbezési Tanács T 0931/95 sz. határozatának megszületéséhez vezető, EP-A-0,332,770 sz. közzétett európai szabadalmi bejelentés egy olyan új nyugdíjrendszert kívánt szabadalmaztatni, amely a munkáltatóra egyrészt lényegesen alacsonyabb és rögzített elvek alapján jósolható pénzügyi terheket ró, másrészt a munkáltatót megszabadítja mindenfajta adminisztrációval és nyilvántartással kapcsolatos felelősségtől, miközben a nyugdíjrendszer valamennyi munkavállaló tagjának előre pontosan kiszámítható és folyamatosan növekedő nyugdíjat biztosít. Az oltalmazni kívánt nyugdíjrendszer ezen előnyöket nagyrészt egy központi alap által jövőben kifizetendő kötelezettségeket fedező, egyedi feltételrendszerű életbiztosítással kívánja elérni, amelynek lényege, hogy a munkavállaló életbiztosításának nyugdíjba vonuláskor történő megszüntetése helyett a központi alap a szóban forgó életbiztosítást a munkavállaló halálának napjáig fenntartja és annak hozamát a jövőben adott időközönként esedékes nyugdíj kifizetésének biztosítása érdekében a központi alapban írja jóvá.(22) A szóban forgó szabadalmi bejelentés igénypontsorozata az ismertetett nyugdíjrendszer számítógépes úton történő megvalósítására egy-egy eljárási és berendezési főigénypontot tartalmazott. A Fel lebbezési Tanács a bejelentés vizsgálata során arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eljárási főigénypont az EPC 52. cikke (2) bekezdésének (c) pontja értelmében a közgazdaság és az üzletvitel területére eső, vagyis per se nem szabadalmazható megoldást fogalmaz meg. Ezzel egyidejűleg kinyilvánította, hogy a berendezési főigényponttal meghatározott megoldás a számítógéppel végrehajtott szellemi alkotások szabadalmazhatóságához kapcsolódó korábbi döntések értelmében a szabadalmi oltalomból perse nincs kizárva. A Fellebbezési Tanács döntésében ismét kihangsúlyozta a technikai jelleg/hatás meglétének szükségességét, amit a berendezési főigénypontot leszámítva a többi igénypontban nem vélt felfedez* “Non-exclusion from patentability cannot be destroyed by an additional feature which as such would itself be excluded ...” ni. Továbbmenve, a Fellebbezési Tanács úgy találta, hogy a berendezési főigénypontban ismertetett eszköz nem feltételezi feltalálói tevékenység meglétét, hiszen az csupán a számítógép, mint adatfeldolgozó eszköz általános használatával kapcsolatos kitanítást tartalmaz. Emellett az elsőbbség napján a számítógépeknek a gazdasági szektorban való elterjedtsége már olyan mértékű volt, hogy az oltalmazni kívánt megoldás a technika állására semmilyen többlet technikai hatással nem volt. A Fellebbezési Tanácsnak a T 0931/95 sz. határozatba foglalt érveléséből két fontos megállapítás szűrhető le: 1. valamely technikai eszköznek egy pusztán nem technikai célkitűzés elérésére és/vagy tisztán nem technikai információ feldolgozására irányuló felhasználásával operáló eljárási jellemző a tekintett eljárásnak nem feltétlenül kölcsönöz technikai jelleget; 2. egy fizikai entitást, illetve egy konkrét terméket magában foglaló, gazdasági tevékenység végrehajtására, vagy támogatására alkalmas berendezés az EPC 52. cikkének (1) bekezdése értelmében találmánynak minősül, és mint ilyen, szabadalmazható. Megállapíthatjuk tehát, hogy az EPO álláspontja szerint egy adott megoldás abban az esetben képezheti szabadalmi igény tárgyát - függetlenül attól, hogy valójában milyen területre esik (!) -, ha a szóban forgó megoldás teljes egészében tekintve rendelkezik valamilyen technikai jelleggel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az igénypontnak valamilyen technikai elemet/eszközt kell tartalmaznia. Az üzleti módszer tárgyú szabadalmi bejelentések legtöbbjénél ezt a technikai elemet az adott üzleti módszer végrehajtását megkönnyítő vagy azt végző, illetve támogató számítógép/számítógéprendszer (szoftver és hardver együttesen) képezi, így ilyen esetekben az adott megoldás oltalomképességének vizsgálata során a számítógépi programokra, illetve a számítógéppel végrehajtott/támogatott találmányokra vonatkozó szabadalmazhatósági kritériumok teljesülését kell vizsgálni. Továbbmenve, az említett technikai elemeknek/eszközöknek nem szükségszerűen kell újnak vagy feltalálói lépésen alapulónak lenniük, és a találmánnyal megoldandó probléma sem kell, hogy feltétlenül technikai területre eső legyen. Vagyis a számítógépi program formájában megvalósított üzleti módszer tárgyú találmányok - essenek azok pénzügyi, biztosítási, tőzsdei vagy humánerő-gazdálkodási területre - Európában is szabadalmazhatok, feltéve, hogy azoknak van valamilyen technikai hatásuk/jellegük. A vizsgálat során azonban célszerű először az újdonság és a feltalálói tevékenység meglétét megvizsgálni, és csak ezen kritériumok teljesülése esetén elmerülni az oltalmazni kívánt megoldás technikai hatásának/jellegének vizsgálatában. Annak illusztrálására azonban, hogy az EPO nem igazán rendelkezik még kiforrott állásponttal a számítógépi programok, illetve az ezek felhasználásával történő végrehajtás/megvalósítás technikai hatásának/jellegének egyértelmű meghatározását illetően, álljon itt a Fellebbezési Tanács egy nemrégiben hozott határozata, nevezetesen a T 0027/97 sz. határozat.<24) Ebben a határozatában a France Telecom és társai bejelentőknek az elektronikus adatfeldolgozás/telekommunikáció területére eső, számítógép közreműködésével végrehajtott titkosító algoritmusra épülő találmányát a Fellebbezési Tanács azon indo
