Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
52 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből c) Az eljáró tanács álláspontja szerint a megkeresés tárgyát képező remixalbum esetében a változtatások mértékéről csak úgy lehet véleményt nyilvánítani, hogy annak során egyértelműen külön kell választani egyrészt a szerzői jogi, másrészt a művészi szempontokat. i) Szerzői jogi szempontból az ismertetett változtatások összességükben egyértelműen elérik azt a mértéket, amelynek alapján a remixalbum az eredeti dalokhoz képest a mű lényegét érintő változtatásnak minősül. A változtatások egyenként és önmagukban kétségkívül nem jelentős mértékűek, de összeadódva - tehát figyelembe véve, hogy a változtatások az egyes daloknál a hangszerelést, a ritmust, a hangzást és kis mértékben a harmóniát és a szerkezetet is érintik - már a mű lényegét érintő változtatásnak minősülnek. ii) Művészi szempontból az eljáró tanács nem lát megállapíthatónak lényegi változtatásokat, mert a remixalbum stilárisan lényegében a zenekar előző lemezén hallható zenei stílussal azonos körben maradt. Az eljáró tanács véleménye szakmai szempontból ennek inkább az ellenkezője, vagyis az, hogy a remixalbum nem nyújt elég változatosságot az eredetihez képest, nem nyújtja azt a fajta megújulást, frissítést, amely egyébként egy szakmai szempontból jól sikerült remixalbumtól elvárható lenne. Ad 3. Az eljáró tanács fentebb már ismertetett megállapítása szerint érzékelhetők néhány másodpercnyi különbségek az eredeti, illetve a remixelt dalok hosszában, de ezek a különbségek a kompozíciók egészét, a dalok szerkezetét jelentősen nem változtatták meg. Ad. 4. Az eljáró tanács ezen a kérdésen belül előbb az előadók énekhangjával kapcsolatban feltett kérdést értékeli az alábbi a) és b) pontokban, majd önállóan foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az énekhang módosításán túlmenő, egyéb változtatások eredményezhetik-e azt, hogy az együttes a hallgatók körében hátrányos megítélésben vagy véleménynyilvánításban részesülhet. Az eljáró tanács álláspontja szerint az előadók énekhangjával kapcsolatban feltett kérdésre megint csak egyrészt a szerzői és szomszédos jogi, másrészt a művészi szempontok egyértelmű különválasztásával lehet válaszolni. a) A szerzői joggal szomszédos jognak minősülő előadóművészi jogok szempontjából a perbeli remixelt dalok esetében az előadók hanganyaga torzult az eredeti felvételekhez képest. Mind az eredeti hangfelvételen az énekhangra alkalmazott effektek módosítását, mind pedig az ének eredeti tempójának számítógépi beavatkozással történő megváltoztatását torzításnak kell tekinteni. Egy énekes esetében a hangfelvételen rögzített előadóművészi teljesítmény lényegét nyilvánvalóan az énekhang jelenti, ez az a személyiségjegy, amelyet a zenemű előadása szempontjából ilyenkor meghatározónak kell tekinteni. Az eljáró tanács megítélése szerint ennek az adott eset szempontjából lényeginek tekintendő személyiségjegynek az utólagos, művi (gépi) úton történő módosítását az előadás eltorzításaként kell értékelni. Az eljáró tanács ennek megállapítása során mérlegelte azt is, hogy az énekhangban előidézett változtatás egy korábban már az előadóművész hozzájárulásával hangfelvételen rögzített és forgalomba hozott előadóművészi teljesítményhez képest történt. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a nyilvánosság (a közönség) számára a zeneműnek az adott előadóművésztől (együttestől) származó előadása már széles körben ismertté vált, ez pedig mindenképpen egyfajta mércét állított fel arra vonatkozóan, hogy kifejezetten ennek az adott előadóművésznek (együttesnek) a szempontjából mit kell „eredeti”, vagyis az előadóművész tényleges és sajátos személyiségjegyeit hordozó előadásnak tekinteni. b) Művészi szempontból ugyanakkor a perbeli remixelt dalok esetében az énekhangot érintő változtatások nem haladják meg azt a mértéket, amelyet ebben a műfajban szakmai szempontból szokásosnak lehet tekinteni. Az érintett zenekar által képviselt könnyűzenei műfajban mindennapos gyakorlat, hogy az énekes hangját - számítógépi vagy más stúdiótechnikai úton - már a hangfelvétel eredeti változatának elkészítésekor, tehát a remixváltozatot megelőzően, illetve attól teljesen függetlenül megváltoztatják. Ennek számos oka lehet, például az, hogy ezen a módon újszerű énekhang-hatásokat érjenek el, vagy hogy az énekhangot felerősítve, illetve háttérbe szorítva - a hangzás egészének kialakítása érdekében - egyensúlyt teremtsenek az egyes vokális és hangszeres előadóművészi teljesítmények között stb. Abban a kérdésben, hogy a perbeli remixelt dalok esetében az énekhang módosításán túlmenő, egyéb változtatások eredményezhetik-e azt, hogy az együttes a hallgatók körében hátrányos megítélésben vagy véleménynyilvánításban részesüljön, az eljáró tanács a következőképpen foglal állást. A korábban kifejtettek szerint a megkeresés tárgyát képező remixalbum zenei tartalma összességében csak csekély mértékben tér el a zenekar korábbi stílusvilágától, azaz nem szerepelnek rajta olyan zenei stíluselemek, amelyek gyökeresen idegenek lennének például a zenekar előző lemezén hallható zenei stílustól. Ennek alapján a hallgatók reakciója valószínűsíthetően többirányú: egyrészt a változtatások valóban járhatnak azzal akövetkezménnyel, hogy az együttes a hallgatók egy részének körében hátrányos megítélésben vagy véleménynyilvánításban részesül, ugyanakkor lehetséges az is, hogy a változtatások a hallgatók egy másik részének kifejezett tetszésével találkoznak, sőt nem zárható ki az sem, hogy a remixalbum megjelenése az eddigiek mellé új hallgatókat nyer meg az együttesnek. Az eljáró tanács véleménye szerint itt olyan, az aktuális zenei divatoktól, irányzatoktól függő ízlésbeli kérdésről van szó, amelyre a tanácsnak nincs lehetősége minden kétséget kizáró választ adni. Ezért mindössze annak megállapítására szorítkozik, hogy az eredeti és a remixelt dalok közötti stiláris hasonlóság alapján az együttes hallgatósága,