Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 53 különösen pedig rajongói, a megkeresés tárgyát képező remixalbum zenei anyagát valószínűsíthetően nem fogják nagy számban a zenekar korábbi stílusától idegennek, ahhoz képest befogadói szempontból riasztónak találni. Mobiltelefonokra letölthető csengőhangok A EMI Zeneműkiadó Kft. peren kívüli megkeresése SZISZT 37/01 I. A megkeresésben feltett kérdések Az EMI Zeneműkiadó Kft. - jogi képviselője útján - a következő szerzői jogi kérdésekben kérte a Szakértő Testület véleményét. 1. A mobiltelefonokra való letöltés céljára létrehozott űn. csengőhangok az eredeti műveknek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 29. §-ában meghatározott átdolgozásnak minősülnek-e. 2. Amennyiben a csengőhangok nem minősülnek átdolgozásnak, az eredetiséget el nem érő, de jelentős mértékű, a művek lényegét érintő változtatások miatt szükséges-e a szerzők engedélyének előzetes beszerzése. 3. A csengőhangok sértik-e a szerzői hozzájárulás hiányában a szerzők személyhez fűződő jogait. [Különös tekintettel A szerzői jogi törvény magyarázata c. mű* 88. oldalán olvasható következő magyarázatra: „Az irodalom és a zene körében az olyan rövidítés, kihagyás, hozzáadás, amely megváltoztatja a műről alkotható összbenyomást, a személyhez fűződőjog megsértése lehet.” A hivatkozott álláspont szerint (90. oldal) „a változtatással kapcsolatos személyhez fűződő jog gyakorlása - az átdolgozási joggal való összefüggése miatt — általában szerződésben való hozzájárulással történik. ... Az egyoldalú nyilatkozat is megengedett, de ráutaló, hallgatólagos engedélyezést feltételezni nem lehet, e jog akár huzamosabb nem érvényesítése egy konkrét műre, helyzetre sem engedélyadás.”] 4. Érvényesül-e a közös jogkezelés körében is a szerzők és a jogkezelő szervezet közötti jogvitában az Szjt. 42. §-a (3) bekezdésében foglalt előírás. 5. Függetlenül az előző kérdésekre adott válaszoktól, a csengőhangok első nyilvánosságra hozatalának engedélyezésére ki jogosult. A szerző, a zeneműkiadó vagy a közös jogkezelő szervezet. II. A Szakértő Testület véleménye A Szakértő Testület a megkeresésben feltett kérdésekkel kapcsolatban az alábbi szakértői véleményt alakította ki. A) Jogi alapvetés 1) Az Szjt. a megkeresésben leírt felhasználást a szerzők jogai szempontjából egyrészt „a mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga” körében szabályozza. * Gyertyánfy Péter (szerk.): A szerzői jogi törvény magyarázata. Budapest, 2000, KJK-KERSZÖV Kft. A mobiltelefon csengőhangot hordozó digitális jelekhez való hozzáférés a közönség részéről oly módon történik, hogy a nyilvánosság egyes tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választják meg (ún. on-demand típusú lehívásos hozzáférés). Az előfizetők a csengőhangot vagy valamely internetes honlapról töltik le saját számítógépükre, vagy - mint a megkeresés szerinti esetben - az interneten kiválasztható, illetve kipróbálható csengőhangokra vonatkozó kérésüket SMS formájában juttatják el a szolgáltatóhoz, amely ezt követően elküldi a kiválasztott csengőhangot az előfizető mobiltelefon-készülékére. Ennyiben tehát a kiválasztott zeneművek felhasználása az Szjt. 26. §-ának (8) bekezdésében szabályozott lehívásos felhasználásnak minősül, amelyet a törvény a „mű nyilvánossághoz való közvetítésének jogaként” határoz meg, a mű sugárzással vagy vezetéken történő nyilvánossághoz közvetítése mellett, lényegében azzal egynemű felhasználásként. 2) Az Szjt. 27. §-ának rendelkezése szerint az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében (a színpadra szánt irodalmi és zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik felhasználása kivételével) a már nyilvánosságra hozott művek az Szjt. 26. §-ában szabályozott felhasználásainak jogosítására - így a 26. § (8) bekezdése szerinti lehívásos felhasználás engedélyezésére is -, továbbá az említett felhasználásokért fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval. Ez a szabály a közös jogkezelés körébe sorolja tehát a 26. § (8) bekezdése szerinti lehívásos felhasználásokat. Ez azt jelenti, hogy a már nyilvánosságra hozott zenei és irodalmi művek tekintetében (a színpadi műveket ide nem értve) a lehívásos felhasználással kapcsolatos engedélyezési és díjérvényesítési jogot is - a szerző, illetve jogutódja helyett - az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (a továbbiakban: ARTISJUS) jogszabályon alapuló közös jogkezelés keretében gyakorolja. 3) A megkeresés szerinti esetekben a mobiltelefon csengőhangok - előbbiekben említett - lehívásos felhasználása mellett a mű felhasználásának másik módja, a többszörözés is megvalósul. Az Szjt. 18. §-a alapján ugyanis egyértelmű-ezt annak (2) bekezdése kifejezetten ki is mondja —, hogy a mű többszörözésének minősül a mű tárolása digitális formában, elektronikus eszközön. A megkeresésben ismertetett felhasználásnak két olyan szakasza is van, amikor ilyen elektronikus tárolás - és így többszörözés - valósul meg. Először a szolgáltató valósítja meg ezt a cselekményt, amikor a művet lehívás céljára feltölteti; másrészt pedig a mobiltelefon tulajdonosa, amikor a csengőhangot letölti. A szolgáltatónál megvalósuló többszörözésre - az Szjt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint - szintén az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezettel, az ARTISJUS-szal kell felhasználási szerződést kötni. A mobiltelefon tulajdonosa által történő magáncélú többszörözés pedig - a hatályos jog szerint — a szabad felhasználás körébe tartozik. 4) A továbbiakban egyrészt azt kell megvizsgálni és a konkrét kérdések kapcsán megválaszolni, hogy a mobilte
