Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Dr. Békés Gergely: A magáncélú másolás néhány kérdése – szomszédos jogi szemmel
42 Dr. Békés Gergely letve a szolgáltatás során alkalmazott számítógép felhasználásával a felhasználó nem jelentkezik be a Pressplay honlapján, a korábban letöltött hangfelvételek sem tehetők érzékelhetővé a későbbiek során. A felhasználási szerződések kifejezetten tiltják, hogy a letöltött hangfelvételekhez való hozzáférést a felhasználó másnak engedélyezze, így a rendszer a fájlcsere lehetőségét kizárja. A Pressplay szoftvere minden felhasználási cselekményt érzékel, és azokról naplófájlt készít. A szerződés értelmében az ily módon gyűjtött adatokat a szoftver automatikusan a Pressplay központi szervere felé továbbítja, és azokat az érintett szerzői, illetve szomszédos jogi jogosultak jogdíjának kiszámításához veszik igénybe a szolgáltatás üzemeltetői. A RealNetworks felhasználási szerződése szinte minden tekintetben megegyezik a PressPlay általános szerződési feltételeivel. A szerződés kifejezetten kizárja, (1) hogy a felhasználó másnak engedélyezze a szolgáltatás használatát, vagy a szolgáltatás keretén belül nyújtott hangfelvételek felhasználását, (2) a hangfelvételek akár magáncélú többszörözését, (3) teijesztését, illetve (4) azok bérbe- vagy haszonkölcsönbe adását. A hangfelvétel-előállítók ismerteteti internetes megjelenése tehát kifejezett szerződési rendelkezésekkel kívánja a hangfelvételek magáncélú másolását (is) korlátozni. Tekintettel arra, hogy jelenleg mind a két szolgáltatás kizárólag az Egyesült Államokban, illetve Kanadában használható, így a kialakított rendszereknek egyelőre semmilyen tekintetben nincs hatásuk Magyarországra. A tendencia azonban világosan követhető: a hangfelvétel-előállítók jogi és/vagy technikai eszközökkel korlátozni kívánják az egyes hangfelvételekről előállítható magáncélú másolatok számát. 4. Az „ iireskazetta-díjak ” és az előadóművészek Az üreskazetta-díjak bevezetésekor annak jogalkotói felismerése, hogy a magáncélú másolások okozta kár nem áll meg a szerzőknél, korszerű döntést eredményezett. Az 1982-es jogszabály alkotói a világon elsők között ismerték fel, hogy a magáncélú másolás során a művek jellemzően előadóművészek, illetve más szomszédos jogi jogosultak teljesítményének felhasználásával jutnak el a nyilvánosság tagjaihoz, így a magáncélú másolás nem csupán a szerzőknek, hanem az érintett szomszédos jogi jogosultaknak is kárt okoz. E tény felismeréséből következett, hogy a magáncélú másolásra tekintettel megállapított díjból a többi érintett jogosulti csoportot is részesíteni kell. Az 1982-ben módosított Vhr. 14/A § (5) bekezdése rendelkezett a magáncélú másolásra tekintettel megillető díjazás előadóművészi hányadának kezeléséről. Az említett bekezdés értelmében a díjak előadóművészeknek járó részét a Szerzői Jogvédő Hivatal a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének utalta át. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége az így befolyt összeget a jogszabály értelmében az előadóművészek támogatására, jóléti és közösségi céljaira fordította. A jogalkotó által választott megoldás elvi alapja az volt, hogy a magáncélú másolásra tekintettel megállapított díj egyéni felosztása a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen. Egyéni felosztási rendhez olyan adatok szükségesek, melyek alapján megállapítható, hogy az egyes rádió(televízió)műsorokat, illetve korábban kép- vagy hanghordozón rögzített előadásokat milyen arányban többszöröznek magáncélból üres hordozóra. Ilyen információ azonban kizárólag a háztartások ellenőrzésével szerezhető be, mely nem tartozhat egyetlen jogdíj kezelésére jogosult szervezet feladatai közé sem. A pontos arányok ismerete hiányában mindösszesen vélelem állítható fel, mely szerint többségében azon rögzített előadásokat másolják magáncélból, melyeket az érintett időszakban a rádiók és televíziók sugároztak. A jogalkotó ezek ismeretében úgy döntött, hogy a magáncélú másolásra tekintettel az előadóművészeket megillető díjat közösségi célokra, valamint egyéni támogatásokra kell fordítani. A jogszabály ezen feladat ellátására az előadóművészeket képviselő országos szakmai szervezetet, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségét jelölte ki. A jogszabályváltozásokat követően ma is az MSZSZ önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, a 2000-ben közös jogkezelő szervezetként nyilvántartásba vett Előadóművészi Jogvédő Iroda (ÉJI) foglalkozik az üreskazetta-díjak kezelésével és felosztásával. Az ÉJI Felosztási Szabályzata20 értelmében az előadóművészeket a magáncélú másolásra tekintettel megillető díjat két módon kell felosztani. Tekintettel a fent említett vélelemre, az üreskazetta-díj egy része az előadóművészeket az Szjt. 77. § (1) bekezdése alapján megillető „sugárzási” jogdíjjal együttesen, azzal egy eljárásban egyéni felosztásra kerül. A díjak másik részét — az 1982-ben meghatározott célokkal azonosan - szociális, szakmai és közösségi célokra kell fordítani. Ezen körben az ÉJI kizárólag előadóművészekből álló jogdíjbizottságai döntenek az egyes támogatásokról, melyek között visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások egyaránt megtalálhatók. A magáncélú másolásra tekintettel az előadóművészeket megillető díj felosztási rendje megfelelt a díjgyűjtés eredeti céljainak, vagyis megfelelő módon nyújtott kompenzációt az előadóművészeknek azon anyagi kárért, melyet előadásaik üres hanghordozóra történő többszörözése okozott nekik. A magáncélú másolások kompenzálásának jelenlegi rendszere mind kevésbé alkalmas a digitális technikával okozott, egyre nagyobb ilyen jellegű kár arányos megtérítésére. A kárt a hangfelvétel-előállítók által alkalmazott új típusú eljárások enyhítik ugyan, a piac azonban egyelőre nem fogadta be széles körben sem a másolásvédelmi technológiákkal ellátott hanghordozókat, sem pedig a díj ellenében igénybe vehető internetes tartalomszolgáltatásokat. A fentiek miatt ezért a digitális környezetben elvégzett magáncélú másolásra vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazását érdemes lehet újragondolni, melyhez a hangfelvétel-előállítók által gyűjtött tapasztalatok jó kiindulópontnak látszanak. A húsz éve megfogalmazott célok időtállóak, azonban a cél elérésére kialakított eszközök már nem minden esetben elégségesek a jogosultak „kárpótlására”, így a technika fejlődését a felhasznált eljárások tekintetében is érdemes lehet követni. 20 www.eji.hu Felosztási Szabályzatok menüpontja
