Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 2. szám - Dr. Békés Gergely: A magáncélú másolás néhány kérdése – szomszédos jogi szemmel

42 Dr. Békés Gergely letve a szolgáltatás során alkalmazott számítógép felhasz­nálásával a felhasználó nem jelentkezik be a Pressplay honlapján, a korábban letöltött hangfelvételek sem tehe­tők érzékelhetővé a későbbiek során. A felhasználási szerződések kifejezetten tiltják, hogy a letöltött hangfelvételekhez való hozzáférést a felhasználó másnak engedélyezze, így a rendszer a fájlcsere lehetősé­gét kizárja. A Pressplay szoftvere minden felhasználási cselek­ményt érzékel, és azokról naplófájlt készít. A szerződés értelmében az ily módon gyűjtött adatokat a szoftver auto­matikusan a Pressplay központi szervere felé továbbítja, és azokat az érintett szerzői, illetve szomszédos jogi jogo­sultak jogdíjának kiszámításához veszik igénybe a szol­gáltatás üzemeltetői. A RealNetworks felhasználási szerződése szinte min­den tekintetben megegyezik a PressPlay általános szer­ződési feltételeivel. A szerződés kifejezetten kizárja, (1) hogy a felhasználó másnak engedélyezze a szolgáltatás használatát, vagy a szolgáltatás keretén belül nyújtott hang­­felvételek felhasználását, (2) a hangfelvételek akár magán­célú többszörözését, (3) teijesztését, illetve (4) azok bér­be- vagy haszonkölcsönbe adását. A hangfelvétel-előállítók ismerteteti internetes megje­lenése tehát kifejezett szerződési rendelkezésekkel kíván­ja a hangfelvételek magáncélú másolását (is) korlátozni. Tekintettel arra, hogy jelenleg mind a két szolgáltatás ki­zárólag az Egyesült Államokban, illetve Kanadában hasz­nálható, így a kialakított rendszereknek egyelőre semmi­lyen tekintetben nincs hatásuk Magyarországra. A ten­dencia azonban világosan követhető: a hangfelvétel-elő­állítók jogi és/vagy technikai eszközökkel korlátozni kí­vánják az egyes hangfelvételekről előállítható magáncélú másolatok számát. 4. Az „ iireskazetta-díjak ” és az előadóművészek Az üreskazetta-díjak bevezetésekor annak jogalkotói fel­ismerése, hogy a magáncélú másolások okozta kár nem áll meg a szerzőknél, korszerű döntést eredményezett. Az 1982-es jogszabály alkotói a világon elsők között ismer­ték fel, hogy a magáncélú másolás során a művek jellem­zően előadóművészek, illetve más szomszédos jogi jogo­sultak teljesítményének felhasználásával jutnak el a nyil­vánosság tagjaihoz, így a magáncélú másolás nem csupán a szerzőknek, hanem az érintett szomszédos jogi jogosul­taknak is kárt okoz. E tény felismeréséből következett, hogy a magáncélú másolásra tekintettel megállapított díj­ból a többi érintett jogosulti csoportot is részesíteni kell. Az 1982-ben módosított Vhr. 14/A § (5) bekezdése ren­delkezett a magáncélú másolásra tekintettel megillető dí­jazás előadóművészi hányadának kezeléséről. Az említett bekezdés értelmében a díjak előadóművészeknek járó ré­szét a Szerzői Jogvédő Hivatal a Művészeti Szakszerveze­tek Szövetségének utalta át. A Művészeti Szakszerveze­tek Szövetsége az így befolyt összeget a jogszabály értel­mében az előadóművészek támogatására, jóléti és közös­ségi céljaira fordította. A jogalkotó által választott megoldás elvi alapja az volt, hogy a magáncélú másolásra tekintettel megállapított díj egyéni felosztása a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen. Egyéni felosztási rendhez olyan adatok szükségesek, me­lyek alapján megállapítható, hogy az egyes rádió(televí­­zió)műsorokat, illetve korábban kép- vagy hanghordozón rögzített előadásokat milyen arányban többszöröznek ma­gáncélból üres hordozóra. Ilyen információ azonban kizá­rólag a háztartások ellenőrzésével szerezhető be, mely nem tartozhat egyetlen jogdíj kezelésére jogosult szerve­zet feladatai közé sem. A pontos arányok ismerete hiányá­ban mindösszesen vélelem állítható fel, mely szerint több­ségében azon rögzített előadásokat másolják magáncél­ból, melyeket az érintett időszakban a rádiók és televíziók sugároztak. A jogalkotó ezek ismeretében úgy döntött, hogy a magáncélú másolásra tekintettel az előadóművé­szeket megillető díjat közösségi célokra, valamint egyéni támogatásokra kell fordítani. A jogszabály ezen feladat ellátására az előadóművésze­ket képviselő országos szakmai szervezetet, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségét jelölte ki. A jogszabályvál­tozásokat követően ma is az MSZSZ önálló jogi személyi­séggel rendelkező szervezeti egysége, a 2000-ben közös jogkezelő szervezetként nyilvántartásba vett Előadómű­vészi Jogvédő Iroda (ÉJI) foglalkozik az üreskazetta-díjak kezelésével és felosztásával. Az ÉJI Felosztási Szabályza­ta20 értelmében az előadóművészeket a magáncélú máso­lásra tekintettel megillető díjat két módon kell felosztani. Tekintettel a fent említett vélelemre, az üreskazetta-díj egy része az előadóművészeket az Szjt. 77. § (1) bekezdé­se alapján megillető „sugárzási” jogdíjjal együttesen, az­zal egy eljárásban egyéni felosztásra kerül. A díjak másik részét — az 1982-ben meghatározott célokkal azonosan - szociális, szakmai és közösségi célokra kell fordítani. Ezen körben az ÉJI kizárólag előadóművészekből álló jogdíjbizottságai döntenek az egyes támogatásokról, me­lyek között visszatérítendő és vissza nem térítendő támo­gatások egyaránt megtalálhatók. A magáncélú másolásra tekintettel az előadóművészeket megillető díj felosztási rendje megfelelt a díjgyűjtés eredeti céljainak, vagyis megfelelő módon nyújtott kompenzációt az előadóművé­szeknek azon anyagi kárért, melyet előadásaik üres hang­hordozóra történő többszörözése okozott nekik. A magáncélú másolások kompenzálásának jelenlegi rendszere mind kevésbé alkalmas a digitális technikával okozott, egyre nagyobb ilyen jellegű kár arányos megtérí­tésére. A kárt a hangfelvétel-előállítók által alkalmazott új típusú eljárások enyhítik ugyan, a piac azonban egyelőre nem fogadta be széles körben sem a másolásvédelmi tech­nológiákkal ellátott hanghordozókat, sem pedig a díj elle­nében igénybe vehető internetes tartalomszolgáltatásokat. A fentiek miatt ezért a digitális környezetben elvégzett magáncélú másolásra vonatkozó szabályok gyakorlati al­kalmazását érdemes lehet újragondolni, melyhez a hang­felvétel-előállítók által gyűjtött tapasztalatok jó kiinduló­pontnak látszanak. A húsz éve megfogalmazott célok időt­­állóak, azonban a cél elérésére kialakított eszközök már nem minden esetben elégségesek a jogosultak „kárpótlá­sára”, így a technika fejlődését a felhasznált eljárások te­kintetében is érdemes lehet követni. 20 www.eji.hu Felosztási Szabályzatok menüpontja

Next

/
Thumbnails
Contents