Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Dr. Békés Gergely: A magáncélú másolás néhány kérdése – szomszédos jogi szemmel
40 Dr. Békés Gergely átlagos számítógép már néhány másodperc alatt képes többszörözni, az elkészített másolatok minősége pedig minden tekintetben megfelel az eredeti műpéldány minőségének. A digitális technika használatával készített másolatok száma egyre gyorsabban éri el azt a kritikus tömeget, mely után az újabb magáncélú másolatok készítése már összeütközésbe kerülhet a szabad felhasználás általános korlátjaival, vagyis ellentétes a mű rendes felhasználásával, és indokolatlanul sérti a szerzők és szomszédos jogi jogosultak érdekeit. Új technológiák kidolgozása önmagában még nem feltétlenül jelent azonnali veszélyt a szerzői jog által védett jogosultak érdekeire. Attól kezdve azonban, hogy az új technológiát alkalmazó eszközök olcsón, tehát tömegesen hozzáférhetővé válnak, a helyzet robbanásszerű méretekben és sebességgel megváltozhat. Ilyen folyamat volt például az írható CD-k elterjedése a ’90-es évek második felében, amikor mind a CD-írók, mind pedig az azokhoz használt üres hordozók ára gyakorlatilag egy-két év alatt a töredékére csökkent, így rohamosan nőtt a felhasználásuk mértéke is. A magáncélú másolás kritikus tömegének elérésében szinte hetenként új minőséget felmutató technológiák ugyan minden jogosulti csoportérdekeit sértik, ennek hátrányaival azonban legközvetlenebbül a hanglemezkiadók szembesülnek: a magáncélú másolatkészítés közvetlen versengése a műsoros hordozók forgalmazásával talán soha nem volt még ilyen élesen érzékelhető, mint napjainkban. Nem meglepő ezért, hogy jelenleg ez az egyébként nagy tőkeerővel rendelkező jogosulti csoport tesz a legtöbbet azért, hogy - egyebek mellett — másolásvédelmi technológiák kidolgozásával és alkalmazásával is gátat szabjon a szabad felhasználás korlátáit feszegető magáncélú másolatkészítési módoknak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a közeljövőben a hangfelvétel-előállítókhoz hasonló helyzetbe kerülhetnek a filmelőállítók és a televízió-szervezetek is. A digitális technikát felhasználó és egyre inkább elterjedő műsortárolási eljárások8 már ma lehetővé teszik, hogy a televízióban sugárzott filmeket, műsorokat oly módon rögzítsék a felhasználók, hogy azok akár pár perc késleltetéssel, akár pedig a rögzítés egyidejű folytatásával érzékelhetők maradjanak. Az új „digitális videózás” továbbá azt is lehetővé teszi, hogy az ismételt lejátszás során a készülék a filmalkotást, műsort sugárzás közben megszakító reklámokat automatikusan átugorja, „kiszerkessze”. A magáncélú másolás során gyakorlatilag annak ellenére az eredeti műsoros hordozóval lényegében azonos tartalmú és vagyoni értékű többszörözés készülhet, hogy annak forrása (nyilvánossághoz közvetítése) a másolatkészítő számára is éppen a közbeiktatott reklámok miatt vált ingyenesen hozzáférhetővé. 3. Másolásvédelmi technológiák A hangfelvétel-előállítók jelenleg több védelmi eljárás bevezetésével kísérleteznek, melyek más-más technológiát és jogi megoldást alkalmaznak, azonban főként tovább8 Ilyen rendszer például a Replay TV (www.replaytv.com), a TIVO (www.tivo.com), az Ultimate TV (www.ultimatetv.com) és a Dish (www.dishtv.com) ra is másolásvédelem nélküli CD-lemezek és hangfelvételek kerülnek kereskedelmi forgalomba. Az alkalmazott védelmi eljárások célja minden esetben az, hogy megakadályozzák a hangfelvételek változatlan minőségű és nagy mennyiségben történő többszörözését, nem járnak azonban a többszörözés teljes megakadályozásával. 3.1. Technikai védelmi eljárások A kifejlesztett védelmi eljárások legnagyobb problémája, hogy az alkalmazott technológia kisebb-nagyobb kompatibilitási problémát eredményez a CD-ROM-okkal történő lejátszás során, így jelenleg nem csupán a többszörözést akadályozhatja a másolásvédelem, hanem - egyes esetekben - a hangfelvételek érzékelhetővé tételét is. Jelen rövid ismertetőben a (hatásos) műszaki intézkedés terminus technicus kerülése szándékos, mivel annak eldöntése, hogy a bemutatásra kerülő eljárások az Szjt. 95.§-a értelmében annak minősülnek-e, külön vizsgálatot igényel. 3.1.1. A Macrovision SafeAudio9 eljárása A kaliforniai központú vállalat termékei között megtalálható SafeAudio szoftver több szinten biztosít másolásvédelmet a hangfelvételeket tartalmazó CD-lemezeknek.10 A legkisebb szintű védelmet biztosító mechanizmus során speciális kódokkal látják el a lemezeket, melyek a gyártó szerint megakadályozzák a hangfelvételek többszörözését, ugyanakkor ezek a CD-lemezek - a Macrovision adatai szerint - minden korábban gyártott CD-ROM-on lejátszhatók maradnak. Az eljárás lényege, hogy a CD-felépítését, szerkezetét oly módon módosítják, mely változtatások nem érintik sem a hangfelvételből készített és a lemezgyártás kiinduló pontjának számító hangfelvételből készített fájlok integritását, sem pedig azok minőségét. A SafeAudio védelemmel ellátott hangfelvétel többszörözése esetében a többszörözött műpéldányon az eredeti hangfelvételek helyett zajok hallhatóak csupán. A „Timing” védelmi eljárás a többszörözést végrehajtó szoftver működését akadályozza, így a védelmi eljárás a másolóprogram ismétlődő megállását, vagy — amennyiben a többszörözött műpéldány mégis létrejönne - a másolt hangfelvétel „ugrálását” eredményezi. Az emelt védelmi szinttel ellátott CD-lemezek nem tehetők érzékelhetővé minden számítógépen, illetve DVD-lejátszón. A legmagasabb védelmi szint alkalmazása megakadályozza a hangfelvétel számítógépen történő lejátszását, és így annak számítógépes többszörözését is. Ebben az esetben a CD-lemezt kétszekcióssá teszik a gyártás során, és a második szekcióban a védelmi eljárás jeleit helyezik el. A Macrovision által kifejlesztett technológia azt használja ki, hogy a CD-lejátszó digitális jelkimenete többségében nem veszi igénybe az analóg jelek esetében használt hibajavító eljárást. Az analóg jelek feldolgozása során a hibajavító program a hibás jel lejátszása helyett az utolsó még hibátlan, és az első már hibátlan jel közötti különbséget interpolálja, és ennek eredménye hangzik el, amely 9 • ■ www.macrovision.com Az eljárás alapjául az izraeli TTR Technologies korábbi fejlesztései szolgáltak. (www.newscientist.com/news/print.jsp?d=ns9999998)
