Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 2. szám - Dr. Békés Gergely: A magáncélú másolás néhány kérdése – szomszédos jogi szemmel

Ipaijogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete

107. évfolyam II. 2002. április

DR. BÉKÉS GERGELY

A magáncélú másolás néhány kérdése - szomszédos jogi szemmel

Az Index internetes portál 2001. november 8-án a következő hírt tette közzé: „Egy német zenerajongót úgy felháborított az általa vásárolt audio CD másolásvédelme, hogy büntetőfeljelentést tett a kiadója ellen. A férfi a „Just the Best” címet viselő zenei összeállítás megvásárlása után azt tapasztalta, hogy a lemezt a PC-jén az elektronikus védelem miatt nem tudja lejátszani.”1

Ha a szöveget áthelyezzük a magyar szerzői jog környezetébe, a következő tényvázlatot kaphatjuk: egy felhasználó kereskedelmi célból kiadott hangfelvételt vásárolt, melyet azonban számítógépe CD-olvasójának segítségével sem érzékelhetővé tenni, sem pedig többszörözni nem tudott, mivel a hangfelvétel-előállító a forgalomba hozott hangfelvételt másolásvédelemmel látta el. A jelenlegi piaci magatartások alapján nem kizárt, hogy egyre több másolásvédelemmel ellátott hangfelvétel kerül kereskedelmi forgalomba a közeljövőben, ezért érdemes ezek jogi vizsgálatát megkezdeni.

1. A magáncélú másolás

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 35. §-a értelmében magáncélra bárki készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A magáncélú másolás a szabad felhasználás egyik nevesített esetköre, amely a fenti feltételek teljesülése esetében is csak akkor gyakorolható, ha belül marad az Szjt. 33. § szerinti általános, minden szabad felhasználást keretek közé szorító korlátokon, azaz:

a) nem sérelmes a mű rendes felhasználására,

b) indokolatlanul nem károsítja a szerzőjogos érdekeit,

c) megfelel a tisztesség követelményének, és

d) nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

Az Szjt. 83. § (2) bekezdése értelmében nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására azokban az esetekben, amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását. Az idézett rendelkezés egyik következménye, hogy a szabad felhasználások, ezen belül a magáncé- 1 *

1 Vomit: Büntetőfeljelentés a másolásvédett CD miatt

(http://index.hu/tech/hardver/cdved, 2001. november 8.)

lú másolás szabályait a szomszédos jogi jogosultakra - így többek között az előadóművészekre és a hangfelvétel-előállítókra - is alkalmazni kell.

Az Szjt. technológiai értelemben általában semleges, így felhasználás és felhasználás között pusztán az eltérő technikai megoldás miatt csak kivételes esetben tesz különbséget. Az Szjt. 35. §-a a magáncélú másolások technikai megvalósításának jellegére tekintettel azonban még egy további, a szabad felhasználást ebben a körben kizáró szűkítést is előír, amikor úgy rendelkezik, hogy nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot. A szűkítés indoka nyilvánvalóan az, hogy mivel az eredetivel azonos minőségű műpéldány korlátlan számú többszörözésére alkalmas digitális technika már önmagában is fenyegetést jelenthet a mű rendes felhasználására, ha pedig ehhez a magáncélú másolás megvalósítása érdekében még „teljesítési segédet” is igénybe vesznek, az már kétségtelenül beleütközik az Szjt. 33. §-a szerinti általános korlátokba.

A magáncélú másolások által előidézett, kétségtelenül létező vagyoni hátrány kompenzálására — egyfajta átalányjellegű, tehát az érintett szabad felhasználási kör egészére szétterítetten érvényesített „kárpótlásként” - a szerzői és az azzal szomszédos jogok jogosultjai 1982 óta ún. „üreskazetta-díjra” jogosultak Magyarországon. A 9/1969. (XII. 29.) MM rendeletet (Vhr.) módosító 15/1982. (XI.20.) MM rendelettel - a világon harmadikként, a volt NSZK-t és Ausztriát követve - életre hívott új típusú díjfizetési kötelezettség kialakulásának indoka az volt, hogy egyre szélesebb körben terjedtek el a jó minőségű másolat készítésére alkalmas, olcsó, mindenki számára hozzáférhető magnókazetták, illetve az ezt a formátumot kezelő rögzítő- és lejátszó eszközök. A kazetták elterjedésével párhuzamosan a szerzők és más jogosultak jogos érdekeit ténylegesen károsító mértékben csökkent a műsoros lemezek (kazetták) kereskedelmi forgalma, így szükségessé vált egy ezt kompenzáló új típusú díj bevezetése. Az 1982-es rendelettel kiegészített Vhr. 14/A szakasza értelmében a rádió vagy a televízió műsorában sugárzott, valamint a kép- vagy hanghordozón nyilvánosságra hozott művek szerzőit, a magáncélú másolásokra tekintettel, külön díjazás is megilleti. A befolyó díjból az előadóművészek és a hangfelvétel előál-