Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Fehérvári Anikó: Kombinatorikus kémiai találmányok szabadalmazhatósága
Kombinatorikus kémiai találmányok szabadalmazhatósága 37 az az álláspont, hogy erre egy második indikációs igényponti forma lehet alkalmas, amely összhangban van azzal, hogy a vegyületet a könyvtárra vonatkozó szabadalom védi, annak alkalmazását pedig a gyógyszerkészítményre vonatkozó. A fenti álláspont szerinti igényponti javaslat a következő: „X receptor antagonista alkalmazása Y betegség kezelésére szolgáló gyógyszer előállítására”, ami mellett a megfelelő aktivitási tesztet meg kell adni. Megjegyzendő azonban, hogy az ilyen típusú alkalmazási hatásterület megnevezése joggyakorlatunk szerint határozatlannak minősül, mert az „X receptor antagonista” megfogalmazás túl általános. e) Vajon ha egy kombinatorikus kémiai vegyületköny vtár szabadalmi oltalomban részesül, akkor annak minden eleme a későbbiekben újdonságrontónak minősül-e egyegy hagyományos szerves kémiai preparatív úton előállított, fizikai azonosító adatokkal és azonosított biológiai hatással rendelkező vegyületre? f) Végezetül mi lehet a válasz arra, hogy a high throughput screening alkalmazásakor egyáltalán ki a feltaláló? Az a személy, aki a tesztelést végzi? Valószínű, hogy nem, mert a tesztelési élői rátok követésére való képesség nem tesz valakit feltalálóvá. Egyébként is manapság inkább robot végzi a tesztelést. Vagy az, aki a tesztet megtervezte? Ez már közelebb lehet a megoldáshoz, különösen, ha adott céllal indították el a tesztelést. De mi van akkor, ha a tesztelési eljárás közkincs, és gyakran alkalmazzák rutintesztelésre? Ki maradt? Aki eldöntötte a teszt lefolytatását? Ebből a kis felvetésből is látszik, hogy a robottechnika és az automatizálás elterjedése a gyógyszerkutatásban tucatnyi eldöntendő problémát vet fel, melyekre a megfelelő válaszok megfogalmazása egyre sürgetőbb igényként jelentkezik. 4. Összefoglalás A kombinatorikus kémia olyan technológia, ami még jelenleg is a kibontakozás stádiumában van, fejlődésének csak a legelején tart, de lehet belőle akár az új évszázad szintetikus kémiája is. Határai túlmutatnak a szigorúan vett szintetikus kémia korlátain. Több kutató gondolja úgy, hogy a kombinatorikus kémia eddigi legfőbb eredménye az a változás, amelyet a szakemberek gondolkodásmódjában idézett elő. Sokan szemlélik szkeptikusan a kémiának ezt a területét, mások szerint a kombinatorikus kémia mára már elismert, önálló tudományág. Az Egyesült Államokban például a stratégiailag fontos tudományágak közé sorolják. Sok-sok új, elsősorban gyógyszerkutató vállalatot alapítottak ennek a technikának a hasznosítására, a vezető gyógyszergyárak pedig rendre kombinatorikus részlegeket hoztak létre. Magyarországon is működik egy kombinatorikus cég, a ComGenex (alapítója dr. Darvas Ferenc), és gyógyszergyárainkban is alakultak kombinatorikus kémiai csoportok. Az új szintézismódszer és a kapcsolódó tesztelési eljárások elterjedésével egyre fokozódó igény jelentkezik az ilyen eljárások, a velük létrehozható vegyületkönyvtárak, az azokból kiválasztható hatásos vegyületek és egyéb, a kombinatorikus kémiával kapcsolatos eljárások és anyagok - pl. alapvázak, ezek előállítási eljárása, linkerek, manipulációk, speciális eljárások, reakciókészülékek - szabadalmaztatására. A szokványos szemlélet alapján ennek számos részlete nem tisztázott; bizonyos esetekben még az is kétséges, hogy egyáltalán találmánynak minősül-e az adott módszer (gondolok itt pl. a könyvtárak megtervezésének módszereire), más esetekben a feltalálói tevékenység, az ipari alkalmazhatóság vagy az újdonság megítélése lehet bizonytalan. További problémát jelenthet a megfelelő szabadalmi leírás és igénypontsorozat elkészítése is. A kombinatorikus kémia sikere a terméken mérhető le. Ebben az évezredben már kiderül, hogy az új gyógyszerek, katalizátorok és egyéb anyagok könyvtárszintézisekből származnak-e és hogy megfelelő oltalomban részesültek-e. Irodalomjegyzék 1. Furka Árpád: A kombinatorikus kémia. Természet Világa, 131. évf., 6. sz., 2000. június 2. Andrew G. Sheard: High throughput screening, combi-chem and libraries of compounds: What type of patent protection is available? 7th Annual International Conference Patent Protection, London, 2000. 11. 18. 3. John W. Caldwell: Patents in Combi-Space: Patent Challenges in Combinatorial Chemistry. Biotechnology and bioengineering (Combinatorial Chemistry), vol. 61, no. 1, Winter, 1998. 4. Daniel Obrecht, JóséM. Vtllalgordo: Solid-supported and combinatorial and parallel synthesis of small-molecular-weight compound libraries. Pergamon, Elsevier Science Ltd., 1998. 5. Anthony W. Czarnik, Sheila H. DeWitt: A practical guide to combinatorical chemistry. American Chemical Society, 1997. 6. Combinatorial chemistry. Nature Biotechnology, vol. 18, Supplement 2000. 7. Mark F. Harper, Christopher G. Newton: Patenting combinatorial libraries and associated technologies: review of June 1997 to November 1998. Expert Opinion on Therapeutic Patents, vol. 9, No. 5, 1999. május. 8. Gurdip Bhalay: A lottery for chemists. Chemistry in Britain, 1999. március 9. 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról (Iparjogvédelmi jogszabályok 1, Magyar szabadalmi jog, MSZH, Budapest, 1996.) 10. Chemical Abstracts Online / STN 11. Inpadoc PFS (online) 12. Internetes keresőrendszerek (Archie, AltaVista stb.)