Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Szabó Zsolt: Az üzleti módszerek szabadalmazhatósága
Az üzleti módszerek szabadalmazhatósága I I dásokat, a különféle edzésterveket, az oktatási (pl. nyelvoktatási), valamint a tanulási módszereket. Mindazonáltal az, hogy a fenti, rendkívül tágan megfogalmazott definíció meddig is terjed valójában, illetve, hogy léteznek-e annak határai, vagyis olyan megoldások, amelyek a fenti definícióba már nem fémek bele és ennélfogva nem képezhetik szabadalmi oltalom tárgyát, az csupán a törvénytervezet elfogadása után néhány évvel válik majd nyilvánvalóvá az engedélyező hatóság (vagyis az USPTO) és a bíróságok döntéseinek és joggyakorlatának fényében. 2. Az üzleti módszer tárgyú találmányok gyakorlati oldalról való megközelítése A mindennapi élet számára a jogi definíciónál hasznosabb az üzleti módszer tárgyú szabadalmakat az igényelt oltalmi kör alapján kategorizálni, ami egyben megadja az üzleti módszerek gyakorlati definícióját is.(6> A gyakorlati oldalról való megközelítés hátránya, hogy az igényelt oltalmi kör, azaz a találmány funkciója alapján felállított kategóriák nem rendelkeznek zárt határokkal, egyes szabadalmak egynél több kategóriába is besorolhatók, ami bizonyos esetekben eléggé zavaró lehet. Mindazonáltal az effajta kategorizálás - amellett, hogy jogi jelentősége egyáltalán nincsen - azért is hasznosnak tekinthető, mert valamelyest érzékelteti, hogy a különböző területre eső üzleti módszer tárgyú szabadalmak gazdasági értéke egymással korántsem azonos, és azok piaci versenyben való felhasználása kategóriáról kategóriára más és más stratégia követését kívánja meg. Az üzleti módszer tárgyú szabadalmakat, illetve szabadalmi bejelentéseket gyakorlati szempontból alapvetően három kategóriába sorolhatjuk. Az 1. kategóriát a „számítógéppel segített/végrehajtott üzleti módszerek” kategóriája képezi, az ide tartozó szabadalmak hagyományos üzleti technikák, számviteli rendszerek, pénzügyi megoldások számítógéppel történő megvalósítására irányulnak. Ebbe a kategóriába tartoznak például a későbbiekben részletesen ismertetésre kerülő, bíróságra kerülésük folytán az üzleti módszerek szabadalmazhatóságának az USA-ban óriási lökést adó Signature Financial Group Inc. birtokolta US-5,193,056 sz., valamint az ATT Corp. tulajdonát képező US-5,333,184 sz. amerikai szabadalmak, illetve megadása révén az EPO joggyakorlatának formálásában rendkívül fontos szerepet betöltő Y. Sohei és T. Moriyama szabadalmasok birtokolta EP-0,209,907 B1, továbbá a Citibank Aktiengesellschaft tulajdonát képező EP-0,762,304 B1 európai szabadalmak. Az ebbe a kategóriába tartozó szabadalmak jelentős része csupán már régóta ismert és alkalmazott pénzügyi, számviteli, könyvviteli és adatkezelési módszer számítógépes implementálására irányul, így esetükben a szabadalmazhatóság kritériumainak kielégítését csupán a számítógép mint végrehajtó eszköz alkalmazása jelenti, így az USPTO, valamint az EPO legújabb állásfoglalása értelmében újdonság hiányában azok már nem is engedélyezhetek. A 2. kategóriát az ún. „elektronikus kereskedelem vagy e-kereskedelem” kategóriájába tartozó szabadalmak képezik. Ezeknek a szabadalmaknak a száma rohamosan nő, igen sok jogvita várható engedélyezésükre vonatkozóan. Az internet használatával kapcsolatos, illetve az elektronikus kereskedelem megjelenése és rohamos terjedése következtében megszülető találmányok/megoldások jogi oltalmát hivatottak szolgálni, értéküket az internet tulajdonságai biztosítják. Számos szabadalom tartozik ebbe a kategóriába, például a Priceline.com tulajdonát képező US-5,794,207 sz. amerikai szabadalom, vagy az Amazon.com birtokolta, „egy kattintással végrehajtott rendelés (one-click ordering)” néven elhíresült US-5,960,411 sz. amerikai szabadalom. Ezek a szabadalmak sok esetben olyannyira az internet pillanatnyi technikai jellemzőire vannak „kihegyezve”, hogy a jelenleg kidolgozás alatt álló, lényegesen eltérő koncepcióra épülő intemet-II technológia bevezetése után valószínűleg rohamos értékvesztést fognak elszenvedni, és ily módon kikerülnek majd a fenntartásra érdemes szabadalmak közül. A3, kategóriát az „új üzleti módszerek” képezik, amely kategória talán a legérdekesebb és - a szabadalmazhatóság szempontjából - egyben a legellentmondásosabb tárgyú szabadalmakat öleli fel. Az ide tartozó szabadalmak az internettől független, új üzleti módszerek és pénzügyi eljárások jogi oltalmára irányulnak. Ezen kategóriába olyan szabadalmak tartoznak, mint például az Interactive Gift Express Inc. tulajdonában lévő és évek óta peres eljárás tárgyát képező, CD-lemezek eladására irányuló új módszert tárgyaló US-4,528,643 sz., a The Butcher Company birtokolta, takarítószemélyzet betanítását lépésről-lépésre megvalósító módszert ismertető US-5,851,117 sz., a Menusaver Inc. tulajdonát képező, légmentesen zárt, héjmentes szendvicset bemutató US-6,004,596 sz., a Florafax International Inc. birtokolta, ajándékrendelő és -kézbesítő szolgálat működését tárgyaló US-6,011,833 sz., vagy az Elise Cohen szabadalmas tulajdonában álló, csecsemő fenekét (!) festőszerszámként használó festési eljárást és festőkészletet ismertető US-6,022,219 sz. amerikai szabadalmak. IV. Az üzleti módszer tárgyú megoldások szabadalmazhatósága megítélésének fejlődése Az üzleti módszerek szabadalmazhatósága kapcsán felmerülő legfontosabb kérdés az, vajon az üzleti módszerek elnevezéssel illetett szellemi alkotások találmánynak minősülnek-e egyáltalán vagy sem. Amennyiben igen, úgy elvileg megilleti őket a szabadalmi oltalom, ha a kiválasztott szabadalmi rendszer által megszabott egyéb oltalmi kritériumoknak ugyancsak megfelelnek. Ha azonban a fenti kérdésre adott válasz nemleges, vagyis az ilyen jellegű szellemi alkotások nem minősülnek találmánynak, a szabadalmi oltalomból tárgyuknál fogva per se ki vannak zárva. A továbbiakban az üzleti módszerek találmány voltának, és ennélfogva szabadalmazhatóságának történeti fejlődését kívánom napjaink három legfontosabb gazdasági hatalma — nevezetesen az USA, valamint az Európai Szabadalmi Egyezményhez*7* (továbbiakban EPC) csatlakozott államok alkotta, az Európai Uniónál valamelyest bővebb csoportosulás, továbbá Japán - hatályos szabadak
