Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Tanulmányok. A Magyar Szabadalmi Hivatal észrevételei az új Polgárjogi Törvénykönyv koncepciójára
28 A Magyar Szabadalmi Hivatal észrevételei az új Polgári Törvénykönyv koncepciójára szabályozásában bármilyen zavaró párhuzamosság. A hasznosítási, a használati és a felhasználási szerződésekre vonatkozó rendelkezések közötti eltérések pedig indokoltak. Sőt, nemhogy indokoltak, de még azt is akadályozni látszanak, hogy a szerzői jogi felhasználási szerződéseket és az iparjogvédelmi licenciaszerződéseket közös nevezőre hozzuk és egyetlen, egységes szerződéstípusként szabályozzuk. Ilyen - korántsem felesleges - eltérésként említhető meg, hogy az iparjogvédelmi licenciaszerződések szabályozásából hiányoznak a felhasználási szerződésekre vonatkozó azok a rendelkezések, amelyek a szerző - mint többnyire „gyengébb fél” - védelmére irányulnak.32 Az iparjogvédelmi közhitelű nyilvántartásokra vonatkozó - a licenciaszerződések jogi hatásait is érintő - szabályok33 pedig a szerzői jogi felhasználási szerződések esetében maradtak értelemszerűen el. Meg kell jegyezni, hogy a német és az osztrák jogfejlődés legutóbbi fejleményei sem a koncepció által javasolt szabályozási irányba mutatnak a felhasználási (licencia-) szerződések és a magánjogi kódex viszonyának kérdésében.34 Felvethető tehát egyfelől az iparjogvédelmi licenciaszerződések, másfelől a szerzői jogi felhasználási szerződések önálló szerződéstípusokként való szabályozása az új Ptk.-n belül. Nem világos azonban a koncepció alapján sem, hogy e szerződési szabályoknak a külön törvényekből való kiragadása és a magánjogi kódexbe való beillesztése milyen elméleti és gyakorlati előnyökkel járna. Az ipaijogvédelmi licenciaszerződések és a szerzői jogi felhasználási szerződések pedig aligha szabályozhatók egységesen, egyetlen szerződéstípusként. A koncepció e része (146. o.) tartalmaz egy nyilvánvaló elírást, nyomdahibát is, amelyre csupán értelemzavaró jellege miatt hívjuk fel a figyelmet. Feltehetőleg csak a „nyomda ördöge” folytán kerülhetett a fogyasztóvédelemre való hivatkozás a következő mondatba: „Fontos szempont a Ptk.-ba történő beépítés mellett a fogyasztóvédelem szempontja, amely - elsősorban a szerzői művek esetében - ma már az elsődleges követelmények közé sorolható, és amelynek alapvető magánjogi kereteit a Ptk. adja meg”. E feltevésünket erősíti az is, hogy ez a koncepciórész meglepően sok fogalmazási és terminológiai hibát is tartalmaz (pl.: „az egyes szellemi termékek különböző alanyi jogokat tartalmaznak”, holott e „termékek” jogot nyilván nem „tartalmaznak”; az adatbázis „külön jogszabályban nem rendezett szellemi termék” a koncepció szerint, pedig a 2001. évi LXXVII. törvény kifejezetten az adatbázisok - szerzői jogi formában már korábban is létező-jogi védelmét rendezte). E hibák számunkra azt is igazolni látszanak, hogy nem helyes az, amilyen kiélezett módon a koncepció (8-9. o.) szembeállítja az „idegesen reagáló napi jogszabályalkotó igyekezetét” a törvénykönyvek „tudományos előkészítésével”. 10. Ismeretesek európai példák az iparjogvédelmi, illetve a szellemitulajdon-védelmi rendelkezések egyetlen kódexbe való foglalására. Bizonyos rendelkezések megismétlése talán elkerülhető volna egy iparjogvédelmi kódex megalkotásával, ehhez azonban viszonylag állandó, kialakult viszonyok szükségesek. A magyar iparjogvédelem még túl sok változás előtt áll ahhoz, hogy e kodifikációs kísérlet időszerűvé váljon. Az iparjogvédelem és a szerzői jog eltérő természete35 pedig mind elméletileg, mind jogszabály-szerkesztési szempontból - úgy tűnik - útját állja a „szellemitulajdon-védelmi kódex” megteremtésének. 11. Az előzőekben kifejtettekre tekintettel az MSZH kodifikációs javaslatai a következők. a) Meg kell őrizni az iparjogvédelem és a szerzői jog elkülönült szabályozását; nincs szükség arra, hogy a Ptk.-ba a szellemi tulajdonra vonatkozó további rendelkezéseket illesszünk. b) Az iparjogvédelem és a szerzői jog jogterületi egységét a szellemi tulajdon koncepciója mentén célszerű fenntartani. Ez nem jelentené a szellemi tulajdonnak a dologi tulajdonnal való bárminemű azonosítását. A „tulajdon” szó a közös vonásokat (a jogviszony abszolút szerkezetét, negatív tartalmát, a szellemi javak vagyoni természetét) fejezi ki, míg a „szellemi” jelző a különbségekre utal (a védelem eltérő - nem dologi — tárgyára, a szellemi tulajdon keletkezésének sajátosságaira, időbeli és térbeli kötöttségeire). Ennek megfelelően a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályokat - ha ilyenekre egyáltalán szükség van - a Ptk.-ban a dologi jogi könyvet követően vagy azon belül, önálló részben, illetve címben kellene elhelyezni. c) A Ptk. 86. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést hatályon kívül kellene helyezni. (Ezzel összefüggésben a 87. § (2) bekezdését is módosítani kellene.) d) A külön törvényekben ma is meglévő - a Ptk. háttérjogszabályként való alkalmazását előíró - hivatkozásokra tekintettel nincs szükség olyan rendelkezésnek a Ptk.-ba való illesztésére, amely a Ptk. és az említett külön törvények viszonyát volna hivatott rendezni. e) A Ptk. 86. §-a (2) bekezdésének szövegezését felül kell vizsgálni. A fogalmazási egyenetlenség36 kiigazítása mellett az oltalmi formák felsorolását példálózóvá 37 és pontosabbá kellene tenni. A felsorolás nem kimerítő jellege a későbbi változások, új oltalmi formák befogadhatóságát biztosítaná. 0 Átfogóan felül kell vizsgálni a know-how védelmére vonatkozó hazai szabályozást, ideértve a Ptk. 86. §-ának (4) bekezdését, 87. §-ának (2) bekezdését és a Ptké. II. 4. §át is. Nincs azonban sem szükség, sem lehetőség arra, hogy a „technológia” általános, Ptk.-ra épülő jogi védelmét bevezessük (erre nincs nemzetközi példa és az erre vonatkozó javaslat38 is egy közösségi jogszabály téves értelmezésére épül39). g) További vizsgálatot igényel az iparjogvédelmi licencia-, illetve a szerzői jogi felhasználási szerződések önálló szerződéstípusként való szabályozása. A koncepcióban e témában kifejtett elképzelés egyelőre inkább az aggályokat és a kételyeket erősítette e kodifikációs megoldással kapcsolatban. h) Hosszabb távon - az európai integrációs folyamatok lezárulásával - megfontolható, hogy az ipaijogvédelmi oltalmi formák szabályait egyetlen kódexben foglaljuk össze.
