Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 2. szám - Tanulmányok. A Magyar Szabadalmi Hivatal észrevételei az új Polgárjogi Törvénykönyv koncepciójára

A Magyar Szabadalmi Hivatal észrevételei az új Polgári Törvénykönyv koncepciójára

29

Jegyzetek

1 A következőkben a Magyar Közlöny oldalszámaira hivatkozunk a koncepció egyes részeinek idézésekor, illetve megemlítésekor. Boytha György: A szellemi alkotások joga és az új Ptk.; Polgári Jogi Kodifikáció, 2000. 3. szám, 13-23. o.; Bacher Vilmos: A szellemi tulajdon védelme és a Ptk.; Polgári Jogi Kodifikáció, 2000. 3. szám, 23-31. o.

A szellemi tulajdon és a Ptk. - a Magyar Szabadalmi Hivatal észrevételei és javaslatai a polgári jogi kodifikációhoz, Ein. 69/2000., Bp., 2000. április 11.

4 A Kodifikációs Bizottság 2000. június 1 -jei határozatai (a továbbiakban: bizottsági határozatok); Polgári Jogi Kodifikáció, 2000. 2. szám, 4. o.

Ficsor Mihály Zoltán: A szellemi tulajdon és a Ptk. (észrevételekés javaslatok a polgári jogi kodifikációhoz); Polgári Jogi Kodifikáció, 2001. 2. szám, 27-30. o.

6 Bizottsági határozatok (4), 4. o.

Lásd a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvénynek (az Szt.-nek) az 1999. évi CXIX. törvény 3. §-ával megállapított - 2000. január 1 -je óta hatályos - 44. §-át, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatalról szóló 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendeletet.

8 1987. évi 20. tvr.

9

Nemzetközi kereskedelmi szerződések alapelvei, KJK, Budapest, 1996.

Principles of European Contract Law, Commission of European Contract Law, Stockholm, 1996.; www.cbs.dk/departments/law/ staff/ol/commission_on_ecl/pecl_full_text.htm. Egyebekben figyelmet érdemel a Bizottságnak a Tanács és az Európai Parlament részére készített közleménye az Európai Szerződési Jog tárgyában (H.L.,C255,2001.09.13., 1. o.), amely I. Függelékének 9. pontjában (28. o.) érinti a szerzői jogot és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokat. A Bizottság általános megállapításai szerint a szerződési jog szabályozása a szellemi tulajdon terén javarészben a nemzeti jogalkotás rendelkezéseire maradt. A szerzői jogot érintő licenciaszerződések és szerződéses kapcsolatok nem képezik tárgyát a Közösségen belüli jogharmonizációnak. Másfelől a jogkezelést (right administration) és a felhasználás engedélyezését általában, valamint különösen a közös jogkezelést (collective management) számos közösségi jogszabály érinti. Lásd még: H. J. Sonnenberger: Az Európai magánjogtudósok Akadémiája Európai Szerződési Törvénykönyvének tervezete - mérföldkő, Magyar Jog, 2002. 3. sz., 170-176. o.; ismertette: dr. Újlaki László.

Adolf Dietz : Intellectual Property Law (In Particular Copyright Law) in the Legal System (Why it is not just a Chapter for Civil Codes); WIPO/CNR/CIS/96/20, Washington-Geneva, 1996.

12 Bather, i. m. (2), 27. o.

13 v 7

Bizottsági határozatok (4), 4. o.

14 LásdazSzjt. miniszteri indokolását: „A javaslat 3. §-a-hasonlatosan a hatályos Szjt.-hez - e polgári jogi kötődést fejezi ki azzal, hogy a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazását írja elő a szerzői jogi törvényben nem szabályozott kérdésekben. A norma tartalma is e polgári jogi kapcsolódás mentén érthető meg. Természetszerűleg a szerzői jogi törvényben nem szabályozott kérdésekben korántsem csak a Ptk., hanem más törvények - a Btk., az Mt. vagy az adótörvények - rendelkezéseit is alkalmazni kell. Mind a hatályos jog, mind pedig a javaslat azonban nem erre utal a Ptk.-ra történő hivatkozással, hanem arra, hogy a szerzői jogi törvény azért nem szabályoz bizonyos kérdéseket - amelyekre tárgyuknál fogva egyébként kiterjedhetne a szerzői jogi szabályozás -, mert azokról a Ptk. már rendelkezik. A javaslat 3. §-ának helyes értelmezése tehát az, hogy a Ptk.-t azokban a kérdésekben kell alkalmazni, amelyeket a szerzői jogi törvény nem szabályoz, bár tárgykörükre figyelemmel elvileg szabályozhatna.” (Az idézetben természetesen a hatályos Szjt.-re való utaláson a régi Szjt.-t, a javaslaton pedig a ma hatályos Szjt.-t kell érteni.)

15 Lásd különösen a következőket: Szt. 7. § (6) bek., 15. § (3) bek., 26. § (3) bek., 30. § (2) bek., 35. § (4) bek.; a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) esetében pedig: 7. § (3) bek., 21. § (3) bek., 22. §, 26. § (2) bek. és 27. § (5) bek. Hasonló példákat lehetne említeni a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) vagy a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény alapján is. Meg kell továbbá jegyezni azt is, hogy az Szjt. sem csupán a 3. §-ában utal a

Ptk. rendelkezéseire [lásd pl. az Szjt. 48. §-át vagy 94. §-ának (2) bek.-ét|.

Az ENSZ ezen a területen működő, tehát az iparjogvédelemért és a szerzői jogért egyaránt felelős szakosított intézményének elnevezése: Szellemi Tulajdon Világszervezete (lásd az 1970. évi 18. törvényerejű rendeletet). A Kereskedelmi Világszervezet irányadó egyezménye is a szellemi tulajdon kereskedelmi összefüggéseiről rendelkezik (lásd az 1998. évi IX. törvényt). Az Amerikai Egyesült Államok kormányával is a szellemi tulajdonról kötöttünk megállapodást 1993-ban (Magyar Közlöny 1993. 173. szám). Az Európai Közösségben még a szerzői jogi irányelvek is ezt a koncepciót tükrözik: pl. a Tanács 92/100/EGK irányelve már a címében is ezt a kifejezést használja; az információs társadalom szerzői jogi összefüggéseiről kiadott 2001/29/EK irányelv preambuluma pedig egyenesen a következő kijelentést teszi a szerzői jog és a kapcsolódó jogok védelmével mint a szellemi tulajdon egyik formájával kapcsolatban: „Intellectual property has therefore been recognised as an integral part of property.” („A szellemi tulajdont tehát a tulajdon szerves részeként ismerték el.”) A közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendelet 4. fejezetének címe és 16. cikke a védjegyről mint tulajdon tárgyáról (“trade mark as an object of property ”) szól. Ugyanilyen fordulatokat tartalmaz a formatervezési minták közösségi oltalmáról szóló 6/2002/EK rendelet is. Az Európai Szabadalmi Egyezmény II. része IV. fejezetének címe pedig az európai szabadalmi bejelentést minősíti a tulajdon tárgyának.

Lásd pl. az Szt., valamint a Vt. és az Fmtv. preambulumát, e törvények miniszteri indokolását, az Szt. 44. §-át, a Magyar Szabadalmi Hivatalról szóló 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendeletet, a 128/1997. (VII. 24.) Korm. rendeletet, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény 184/A §-át és az azt megelőző alcímet.

Lásd pl.: Lontai Endre: A szellemi alkotások tulajdonjogi kérdései, különös tekintettel az ipaijogvédelemre; Jogtudományi Közlöny, 1982. május, 412-419. o.; Lontai szerint „a szellemi alkotások tulajdoni koncepciójával kapcsolatos negatív értékítélet gazdagabb érvelést igényel, aminthogy a fizikai dolgok modelljén alapuló tulajdonjog épülete sem repedésmentes” (i. m., 414. o.). Akkoriban ennél nyíltabban nem lehetett jelezni a szellemi tulajdon koncepciójának elfogadására való készséget. Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika; Bp., 1995., 55-61. o. és 66-78. o.; továbbá Bather, i. m. (2), 23-31. o.

19 Boytha, i. m. (2), 20-21. o.

A Vt. miniszteri indokolása is a védjegy gazdasági funkcióiból vezeti le, illetve e funkciókkal igazolja a jogi védelem iránti igényt. Tanulságos továbbá e szempontból az Európai Közösségek Bíróságának védjegyekkel kapcsolatos felfogása is, amelyet talán az ún. második Hag-ügyben hozott ítélet fejezett ki a leghatározottabban [C-10/89, S.S. CNL-Sucal v. Hag GF AG1.

21 Lásd a Vt. 2. §-ának (3) bek.-ét, 30. §-ának e) pontját és 35. §-át.

22 Ezt meggyőző érveléssel támasztotta alá az Szjt. legutóbbi módosításához (2001. évi LXXVII. törvény) fűzött miniszteri indokolás: „A szerzői joghoz kapcsolódó-szomszédos és adatbázis-előállítói jogok közös jellegzetességei a következőkben foglalhatók össze:- a védelem nem azért illeti meg a jogosultakat, mert egyéni, eredeti jellegű alkotásokat hoztak létre;- a védelmet indokolttá tevő tevékenység gyakran kötődik ilyen alkotásokhoz, vagy azokra épül;- nem szükségszerű vagy elengedhetetlen feltétele azonban e jogok védelmének, hogy azok szerzői jogi védelem alá tartozó alkotással kapcsolatos tevékenységhez kötődjenek;- a szomszédos jogok többsége ma is gazdasági, szervezési és technikai teljesítményre vonatkozik (pl. a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, valamint a filmelőállítók esetében); ugyanez jellemző az adatbázis-előállítói jogokra is;- a szerzői műveknek és a szomszédos jogi, illetve adatbázis-előállítói teljesítményeknek van számos - az alapvető alkotóelemeket és a felhasználás módját érintő- közös, illetve hasonló vonása. amelyeknél fogva a védelem jellege is hasonlóságot mutat (pl., hogy mind jelekből, szavakból, hangokból, képekből vagy esetleg kódokból formálódnak, ilyen formában tehetők a közösség számára hozzáférhetővé és felhasználhatóvá, ebben a formában való megjelenésükben és felhasználásukban áll a hasznuk és a funkciójuk, és védelmüknek ezért hasonló cselekményekre kell vonatkoznia).”

23 Lontai Endre: Szellemi alkotások joga; Bp., 1998.; Lontai szerint: „a tulajdoni elmélet bírálata elsősorban a szerzői jog területén jelentkezett élesen”; 16. o.