Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdu Tamásné: A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében

12 Dr. Hajdú Tamásné jelenleg nem tervezi a hat hónapos határidő megváltozta­tását. A helyzet azonban a jövőben változhat, és nem lát­szott kívánatosnak, hogy a határidő módosítását szigorú, áthatolhatatlan feltételekhez kössék, mint például az érde­mi munkateher túlzott mennyisége. Feltételezték, hogy a későbbiekben esetleg a PCT-rend­­szer változásaihoz is kell majd illeszteni az európai vizs­gálati eljárást. A flexibilitás szükségességét azzal is alátá­masztották, hogy egy jövőbeni megnövekedett elbírálói munkateher is kényszerítheti a hivatalt a halasztott vizsgá­lat valamely fajtájának a bevezetésére. A rendszerben per­sze bármilyen változtatás csak az Igazgatótanács döntése alapján mehet végbe. Ha a halasztott vizsgálat bármely fajtáját valaha is be­vezetnék, az Egyezménynek nyitva kell hagynia azt a le­hetőséget, hogy harmadik fél is kérhesse a vizsgálatot. Mi­vel a 94. szakasz (1) bekezdésének újonnan megfogalma­zott szövege nem határozza meg, hogy ki nyújthatja be az érdemi vizsgálat elvégzésére vonatkozó kérelmet, a Vég­rehajtási Szabályzat lesz hivatott rendelkezni afelől, hogy a benyújtó harmadik fél is lehessen. Ezen megfontolások miatt került sor a 95. szakasz tör­lésére. Art. 96. Az európai szabadalmi bejelentés vizsgálata Mivel az új 94. szakasz kombinálja a jelenlegi 94. és 96. szakaszt, erre a külön szakaszra már nem volt többé szük­ség, ezért törölték. Art. 97. Megadás vagy elutasítás E szakasz első két bekezdését egyszerűen felcserélték. Az új (1) bekezdés a megadással foglalkozik, de a Végrehaj­tási Szabályzatba tették át az összes formális követel­ményt, amelynek teljesülnie kell, mielőtt a Vizsgálati osz­tály dönthet a szabadalom engedélyezéséről; így a meg­adásra szánt specifikáció jóváhagyását, a megadási és ki­­nyomtatási díj megfizetését vagy akár az esedékessé vált fenntartási díj lerovását, illetve ezek elmulasztásának jog­következményeit. A Végrehajtási Szabályzatba helyezés indoka itt is a jövő­beni változásokhoz való alkalmazkodás lehetőségének a biz­tosítása volt. Példaként említették azt az eshetőséget, hogy ha a hivatal úgy döntene, hogy a megadott szabadalmakat csak elektronikus formában bocsátaná közre a jövőben, nyilván­valóan elmaradna az ún. kinyomtatási díj. A Végrehajtási Szabályzat idevágó részének a megfo­galmazásánál feltétlenül fenn akarják tartani az igénypon­tok fordításának a benyújtására vonatkozó bejelentői kö­telezettséget. Az elutasításra vonatkozó (2) bekezdést lényegi változ­tatás nélkül átfogalmazták. Az új (3) bekezdés azt fejezi ki - ami eddig is fennállt - hogy az európai szabadalom megadásáról szóló határo­zat csak attól a naptól hatályos, amelyen az erről szóló értesítés az Európai Szabadalmi Közlönyben megjelenik. Arra a minimális időközre utalást, amelynek el kell telnie addig, amíg a megadás hatályossá válhat (ez jelenleg há­rom hónap a megadási és kinyomtatási díj megfizetésére adott határidő kezdetétől számítva), törölték az Egyez­ményből, mivel úgy látták, hogy ez is jobban szabályoz­ható alacsonyabb jogalkotói szinten. Art. 98. Az európai szabadalom leírásának közzététele Egy kis könnyebbséget vitt az életébe az EPO a tagállamok bágyadt tiltakozásával nem sokat törődve. Eddig ugyanis a megadás tényének a meghirdetésével egyidejűleg kellett a specifikációt közzétennie, az új megfogalmazás szerint már csak azt követően, olyan gyorsan, ahogyan az lehet­séges („as soon as possible”). V. Rész Felszólalási és korlátozási eljárás Megváltozott az V. rész címe, mivel bevezetésre került az Egyezménybe a korlátozási élj árás (105a -105c) j ogintéz­­ménye. Art. 99. Felszólalás A felszólalásra vonatkozó szakasz nem sokat változott. Mivel a felszólalás benyújtására adott, a megadás meghir­detésétől számított kilenc hónapos határidőt és a felszóla­lási díj megfizetését lényeges dolognak ítélték, ezeket és ajogkövetkezményeket benne hagyták az Egyezményben, csak az írásban és indokolással együtt való benyújtás elő­írása került át a Végrehajtási Szabályzatba. Továbbra is be lehet nyújtani a felszólalást abban az esetben is, ha az összes megjelölt szerződő állam tekinte­tében lemondtak az európai szabadalomról, vagy ha az európai szabadalom az összes ilyen állam tekintetében ha­tályát vesztette, de ezt a lehetőséget a Végrehajtási Sza­bályzatban tüntetik majd fel. Természetesen továbbra is fennáll, hogy az európai sza­badalom elleni felszólalás mindazon szerződő államokra vonatkozik, ahol a szabadalom hatályos. Art. 101. A felszólalás vizsgálata. Az európai szabadalom megvonása vagy fenntartása Az új 101. szakaszban kombinálják a jelenlegi 101. sza­kasz (1) és (2) bekezdését és a 102. szakasz (1), (2) és (3) bekezdését. A jelenlegi 102. szakasz (3) bekezdése (a),(b) pontjának, valamint (4) és (5) bekezdésének a tartalma a Végrehajtási Szabályzatba került. A 101. szakasz (1) bekezdését módosították annak tisz­tázása érdekében, hogy a Felszólalási osztály nem köteles a 100. szakaszban megadott összes felszólalási okot meg­fontolás tárgyává tenni. Ez a tisztázás a Kibővített Felleb­bezési Tanács esetjogát tükrözi. A Felszólalási osztály csak a felszólaló által felhozott felszólalási okokat köteles megvizsgálni. Ezt kiegészítve a Felszólalási osztály saját kezdeményezésére megvizsgálhat bármely, a felszólaló által nem idézett felszólalási okot, ha az adott ok releváns és megkérdőjelezheti az európai szabadalom fennmaradá­sát. Különös hangsúlyt helyeztek annak kifejezésére, hogy egyetlen ok is elegendő egy európai szabadalom megvoná­sához. A szabadalmat akkor tartják érvényben, ha egyetlen felszólalási ok sem kérdőjelezi meg a fenntarthatóságát. A Végrehajtási Szabályzatba kerültek azok a részletek, amelyek arra vonatkoznak, hogyan kell egy felszólalást

Next

/
Thumbnails
Contents