Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdu Tamásné: A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében

A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében 13 kezelni az eljárás során. Magából a döntési mechanizmusból csak annyi maradt az Egyezményben, hogy ha legalább egy ok megkérdőjelezi a hatályban tartást, akkor megvonják a szabadalmat, ellenkező esetben elutasítják a felszólalást, il­letve ha a szabadalmas módosítja a szabadalmat az eljárás során, akkor ezzel a megváltoztatott tartalommal tartják fent. A Végrehajtási Szabályzatba került az az előírás, hogy a szabadalmassal jóvá kell hagyatni a módosított szabada­lom szövegét, és a szabadalmasnak meg kell fizetnie az új specifikáció kinyomtatásának a díját. Art. 103. Az európai szabadalom új leírásának közzététele Ha az európai szabadalmat megváltozott formában fenn­tartják, az új specifikációt közzéteszik. Míg az eddigi meg­fogalmazás a felszólalási eljárásban hozott döntés köz­lönybeli meghirdetésével egyidejű nyilvánosságra hoza­talt írt elő, a mostani változtatás enyhébb terhet ró az EPO- ra, itt is bevezették az „amilyen gyorsan csak lehetséges” (as soon as possible) előírást. Art. 104. Költségek Ez a szakasz szabályozza a felszólalásban részt vevő felek költségeit. Általánosságban saját költségek fedezéséről van szó, de a Felszólalási osztály is megállapíthat bizonyos arányokat. A költségek rögzítésére vonatkozó eljárás át­került a Végrehajtási Szabályzatba. Továbbra is az Egyezményben maradt, hogy a költsé­geket meghatározó döntésnek egy szerződő állambeli vég­rehajtása tekintetében úgy kell eljárni, mint az adott ország polgári bírósági jogerős határozatának a végrehajtásánál. Art. 105. A feltételezett szabadalombitorlók beavatkozása Erre a szakaszra akkor van szükség, ha egy feltételezett szabadalombitorló már kicsúszott a kilenc hónapos felszó­lalási időszakból, de véletlenül éppen azzal a szabadalom­mal kapcsolatban folyik egy felszólalási eljárás, amely őt érinti. Ebben az esetben továbbra is megvan a lehetősége a feltételezett bitorlónak az eljárásba való beavatkozására, ha bizonyítja, hogy ugyanezen szabadalom tekintetében bitorlási eljárást indítottak ellene, vagy a szabadalom tu­lajdonosa a feltételezett bitorlás abbahagyására szólította őt fel, és ő eljárást kezdeményezett annak kimondására, hogy megoldása nem ütközik a kérdéses szabadalomba. A szakasz egyetlen érdemi változtatása az volt, hogy kivették belőle a „bíróság” szót, mivel a nemleges megál­lapítás kimondása - akárcsak a magyar szabályozásban - nem feltétlenül tartozik bírósági hatáskörbe. Az intervenciós kérelemre vonatkozó részek átkerültek a Végrehajtási Szabályzatba. Art. 105a Korlátozási vagy megvonási kérelem; 105b Az európai szabadalom korlátozása vagy megvonása; 105c Az európai szabadalom megváltoztatott leírásának nyilvánosságra hozatala Az Egyezménybe újonnan beiktatott 105a-105c szaka­szokban megfogalmazott korlátozási eljárás révén az eu­rópai szabadalom keletkezésére visszaható hatállyal kor­látozható vagy megvonható a szabadalmas kezdeménye­zésére. A korlátozás vagy a megvonás bármikor kérhető, de a felszólalási eljárás mindig elsőbbséget élvez. Mivel a korlátozási eljárás ex-parte eljárás, és nem vizs­gálják a „szabadalom-maradvány” szabadalmazhatóságát, igen gyors eljárásnak ígérkezik. A 105 a szakasz (1) bekezdése szerint egy európai sza­badalom megvonható vagy korlátozható (az igénypontok módosításával) a szabadalmas kérésére, amennyiben a szabadalmas a vonatkozó díjat megfizeti. A Végrehajtási Szabályzat fogja szabályozni többek kö­zött a megengedhetőség, tárgyalhatóság feltételeit (írásbe­li kérelem, több szabadalmas esetén közös kérelem, a ké­relemmel együtt benyújtandó dokumentáció, stb.). A (2) bekezdés szabályozza a korlátozási és a felszóla­lási eljárás közötti kapcsolatot. Nem lehet folyamatban lévő felszólalási eljárás alatt korlátozási eljárást indítani. A fordított esetről, vagyis amikor egy korlátozási vagy megvonási kérelem már beérkezett az EPO-hoz, amikor egy felszólalási kérelem érkezik, a Végrehajtási Szabály­zatban fognak rendelkezni. Ezzel kapcsolatban a jogalko­tók szándéka az, hogy ha a szabadalmas a szabadalom megvonását kérte, a korlátozási eljárást folytatják és adott esetben sor kerül a szabadalom megvonására. Ha viszont a szabadalmas csak a szabadalom módosítását kérte, a kor­látozási eljárást felfüggesztik mindaddig, míg a felszóla­lási eljárás véget nem ér. A tervek szerint az európai korlátozási eljárás nem élvez elsőbbséget a nemzeti eljárásokkal (különösen a megsem­misítési eljárással) szemben. Ha párhuzamos esetek for­dulnak elő, a nemzeti eljárás felfüggeszthető vagy folytat­ható a releváns nemzeti szabályozástól függően. Ha már egy nemzeti eljárásban döntöttek bizonyos korlátozásról, a korlátozás kiterjeszthető a további szerződő államokra az európai korlátozási eljárás révén. Az is fontos körül­mény, hogy egy európai szabadalom EPO előtti eljárásban való korlátozása nem záija ki egy nemzeti eljárásban való további korlátozásnak a lehetőségét. A 105b szakasz (1) bekezdése szerint az EPO megvizs­gálja, hogy a kért korlátozás vagy megvonás megfelel-e a Végrehajtási Szabályzatban megfogalmazott követelmé­nyeknek. Korlátozás esetén ez azt jelenti, hogy az igény­pontok kért változtatása ténylegesen szűkíti-e az oltalmi kört, és a 84. szakasz szerint az igénypontra előírt köve­telmények teljesülnek-e. Ezen túlmenően az EPO-nak al­kalmaznia kell az Egyezmény általános eljárási szabályait, különös tekintettel a 123. szakasz (2) és (3) bekezdésében foglaltakra, vagyis a módosítás megengedhetőségére. Az EPO-nak ebben az új eljárásban nem feladata annak vizsgálata, hogy a korlátozás célja - például egy adott, a technika állásához tartozó megoldástól való elhatárolódás - megvalósult-e, vagy hogy a korlátozott oltalmi körű sza­badalom szabadalmazható lenne-e az Egyezmény 52-57. szakaszai alapján. Az előkészítő munka során igen heves vitát váltott ki ez a rendelkezés, vagyis a megmaradt oltalom vizsgálatának az elhagyása. A német törvényben már régóta benne van a saját kezdeményezésű korlátozás lehetősége, és az elfo­gadott változat ezt vette alapul. A Szabadalomjogi Bizott­ságban a német delegáció végső érve az volt, hogy valóban

Next

/
Thumbnails
Contents