Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdu Tamásné: A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében
A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében II követően mondják ki, hogy a beadványt nem tekintik európai szabadalmi bejelentésnek, hogy a bejelentő lehetőséget kapott a hiányosság kiküszöbölésére. Ugyanez a garancia megmarad a bejelentő számára az alaki vizsgálat folyamán is a fordítással (14. szakasz), a bejelentés alaki követelményeivel (78. szakasz), a kötelező képviselettel [133. szakasz (2) bekezdés] és a Végrehajtási Szabályzatban lefektetett egyéb követelményekkel kapcsolatban. Az EPO által észlelt hiányosságok bejelentő általi korrigálásának hiányával kapcsolatos jogkövetkezményeket is magába foglalja az új megfogalmazás [90. szakasz (5) bekezdés]. Itt is érvényesítették azt a következetes kezelésmódot, hogy amit az Egyezményben szabályoznak, annak nem teljesítésének jogkövetkezményei is ott vannak, amit a Végrehajtási Szabályzatban részleteznek, mint pl. a megjelölési díj lerovását, annak jogkövetkezményeiről is a Végrehajtási Szabályzat szól. Rendet teremtettek a jogkövetkezmények fajtái, mint az elutasítás, visszavontnak tekintés között. Ha az alaki jellegű hiányokat nem pótolják, a bejelentést elutasítják. Ez alól egyetlen kivétel volt eddig, ha a feltaláló nevét nem közölték, a bejelentést visszavontnak tekintették. Az eddigi 91. szakasz (6) bekezdése a bejelentési nap elismerésével kapcsolatos követelményeket, nevezetesen a rajzok meglétével kapcsolatos lehetőségeket részletezte, ez most a Végrehajtási Szabályzatba került. Art. 92. Az európai kutatási jelentés elkészítése Az új megfogalmazásban ez a szakasz csak a lényeget tartalmazza, vagyis azt, hogy azoknál a bejelentéseknél, amelyeknek kutatási díját megfizették, az EPO kutatási jelentést készít. Az „európai szabadalmi bejelentésre” való hivatkozás magában foglalja azt a tényt, hogy a kutatás csak a bejelentési nappal rendelkező bejelentésekre vonatkozóan történik meg - hiszen a többi beadványt nem is tekintik bejelentésnek -, és csak folyamatban lévő engedélyezési eljárások esetén (pending). A kutatási jelentés alapja továbbra is az igénypont, kellő figyelemmel a leírásra és a rajzokra. A kutatási jelentés közzétételének kötelezettsége továbbra is az Egyezményben maradt, de az egyéb részletek, mint pl. a kutatási jelentésnek a felhozott dokumentumok másolataival együtt a bejelentőnek való megküldése, átkerült a Végrehajtási Szabályzatba. Art. 93. Az európai szabadalmi bejelentés közzététele Ezt a szakaszt lerövidítették, átfogalmazták, hogy jelentését egyértelműbbé tegyék, de érdemben nem változtatták meg. A 18 hónapos közzététel nemzetközileg elfogadott ténye megmaradt, a bejelentő által kezdeményezhető korábbi foganatosítással együtt. Továbbra is egyszerre történik a bejelentésnek és a szabadalom specifikációjának a közzététele azon ritka esetekben, amikor a szabadalom megadására vonatkozó döntés a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított 18 hónapnál korábban válik hatályossá. A közzététel tartalmára vonatkozó részletek, így a kutatásijelentéssel együtt vagy külön való megjelentetés kérdése, a Végrehajtási Szabályzatba került. Nagy vitát váltott ki a Szabadalomjogi Bizottságban az „as soon as possibile” megfogalmazás. Mint minden, az EPO kötelezettségeire vonatkozó határozatlan idejű megfogalmazásnál, a szerződő államok valamilyen garanciát szerettek volna látni az EPO igyekezetére vonatkozóan. Végül ezek a határozatlan időtartamok - minden egyéb megkötés nélkül - az Egyezményben maradtak. Art. 94. Az európai szabadalmi bejelentés vizsgálata Az új 94. szakasz a jelenlegi 94. és 96. szakasz kombinációja, és éppúgy foglalkozik a vizsgálat kezdeményezésével, mint a vizsgálati eljárás lefolytatásával. A díjfizetési kötelezettség és a nem fizetés jogkövetkezménye továbbra is az Egyezményben maradt. Az (1) bekezdés az átdolgozást követően szinte változatlan maradt, de törölték az „írásban” szót, és helyette a Végrehajtási Szabályzatra utaltak a vizsgálati kérelemmel kapcsolatos gyakorlati teendőkkel kapcsolatban, beleértve a kérelem formáját és benyújtásának határidejét. Úgy tervezik, hogy a Végrehajtási Szabályzat nem fog tartalmazni előírást a kérelem írásban való benyújtására vonatkozóan. A Végrehajtási Szabályzat fog rendelkezni arról is, hogy ki nyújthat be vizsgálatra vonatkozó kérelmet. Általánosságban ez persze a bejelentő, de mivel a felülvizsgálat során törölték a 95. szakaszt, nem akaiják kizárni azt a lehetőséget, hogy harmadik fél is kérhesse az érdemi vizsgálatot. Azt az elvet, hogy a kérelmet a vizsgálati díj megfizetéséig nem tekintik benyújtottnak, továbbra is megtartották a 94. szakasz (1) bekezdésében. Ez összhangban áll a felszólalási eljárás (99. szakasz), a fellebbezési eljárás (108. szakasz) és a korlátozási eljárás (105a szakasz) hasonló előírásaival. Eddig az Egyezményben mondták ki, hogy a vizsgálat iránti kérelmet a bejelentő attól a naptól számított hat hónapon belül nyújthatja be, amelyen az Európai Szabadalmi Közlönyben az európai kutatási jelentés közzétételéről szóló értesítés megjelenik. Ez a határidő a továbbiakban nem fog megjelenni az Egyezményben, csak a Végrehajtási Szabályzatban, ezért a jogkövetkezmény említésénél ebben a szakaszban csak a „kellő időben” való benyújtás elmulasztása szerepel. A 94. szakasz (3) bekezdése tartalmazza most azt az eddig a 96. szakaszban lévő előírást, hogy ha a vizsgálat során az EPO megállapítja, hogy a bejelentés vagy az abban szereplő találmány nem felel meg az Egyezmény követelményeinek, felszólítja a bejelentőt nyilatkozattételre, mégpedig annyiszor, ahányszor ez szükségesnek látszik. Az EPO gyakorlatával összhangban most kinyilvánították, hogy az EPO nemcsak nyilatkozattételre hívhatja fel a bejelentőt, hanem a bejelentés módosítására is a 123. szakasszal, vagyis a módosítás ott, illetve a Végrehajtási Szabályzatban megadott lehetőségeivel összhangban. A szakasz (4) bekezdése kifejezi, hogy ha a bejelentő nem válaszol időben a felhívásra, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. Art. 95. A vizsgálat iránti kérelem határidejének meghosszabbítása Az érdemi vizsgálatra vonatkozó kérelem benyújtásának a határideje átkerült a Végrehajtási Szabályzatba. Az EPO
