Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdu Tamásné: A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében
8 Dr. Hajdú Tamásné Hosszas vita előzte meg az erre vonatkozó bekezdésnek a kialakítását, mivel bizonyos felhasználói körök nagyon ragaszkodtak az első gyógyászati indikáció előnyben részesítéséhez, kissé összekeverve itt az újdonság kérdését az oltalmi kör terjedelmének a fogalmával. Végeredményképpen egy külön bekezdés mondja ki, hogy a technika állásának, illetve az újdonság követelményének a definíciója nem zárja ki a szabadalmazható találmányok köréből az ismert anyagoknak, illetve keverékeknek gyógyászati, diagnosztikai eljárásokban való alkalmazását, amennyiben azokat eddig még ilyen eljárásokban nem alkalmazták (first medical use). A következő bekezdésben pedig azt fogalmazták meg, hogy egy gyógyászati eljárásban már eddig is alkalmazott, önmagában ismert anyag egy másik gyógyászati eljárásban való alkalmazása is szabadalmazható lehet, ha ez utóbbi eljárásban való alkalmazása még nem tartozik a technika állásához. Sikerült tehát két bekezdésbe foglalni azt, ami újdonság szempontjából egyben is lehetett volna, vagyis, hogy egy ismert anyag gyógyászati eljárásban való alkalmazása szabadalmazható lehet, ha azt az adott eljárásban még nem alkalmazták (mindegy, hogy az első vagy bármely további indikációról van-e szó). Art. 61. Jogosulatlan személy által benyújtott bejelentés A 61. szakasz annak a személynek a lehetőségeivel foglalkozik, akit egy nemzeti bíróság egy más személy által benyújtott európai bejelentés, illetve szabadalom jogosultjaként elismer. Egyetlen lényeges változtatás van ebben a szakaszban, mégpedig az, hogy a részletek a Végrehajtási Szabályzatba kerültek. Art. 65. Az európai szabadalom fordítása A saját kezdeményezésű (ex parte) korlátozási eljárás EPC-ben való megjelenése miatt került sor ennek a szakasznak a felülvizsgálatára. A szerződő államok az új megfogalmazás szerint előírhatják a jövőben nem csak az engedélyezett és a módosított, hanem a korlátozott szabadalom fordításának a nemzeti hatóságukhoz való benyújtását is (ez egyike az illeszkedési szabályoknak). A benyújtás határidejének a minimumát (a szabadalom megadásának, megváltoztatott formában való fenntartásának vagy korlátozásának a közzétételétől számított három hónap) továbbra is az Egyezmény tartalmazza (az illető állam megengedhet hosszabb határidőt is az erre vonatkozó illeszkedési szabály szerint). A fordítást előíró állam továbbra is megállapíthat előírt időn belül megfizetendő, a fordítás közzétételi költségeihez kapcsolódó díjat, illetve megállapíthatja a nem teljesítés következményeit (pl. void ab initio) a megfelelő illeszkedési szabály alapján. Art. 68. Az európai szabadalom megsemmisítésének vagy korlátozásának a hatása A 68. szakasz jelenlegi formájában csak a felszólalási eljárás keretében történt változtatások hatásával foglalkozik. Az új változat ezzel szemben beépíti a 105a- 105c szakasz szerinti korlátozási eljárás és a nemzeti megsemmisítési eljárás hatását is, miszerint az európai szabadalom keletkezésétől kezdve nem rendelkezett a 64. és 67. szakasz szerinti jogokkal a korlátozás, illetve a megvonás mértékéig. Ily módon a 68. szakasz azonosan állapítja meg egy európai szabadalom felszólalási, korlátozási és (nemzeti) megsemmisítési eljárásbeli korlátozásának vagy megvonásának a visszamenőleges hatályát. A nemzeti megsemmisítési eljárás bevonása arra a tényre utal, hogy az európai szabadalom megsemmisítésének ma már keletkezésére visszamenő hatálya van az összes szerződő államban, és így kívánták formalizálni az e téren elért harmonizációs eredményeket. Érdekes ennek tükrében, hogy milyen nagy vita volt a Szabadalomjogi Bizottságban azzal kapcsolatban, hogy a saját kezdeményezésű korlátozás ex tunc vagy ex nunc hatályú, vagyis visszamenőleges vagy csak előremenő hatályú legyen. Végül a visszamenőleges hatályt támogatók tábora győzött. Art. 69. Az oltalmi kör A 69. szakasz (1) bekezdésének mai szövegezése szerint az oltalmi kört az igénypontok „tartalma” határozza meg. A „tartalom” szót a három hivatalos nyelven eltérően lehet értelmezni, és jelentése így nem teljesen egyértelmű. A készülő WlPO-beli szabályozás sem alkalmazza ezt a konstrukciót, hanem összecseng azzal a megfogalmazással, amely az új (1) bekezdésben kapott helyet, vagyis, hogy az „oltalmi kört az igénypontok határozzák meg”. Az igénypontok szövegére, tartalmára való mai utalás azért is feleslegesnek, zavarónak tűnik, mivel létezik a 69. szakaszhoz fűzött jegyzőkönyv annak értelmezéséről. Most ez a jegyzőkönyv is átdolgozásra került. A 69. szakasz (2) bekezdésének első mondata pontosítja, hogy az engedélyezési szakaszban lévő európai bejelentés oltalmi körét a közzétett bejelentésben lévő igénypont határozza meg. Ez a közzététel lehet az európai szabadalmi bejelentés 93. szakasz szerinti közzététele éppúgy, mint a 153. szakasz (3) vagy (4) bekezdése szerinti Euro-PCT közzététel. A 69. szakasz (2) bekezdésének második mondata az átdolgozott formában nem csak a felszólalási, hanem a korlátozási és a nemzeti megsemmisítési eljárásra is utal. Ezen eljárások bármelyikében végrehajtott korlátozás visszamenő hatállyal korlátozza a bejelentés által biztosított oltalom terjedelmét. A 69. szakaszt értelmező jegyzőkönyv átdolgozására azért került sor, mert úgy ítélték meg, hogy az ún. ekvivalensek kezelése és az ún. „prior statement” fontosságának a megítélése tekintetében nem ad elegendő kitanítást, nem teszi lehetővé az azonos alkalmazást és értelmezést. „Prior statement”-en itt azokat a kijelentéseket értjük, amelyeket a bejelentő vagy a szabadalmas tett a bejelentésben vagy a szabadalom leírásában az EPO előtti eljárás során vagy a szabadalom érvényességével összefüggő eljárásokban. Ezért a jegyzőkönyvet kiegészítették két további cikkellyel az ekvivalensek jelentésére és azon állításokra vonatkozóan, amelyek korlátozhatják az oltalmi kört. Ezt a módosítást az 1991-ben el nem fogadott WIPO-javaslat, a Szabadalomjogi Szerződés inspirálta. Megmaradt az eddigi megfogalmazás is, miszerint sem a szó szerinti, sem pedig az útmutatáskénti értelmezés nem alkalmazható. Meg kell találni a két szélső eset kö-
