Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdu Tamásné: A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében

6 Dr. Hajdú Tamásné Art. 16., 17., 18. Átvevő osztály, Kutatási osztályok és Vizsgálati osztályok Amikor az EPO felállítására sor került, megállapodás szü­letett arról, hogy Hágában, a DGl-ben végzik az elbírálók a kutatást, míg az érdemi vizsgálatra ezt követően Mün­chenben, a DG2-ben kerül sor. A kutatás és a vizsgálat ily módon való szétválasztásá­nak politikai és történeti okai voltak, mivel a kutatásokhoz szükséges papíralapú gyűjtemény Hágában, a korábbi Nemzetközi Szabadalmi Intézetben volt elhelyezve. Az elektronikus kutatási eszközök fejlődésével lehetővé vált a müncheni kutatás, így - a minőség és a hatékonyság j avítása reményében - az EPO mintegy tíz évvel ezelőtt útj ára indította az ún. BEST-projektet (Bringing Both Examination and Search Together). A BEST-rendszerben mind a kutatást mind pedig a vizsgálatot ugyanaz az elbíráló végzi, aki tör­ténetesen éppúgy lehet Hágában, Berlinben, mint München­ben. Amikor a vizsgálati kérelem megérkezik, az az elbíráló, aki az adott ügyben a kutatást végezte, egy háromtagú Examining Division (Vizsgálati osztály) tagjaként felelős lesz a bejelentés érdemi vizsgálatáért. A BEST-rendszer összhivatali elterjesztésével össz­hangban ajelenlegi revízió során a 16., 17. és 18. szakasz megfogalmazásából kikerült a konkrét földrajzi helynek a megjelölése. Ennek a változtatásnak az volt az ára, hogy a „staff’ megnyugtatása érdekében hosszas fogalmazási gyakor­lat révén belekerült az Egyezmény 164. szakaszába egy olyan jegyzőkönyv, amely azt hivatott biztosítani, hogy a hágaiak összlétszáma gyakorlatilag állandó maradjon a BEST-rendszer elterjesztését követően is. Konkrétab­ban, a jegyzőkönyv kimondja, hogy a hágai létszám in­gadozása nem lehet több, mint ± 10% a 2000. évi álla­pothoz képest. Art. 22. Kibővített Fellebbezési Tanács A Kibővített Fellebbezési Tanács kompetenciája eddig a Fellebbezési Tanácsok és az EPO elnöke által felterjesztett jogi, elvi kérdésekben való állásfoglalásokra terjedt ki. A revízió során lehetővé tették, hogy az újonnan beiktatott 112a szakasz szerint bárki, aki egy fellebbezési eljárásban félként vett részt, felülvizsgálati kérelmet nyújtson be a Kibővített Fellebbezési Tanácshoz bizonyos, nagyon kor­látozott esetekben. Ezek az esetek később, a 112a szakasz kapcsán majd részletesebben szerepelnek. Említést érdemel még egy finom különbségtétel az el­járó Kibővített Fellebbezési Tanács létszámát illetően. Míg az eddig is hatáskörébe tartozó ügyeknél héttagú a Tanács, addig az újaknál három vagy öttagú, miután itt általában egyedi esetekben szükségessé vált jogorvoslat­ról, nem pedig az EPO joggyakorlatát befolyásoló, elvi jelentőségű döntésekről van szó. Tervezik, hogy egy há­romtagú Tanács lesz felelős a nyilvánvalóan megalapozat­lan felülvizsgálati kérelmek kiszűrésére a Végrehajtási Szabályzatban megfogalmazandó feltételek teljesülése esetén. A flexibilitást biztosítja az az elképzelés, hogy a kisebb létszámú Tanácsok összetételét a Végrehajtási Sza­bályzat szintjén határozzák majd meg. Art. 23. A Tanácsok tagjainak függetlensége Lényeges változtatás a tagok szempontjából, hogy megbí­zatásuk időtartamát az általános nyugállományba helyez­­hetőségre vonatkozó rendelkezések is befolyásolni fogják. Art. 33. Az Igazgatótanács jogosultságai bizonyos ese­tekben Az Igazgatótanács jogosultságát kiegészítették azzal, hogy megváltoztathatja az Egyezményt, ha azt a szabadal­mi jog területét érintő nemzetközi szerződéssel vagy kö­zösségi szabályozással való összhang megteremtése meg­kívánja. Ez az intézményi rendelkezés szoros összhangban áll a PLT-PCT viszonyában alkalmazott megoldással. A hozzá tartozó szavazási eljárást a 35. szakasz (3) bekezdé­se specifikálja. Az intézményi rendelkezéseken túlmenően érdemes megfigyelni, hogy az Igazgatótanács jogosult a további­akban is az Egyezményben lefektetett határidők módosí­tására, bár az áramvonalasítás miatt a határidők többsége a Végrehajtási Szabályzatba került. Kivették viszont ebből a szakaszból azt a határidők módosítására vonatkozó meg­szorítást, amelyet ajelenlegi 95. szakasz tartalmaz, vagyis, hogy a vizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó, az eu­rópai kutatási jelentésnek az elkészültéről szóló tájékozta­tásnak a Közlönyben való meghirdetésétől számított hat hónapos határidőt az Igazgatótanács csak abban az esetben hosszabbíthatja meg, ha megállapítást nyer, hogy az euró­pai szabadalmi bejelentés vizsgálatát kellő időben nem tudják elvégezni. Erre a kérdésre még részletesebben kité­rek majd a 94., 95. és 96. szakaszok tárgyalásánál, amikor is látni fogjuk, hogy alapjaiban a hat hónapos határidőt nem tervezik megváltoztatni, de a kérdéskörnek a Végre­hajtási Szabályzatba utalásával tág manőverezési lehető­séget akartak biztosítani. Nem akaiják viszont fenntartani azt a megkötést, amely az Igazgatótanács lehetőségét egy­értelműen csak a megnövekedett munkateherhez köti, mondván, hogy akár a PCT-rendszer változásaihoz való alkalmazkodási kényszer is előállhat. Art. 51. Díjak A jelenleg hatályos Egyezményben meghatározott díj­rendszer nem egészen koherens és nem igazán átlátható. Némely díjról maga az Egyezmény rendelkezik a hozzá tartozó határidővel és a nemfizetés következményeivel együtt. Más eljárási díjak az Egyezményben vannak ugyan megemlítve, a jogi következmények szintén, de a határidő a Végrehajtási Szabályzatban van. Végezetül, bizonyos eljárási díjak kizárólag a Végrehajtási Szabályzatban je­lennek meg a határidővel és a jogkövetkezményekkel együtt. A revíziót követően az új (1) bekezdés egy általá­nos klauzulát tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az EPO egyáltalán díjakat igényelhet. A (2) bekezdés szerint a díjak megfizetésének a határ­idői két kivétellel a Végrehajtási Szabályzatba kerültek. A két kivétel a felszólalási és a fellebbezési díj megfizetésére vonatkozó határidő (Art. 99. és Art. 108.). Megmaradt te­hát az a szemlélet, mely szerint sem a felszólalást, sem pedig a fellebbezést nem tekintik a díj befizetéséig benyúj­

Next

/
Thumbnails
Contents