Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
86 Dr. Palágyi Tivadar nem láthatók előre ... A Chakrabarty-ügyben használt meghatározást alkalmazva úgy vélem, hogy az onkoegér egy »anyagösszetétel«.” Ez a bírósági ítélet valószínűleg befolyásolja majd a kanadai szabadalmi joggyakorlatot a jelenleg szabadalmazásra alkalmatlannak tekintett szoftverekre, üzleti módszerekre és orvosi kezelési módszerekre vonatkozó találmányok területén is. 11. Kazahsztán Az új szabadalmi törvény Kazahsztánban 1999 második felében lépett hatályba, és a Kazah Szabadalmi Hivatal 2000 februárjában adta ki az „Ideiglenes szabadalmakra, találmányi szabadalmakra és használati minta szabadalmakra vonatkozó utasítások” című rendeletét, amelynek új rendelkezéseit röviden az alábbiakban ismertetjük. A rendelet a munkaköri kötelesség keretén belül benyújtott találmányi szabadalmak bejelentési jogát a munkáltatóra ruházza, ha a munkaadóval kötött szerződésben nincs ezzel ellentétes kikötés. A munkaadó azonban elveszti a bejelentésre vonatkozó jogát, ha az alkalmazottnak a találmány megalkotására vonatkozó értesítésétől számított 4 hónapon belül nem nyújtja be a szabadalmi bejelentést. Az utasítás lehetővé teszi az olyan szabadalmak oltalmi idejének 5 évvel való meghosszabbítását, amelyek gyakorlatbavételéhez valamilyen állami szervtől külön engedély szükséges. Ilyen tárgyú találmányok elsősorban gyógyászati és állatgyógyászati termékekre vonatkoznak. Az oltalmi idő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet az oltalom utolsó évében kell benyújtani, de ez a határidő 6 hónappal meghosszabbítható. Még 2001 folyamán várható a védjegylajstromozási kérelmek benyújtására és vizsgálatára, valamint az eredetmegjelölések lajstromozására és alkalmazására vonatkozó rendelet kiadása. 12. Kína A) 2001. július 1-jén a kínai szabadalmi törvényt a TRIPS-Egyezmény előírásaival összhangban módosították. A módosított törvény lehetővé teszi, hogy a szabadalmasok meggátolják a szabadalmuk tárgyát képező termékek vagy technológiák eladását a hivatalos forgalombahozatal előtt. A rendelkezés célja, hogy még a kezdeti stádiumban elejét vegyék a szabadalombitorlásnak. B) A Legfelsőbb Bíróság 2001. június 7-én irányelveket adott ki ideiglenes intézkedésről szabadalombitorlási ügyekben, amelyek 2001. július 7-én léptek hatályba. Az irányelvek szerint a pereskedés megkezdése előtt a szabadalmas, annak jogutódja vagy érdekelt fél - ideértve a használati engedélyest - kérelmezhet ideiglenes intézkedést szabadalombitorlás miatt. A bíróságnak a következő tényezőket kell figyelembe vennie annak eldöntésekor, hogy engedélyez-e ideiglenes intézkedést:- a bitorlással vádolt fél cselekedetei miatt tartani kell-e a szabadalom bitorlásától;- a felrótt cselekmények a kérelmező törvényes jogaiban vagy érdekeiben helyrehozhatatlan károkat okoznának-e;- a kérelmező milyen biztosítékot nyújtott az ideiglenes intézkedés esetére; és- az ideiglenes intézkedés kárt okoz-e a közérdek szempontjából. A kérelmezőnek írásbeli kérelmet kell benyújtania a bíróságnál, amelynek tartalmaznia kell a felek ismertetését, valamint a kérelem tárgyát, részletezését és okait. A kérelemben azt is le kell írni, hogy ha az ideiglenes intézkedést nem rendelik el időben, abból a kérelmezőnek milyen helyrehozhatatlan kára származik. A kérelem benyújtásával egyidejűleg azt is bizonyítani kell, hogy a bitorlás alapját képező szabadalom érvényben van, valamint hogy a vélt bitorló ténylegesen bitorol, vagy a bitorlás a közeljövőben következhet be. A bíróságnak a kérelem kézhezvételétől számított 48 órán belül kell rendelkeznie az ideiglenes intézkedés felől, de a bíróság arra is jogosult, hogy 48 órán belül kérje az egyik vagy mindkét felet, hogy keresse fel meghallgatásra a bíróságot. A határozat kézhezvételétől számított 10 napon belül bármelyik fél kérheti a bíróság határozatának megfontolását, de a határozat a megfontolási időszak alatt is hatályban marad. Az ideiglenes intézkedés a bitorlási perben hozott végleges ítélet meghozataláig hatályban marad. A bíróság azonban az ideiglenes intézkedést meghatározott időtartamra is hozhatja, és amikor ez az időtartam lejárt, elrendelheti az intézkedés hatályának meghosszabbítását. Ha a kérelmező az ideiglenes intézkedésre vonatkozó határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül nem indítja meg a bitorlási pert, a bíróságnak az ideiglenes intézkedést hatályon kívül kell helyeznie. C) 2001. június 22-én a kínai Legfelsőbb Bíróság állásfoglalást közölt az igénypontok értelmezésével kapcsolatban. A kínai szabadalmi törvény 56. szakasza szerint „a találmányi vagy használati minta szabadalmi bejelentésekre engedélyezett szabadalmak oltalmi körét az igénypontok megfogalmazása szabja meg”. A legfelsőbb bíróság állásfoglalása szerint ez azt jelenti, hogy az oltalmi kört az igénypontokban pontosan leírt, szükséges műszaki jellemzők határozzák meg, ideértve a szükséges műszaki jellemzők ekvivalensei által meghatározott kört is. A legfelsőbb bíróság további magyarázata szerint „az ekvivalens jellemzők lényegileg ugyanazt a funkciót, lényegileg ugyanolyan módon és lényegileg ugyanolyan eredménnyel valósítják meg, mint a leírt műszaki jellemzők; az ekvivalens jellemzőket egy szakember alkotó munka nélkül meg tudja kapni”. így a legfelsőbb bíróság most első ízben formailag is meghatározta az ekvivalencia-elvet, bár azt a bíróság több, mint tíz éve alkalmazza bitorlási ügyekben. D) 2001. október 10-én a pekingi felső népbíróság alelnöke, Wang Zhenqing egy munkabizottsági ülésen bejelentette, hogy a bíróság egy bizottsága megtárgyalta a szabadalombitorlások bírósági intézésére vonatkozó, 129 szakaszból álló javaslatokat, és azok október 10-én hatályba is léptek.
