Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 85 zásokat, mivel arra számítottak, hogy évente legfeljebb 30 000 bejelentés érkezik; ezt a határt azonban a bejelentések száma már 1983-ban meghaladta. A hivatalnál 1999-ben 1421 esetben, míg 2000-ben 1157 esetben tartottak szóbeli meghallgatást. B) Az Európai Szabadalmi Hivatal kibővített Fellebbezési Tanácsa G 2/98 sz. ítéletében állást foglalt azzal kapcsolatban, hogy mikor lehet azonos találmányról beszélni annak eldöntésekor, hogy egy bejelentés jogosult-e egy korábbi elsőbbségre. Az állásfoglalás szerint az „azonos találmány” kifejezést szűkén kell értelmezni, és valójában „azonos tárgy” (same subject matter) esetén tekinthető egy találmány azonosnak. Az „azonos tárgy” kérdésében az a mérvadó, hogy egy szakember szokásos átlagos szaktudása alapján az igénypont tárgyát közvetlenül és egyértelműen le tudja-e vezetni a korábbi bejelentésből mint egészből. Ez a döntés megerősíti az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatát, amely szerint egy igénypont tárgyának legalább közvetve kinyilvánítottnak kell lennie a korábbi bejelentésben. 6. Európai Unió Az Európai Parlament Bizottságának egy közleménye szerint a kelet-európai országokkal folytatott csatlakozási tárgyalások során tekintettel kell lenni arra, hogy ezekben az országokban a lakossága számára létfontosságúak a megfizethető gyógyszerek. Figyelembe kell venni azt is, hogy a csatlakozás erősíti a generikus gyógyszerek piacát az Európai Unióban, hogy ezekben az országokban az egészségügyi helyzet sokkal rosszabb, mint a nyugati országokban, és súlyos a környezetszennyezés is. Mindehhez anyagi nehézségekkel terhes egészségügyi ellátás társul. Az egészségügy tehát az Európai Unió részéről különleges stratégiai megközelítést kíván. Ezért a Bizottság javasolja, hogy az újonnan csatlakozó országokban még a szabadalmak érvényességének lejárta előtt engedélyezzék a generikus gyártóknak a regisztrációs célból végzett biológiai vizsgálatokat. Az erre vonatkozó jogszabály hasonlójellegű lenne, mint az amerikai szabadalmi törvény Roche-Bolar záradéka. Itt megemlítjük, hogy az Európai Generikus Gyógyszeripari Szervezet (EGA) már hosszú ideje lobbizik ilyen jellegű engedélyért. Ugyanakkor az Európai Parlament Bizottsága az Európai Gyógyszeripari Szervezetek Szövetségének (EFPIA) kérésére a TRIPS-Egyezmény megsértésének vádjával beperelte Kanadát, mert az engedélyezte a szabadalom lejárta előtt gyártott generikus készítmények készletezését; a Kereskedelmi Világszervezet azonban a készletezéstől eltekintve jóváhagyta a kanadai törvényt. 7. Franciaország Franciaországban 2001. október 1-jén hatályba lépett a minták jogi oltalmára vonatkozó, 98/71/EC sz. európai irányelv. Ennek következtében a korábbi mintatörvényt számos vonatkozásban módosították. A főbb változásokról az alábbiakban számolunk be. Egy minta akkor oltalmazható, ha új és egyéni jellegű. Az újdonság követelménye abszolút, vagyis bármilyen azonos minta - földrajzi korlátok nélkül - újdonságrontónak minősül. Nem újdonságrontó a publikálás, ha a mintát a publikálását követő 12 hónapon belül bejelentik az Iparjogvédelmi Hivatalnál. A minta oltalmi ideje a bejelentés benyújtásának napjától számított 5 év, és ez négy alkalommal 5-5 évvel meghosszabbítható; így a teljes oltalmi idő 25 év. A korábbi törvény szerint a minták oltalmi ideje 25 év volt, amelyet további 25 évvel meg lehetett hosszabbítani. Az új törvény szerint a 2001. október 1. előtt benyújtott minták oltalmi ideje is csak 25 év lesz, vagyis nem hosszabbítható meg további 25 évvel. 8. India 2001. szeptember 17-én India kormánya letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbehelyezésének nemzetközi elismerésére létrejött Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a szerződés India vonatkozásában 2001. december 17-én lép hatályba. 9. Japán A) A Japán Szabadalmi Hivatal az üzleti módszerekre vonatkozó szabadalmi bejelentések számának gyors növekedése miatt az ilyen bejelentések vizsgálatára külön osztályt állított fel „Elektronikus kereskedelmet vizsgáló osztály” elnevezéssel, amelynek kezdetben mintegy 30 tagja lesz. Az üzleti módszerekre vonatkozó bejelentések száma 2000-ben körülbelül 15 000 volt, ami majdnem ötszöröse az 1997-ben benyújtott 3200 ilyen tárgyú bejelentésnek. B) Japán, Dél-Korea és Kína szabadalmi hivatalainak szakértői megállapodtak abban, hogy 2002-től kezdve a másik két országból benyújtott bejelentésekre egyidejűleg fognak szabadalmat engedélyezni egységes vizsgálati irányelvek alapján. A fenti megállapodásoknak az az alapja, hogy az utóbbi években mindegyik országban jelentősen nőtt a másik két országból származó bejelentések száma. 10. Kanada 2000. októberi tájékoztatónkban írtunk arról, hogy a Kanadai Szövetségi Fellebbezési Bíróság olyan ítéletet hozott, hogy a Harvard Egyetem számára engedélyezhető az onkoegérre vonatkozó szabadalom. Ez ellen a Szabadalmi Hivatal elnöke fellebbezést nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz, amely folyó év június 14-én bejelentette, hogy szóbeli meghallgatást fog tartani. Az ügyben kapott tájékoztatóból kiderül, hogy a Fellebbezési Bíróság szabadalmat engedélyező ítéletének alapját az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának a Diamond, Commissioner of Patents and Trademarks v. Chakrabarty-ügyben hozott ítélete képezte. Erre hivatkozva a bíróság a következő megállapítást tette: „A Chakrabarty-ügyben világos a bíróság álláspontja. A szabadalmi törvény nyelvezete tág és általános, és tágan is kell értelmezni, mert a találmányok szükségszerűen
