Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 106. évfolyam VI. 2001. december NEMZETKÖZI KITEKINTŐ DR. PALÁGYI TIVADAR Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 1. Amerikai Egyesült Államok 2. Ausztrália 3. Dánia 4. Dél-Korea 5. Európai Szabadalmi Hivatal 6. Európai Unió 7. Franciaország 8. India 9. Japán 10. Kanada 11. Kazahsztán 12. Kína 13. Kirgizia 1. Amerikai Egyesült Államok A) A Képviselőház 2001. szeptember 5-én a megadott szabadalmak újbóli vizsgálatára vonatkozó törvényjavaslatot fogadott el. A korábbi törvény szerint egy újbóli vizsgálatra vonatkozó kérelmet a Szabadalmi és Védjegy Hivatal akkor köteles elfogadni, ha a kérelmező által megnevezett nyomtatvány (szabadalom vagy kinyomtatott közlemény) a szabadalom bármelyik igénypontjával kapcsolatban „lényeges új szabadalmazási kérdést” vet fel. A törvényjavaslat szerint „egy lényeges új szabadalmazási kérdés meglétét nem zárja ki az a tény, hogy a megnevezett szabadalmat vagy kinyomtatott közleményt a hivatal korábban már megnevezte vagy figyelembe vette”. B) A Szövetségi Kerületi Fellebbezési Bíróság (CAFC) egy 2001. augusztus 29-i ítéletében megállapította, hogy egy szabadalom módosítása az elővizsgálati eljárás során a Festő döntés (lásd 2001. februári tájékoztatónkat) ellenére nem zárja ki, hogy egy igénypont bitorlása esetén az ekvivalenseket is figyelembe vegyék, ha a módosítás nem szűkítette az igénypontok oltalmi körét. Ugyanebben az ítéletében a bíróság azt is megállapította, hogy az új anyag bevitelével módosított egyik szabadalmi igénypont érvénytelen, mert az eredeti leírás nem támasztotta alá. A bíróság elutasította azt az érvelést, hogy a módosítás tárgya „inherensen” ki volt nyilvánítva az eredeti leírásban, jóllehet a módosítás az eredeti leírás alapján kézenfekvőnek volt minősíthető. 14. Közösségi minta 15. Közösségi Védjegyhivatal 16. Malajzia 17. Németország 18. Pakisztán 19. Spanyolország 20. Szabadalmi Együttműködési Szerződés 21. Szlovénia 22. Tajvan 23. Törökország 24. Tunézia 25. Türkmenisztán 26. Üzbegisztán 27. Zambia C) A CAFC a Glaxo Group Ltd. v. Ranbaxy Pharma, Inc. ügyben nem hagyta jóvá a Glaxo ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmét, amelyben a Ranbaxy eltiltását kérte a cefuron-axetil antibiotikum gyártásától. A Glaxo szabadalma a Ceftin nevű antibiotikum „lényegileg kristályos anyagtól mentes” alakjára vonatkozott. A CAFC egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, amely szerint a leírásnak az „alapvetően kristályos anyag nélkül” kifejezését kell alapul venni. A „lényegileg mentes” kifejezés eredetileg egy aligénypontban szerepelt, amelynek főigénypontja a „lényegileg amorf’ kifejezést tartalmazta egy olyan példához kapcsolva, amely szerint a termék 10% kristályos anyagot tartalmazott. Figyelembe véve, hogy egy aligénypont oltalmi körének szőkébbnek kell lennie, mint a főigényponté, eldöntendő volt az a kérdés, hogy a 10% a „lényegileg amorf’ vagy a „lényegileg mentes” kifejezés vonatkozásában értendő-e. A Glaxo szabadalmát megalapozó külföldi elsőbbségi bejelentésben a bejelentők megjegyezték, hogy egy olyan röntgensugár-diagram, amely nem mutatott gyűrűket, „lényegileg mentes” anyagra vonatkozott, és bizonyították, hogy 10%-nál nagyobb mértékű kristályosság kimutatható lenne a röntgendiagramon. Ennek alapján CAFC ítélete szerint a „lényegileg mentes” kifejezés felső határa 10%-nak tekintendő. A Ranbaxy gyógyszerfor-galmazási engedélyre irányuló kérelme szerint termékei 10-15% kristályosságot mutattak, és így nem okoztak szó szerinti bitorlást.
