Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Hírek, események
74 Hírek, események pen csak másolat készítése útján valósulhat meg. Az újrahasznosítás pedig a terjesztéssel és a nyilvánossághoz való közvetítés azon esetével azonosítható, amikor a művet (jelen esetben az adatbázist) úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. A joggyakorlat biztonsága érdekében a törvény kimondja, hogy az adatbázis-előállítót megillető terjesztési jog csak az adatbázispéldány tulajdonjogának átruházása útján történő forgalomba hozatalra, a behozatalra (importjog) és az adatbázispéldány bérbeadására terjed ki. Az adatbázis-előállító terjesztési joga nem vonatkozik az adatbázis egyes példányainak a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adására. Ebből a szabályból pedig az következik, hogy a külön jogi védelemben (is) részesülő adatbázisok nyilvános könyvtári kölcsönzéséhez nincs szükség az adatbázis-előállítók engedélyére. Az adatbázis-előállító hozzájárulása szükséges ahhoz is, hogy az adatbázis tartalmának jelentéktelen részét kimásolják vagy újrahasznosítsák, feltéve, hogy ez ismételten és rendszeresen történik és sérelmes az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit. Az adatbázisra vonatkozó külön jogi védelem alanya az adatbázis előállítója, vagyis az a természetes személyjogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról. A törvényben biztosított jogok akkor illetik meg az adatbázis előállítóját, ha- magyar állampolgár vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van;- jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén belföldön vették nyilvántartásba és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye belföldön van. Az adatbázis-előállító jogai nem akadályozhatják az adatbázisba felvett mű szerzőjét vagy más ilyen szomszédosjogi teljesítmény jogosultját abban, hogy a mű, illetve teljesítmény felhasználását engedélyezzék harmadik személyek számára, feltéve, hogy e felhasználási cselekményeket illetően az adatbázis-előállító nem kapott kizárólagos felhasználási engedélyt a műnek (teljesítménynek) az adatbázisba való felvétele alkalmával. E szerzői (szomszédos jogi jogosulti) joggyakorlás további feltétele, hogy az említett harmadik személy ne az adatbázisból másolja ki a művet (teljesítményt), illetve ne az onnét kimásolt mű- vagy más példány alapján végezzen újrahasznosításnak számító felhasználási cselekményeket. A jogalkotó - szerződéses eltérést nem engedő rendelkezésekkel - szabályozza az adatbázist jogszerűen felhasználó személy jogait, valamint az adatbázis-előállítói jogok alól engedett kivételeket is. A felhasználó jogosult kimásolni és újrahasznosítani az adatbázis jelentéktelen részét. Ha az adatbázis valamely részének felhasználására szerzett jogot, akkor az említett hasznosítási cselekményeket is csak az adatbázis e részére kell alkalmazni. A szabad felhasználási lehetőségeket illetően a módosítás teljes mértékben él az irányelvben biztosított szabályozási lehetőségekkel:- Magáncélra bárki kimásolhatja az adatbázis tartalmát (akár jelentős részét is), ha az jövedelemszerzés vág; jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ez * rendelkezés nem vonatkozik a számítástechnikai esz közökkel működtetett adatbázisra.- A forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudomá nyos kutatás céljára - a célnak megfelelő módon é; mértékig - az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.- Bírósági, államigazgatási vagy más hatósági eljárásban bizonyítás céljára az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható vagy újrahasznosítható, a célnak megfelelő módon és mértékig. Az adatbázisok az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított tizenöt évig, illetve az adatbázis elkészítését követő első év napjától számított tizenöt évig részesülnek védelemben, ha ezalatt nem hozták nyilvánosságra az adatbázist. Ez a védelmi idő újrakezdődik, ha az adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a megváltoztatott adatbázis önállóan is jelentős ráfordítással előállítottnak számít. A törvény - az irányelv vonatkozó cikkelyének megfelelően- módot ad arra, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően készült adatbázisok előállítói is részesedjenek az újonnan bevezetett jogi védelemben. Az Szjt. fentebb ismertetett szabályai 2002. január 1-jén lépnek hatályba. Kiss Zoltán Az Európai Bizottság 2001. évi országjelentése és a szellemi tulajdonjogok A csatlakozási partnerség az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés megerősített stratégiájának kulcsfontosságú része. Az Európai Bizottság a csatlakozási partnerség keretében a csatlakozni kívánó országokról évente országjelentéseket (1998-99 Progress Report, 2000 Regular Report) készít, elemezve az adott időszak jogharmonizációs eredményeit. A Bizottság hazánk vonatkozásában 2001. november 13-án tette közzé „2001. éves jelentés Magyarország előrehaladásáról a tagság felé” (2001 Regular Report on Hungary’s Progress towards Accession [SEC (2001) 1748]) címet viselő anyagát, valamint ezzel egy időben egy stratégiai dokumentumot (Enlargement Strategy Paper 2001). Ez utóbbiban a csatlakozás általános tenden
