Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Hírek, események
Hírek, események 75 ciái, valamennyi tagjelölt országot érintő megállapításai kerülnek felvázolásra. Ezek közül kiemelendő, hogy az időbeli ütemezésre vonatkozóan a Bizottság szerint indokolt a 2004-es bővítéssel számoló göteborgi forgatókönyv életben tartása, továbbá a bővítés akár tíz új ország bekapcsolásával is megvalósulhat. A dokumentum 1. számú mellékletét képezi az egyes tagj elölt országok egyéni értékelése, amely az éves országjelentések rövidített összefoglalása. A Magyarországról szóló részben megállapításra kerül, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok harmonizációja nagyrészt megtörtént és azok érvényesítése is megfelelőnek tekinthető. Ugyanezt a megállapítást tartalmazza az éves jelentés „Vállalati jog” elnevezésű 5. fejezete is, a bevezetőben külön megemlítve azt az előremutató eredményt, hogy 2001 júniusában elfogadásra került a formatervezési minták oltalmáról szóló jogszabály. Bár a szellemi tulajdonra vonatkozó magyar joganyag «z acquis-val nagyrészt összhangban áll, a jelentés szerint további intézkedésekre van szükség a gyógyszertermékek és a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséhez. A harmonizációt ki kell egészíteni az Adatbázisokra, az információs társadalommal kapcsolatos szerzői jogokra és az újraeladási (követő) jogra vonatkozóan. Magyarországnak továbbá implementálnia kell a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló közösségi joganyagot is. Emellett rögzíti a jelentés, hogy hazánk ratifikálta a WIPO 1996. évi szerzői jogi, valamint az előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződéseit. Megjegyzendő, hogy Magyarország a Bizottság által felvetett további harmonizációs intézkedéseket, egy kivételével, a kormány jogharmonizációs programját megállapító - legutóbb a 2158/2001. (VI. 27.) Korm. határozattal módosított - 2212/1998. (IX. 30.) Korm. határozata alapján 2002-ben teljesíti. Az adatbázisok ún. sui generis védelmét érintő szerzői jogi törvénymódosítást idén november elején fogadta el az Országgyűlés. A szellemi tulajdon hazai intézményeire is kitér az országjelentés. Felhívják a figyelmet a Magyar Szabadalmi Hivatal jogállására, a szellemi tulajdon védelmében betöltött szerepére, kiemelve azt, hogy a szellemi tulajdon mindkét fő területéért (az iparjogvédelemért és a szerzői jogért) egyaránt felelős. Elismerőleg említik meg továbbá, hogy az MSZH önállóan gazdálkodó szervezet, több, mint 250 munkatárssal. A szerzői és szomszédos jogok kezelését hat szervezet végzi egyesületi formában. A Bizottság utal arra a szerintük fennálló ellentmondásra, hogy bár a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik szinte valamennyi szellemi tulajdont érintő esetre, ilyen tárgyú ügyek azonban vidéki bíróságok előtt is felmerülnek. A bíróságok egyébként 1997 óta több, mint 200 előzetes intézkedést foganatosítottak védjegybitorlási esetekben, és a vámhatóságok által tett cselekmények is meghaladják már a 200-at, amelyből kb. 100 ügy a bíróság elé került. A kalóz és hamisított áruk mennyisége csökkent, azonban ez még mindig magas szintet ér el. Nem számottevőek a szellemi tulajdon terén született büntető ítéletek és a büntetések sem tűnnek szigorúnak. Az éves jelentés elismerően nyilatkozik mind a Magyar Szabadalmi Hivatal, mind a közös jogkezelő szervezetek szakmailag jól felkészült személyi állományáról, viszont a rendőrség, a vámhatóság, az ügyészek és bírák vonatkozásában folytatni kell a továbbképzéseket a hatékony jogérvényesítés érdekében. A hatékonyság terén már megfigyelhető az előrelépés, mindazonáltal a továbbiakban is szükségesek a gyors és visszatartó erővel rendelkező jogi eszközök, különösen a vámigazgatási intézkedésekben. Végül a Bizottság Magyarországnak az Európai Szabadalmi Egyezményhez történőcsatlakozását 2002júliusára prognosztizálta. A bemutatott dokumentumok interneten hozzáférhetők mind az Európai Bizottság (europa.eu.int/comm/ enlargement/report2001/index.htm), mind a Külügyminisztérium (www.kum.hu/euanyag/regreport2001/ RegularReport2001.doc) honlapján. Munkácsi Péter Konferencia a szerzői jog helyzetéről Európában , A szerzői jog perspektívái Európában” címmel 2001. november 15-én került megrendezésre a Magyar Szabadalmi Hivatal konferenciatermében a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Szerzői Jogi Szakértő Testület és a Magyar Szerzői Jogi Fórum első közös rendezvénye. A konferencia előadója dr. Jörg Reinbothe, az Európai Bizottság szerzői és szomszédos jogi részlegének vezetője volt, aki az érintett jogterület első számú szakértője és képviselője az Európai Unióban. A napjainkban különösen aktuálissá vált téma keretében az előadó szólt egyrészt a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közösségi irányelvek alkalmazásáról - ezek közül elsősorban az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról szóló, a közelmúltban elfogadott irányelvre tért ki -, másrészt tájékoztatást adott az Európai Bizottság további jogharmonizációs terveiről is. Az előadó bevezetőként röviden összefoglalta az Európai Unió szerzői jogra vonatkozó szabályozásának alapjait, illetve annak alakulását az elmúlt évtized kezdetétől napjainkig, rámutatva arra, hogy az Unióban a szerzői jogi védelem ma igen magas szintűnek mondható. A közösségi szerzői jogi védelem harmonizálásában jelentős szerepet játszik a 2001 júniusától hatályos, az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról szóló 27/2001/EK irányelv. A téma keretében az előadó összegezte az irányelv legfontosabb rendelkezéseit, kitérve az azokkal kapcsolatban felmerülő leglényegesebb kérdésekre. Szó esett többek között a nyilvánossághoz közvetí
