Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Hírek, események
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 106. évfolyam VI. 2001. december A nemzeti kulturális örökség miniszterének közleménye a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerint nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületekről A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelet alapján a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2000. január 25-én nyilvántartásba vette a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségét (MAHASZ). 2001. szeptember 28-án a MAHASZ kérelmére a miniszter - székhelyváltozás és a Szövetség elnökének a személyében bekövetkezett változás miatt - módosította a nyilvántartásba vételről szóló határozatot (közzétéve a Magyar Közlöny 2001/111. számában). Kiss Zoltán A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása az adatbázisok jogi védelmével összefüggésben Az Országgyűlés 2001. november 6-án - a jelen lévő képviselők 94 százalékos „igen” szavazatával - elfogadta a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítását az adatbázisok jogi védelmével kapcsolatban. A módosítás célja az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelvnek az adatbázisok ún. sui generis jogi védelmére vonatkozó szabályaival (az irányelv III. fejezetével) való teljes összhang megteremtése volt. A módosítás mindazonáltal tartalmaz olyan rendelkezéseket is, amelyek egyformán irányadók az adatbázisok szerzői jogi védelmére és az adatbázis-előállítók védelmére. Ezekre azért is szükség van, mert a jogalkotó 1999-ben nem teljes körűen szabályozta a szerzői jog által oltalmazott adatbázisokat. A jogalkotó az irányelvvel összhangban határozta meg az adatbázisnak a szerzői jogi szabályok és az adatbázis-előállítók védelmére vonatkozó rendelkezések alkalmazásában egyaránt irányadó fogalmát. Eszerint az adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni. Az új szabályozás a védelem tárgyának megnevezéseként az „adattár” helyett az „adatbázis” kifejezést használja, mivel az érintett szakmai szervezetek egyöntetűen ezt a szóhasználatot ítélték pontosabbnak. A definíció nem tartalmaz megszorítást arra nézve, hogy az adatbázisnak milyen formában kell megjelennie, kifejeződnie, vagyis az adatbázis fogalmi elemeinek megfelelő bármely gyűjtemény adatbázisnak számít, a megjelenési formájától (pl. papíralapú, nyomdai úton előállított címlista, elektronikus úton hozzáférhető és lehívható - online - adatbázis) függetlenül. Az adatbázis állhat önálló művekből, tudományos és művészeti alkotásokból éppúgy, mint más elemekből (pl. irodalmi műnek nem számító szöveges részekből, hangokból, jelekből, számokból, tényekből, adatokból), illetve mindezek összetételéből. A módosítás kiterjeszti az adatbázisok szabályozásának alkalmazását az adatbázisok működtetéséhez, illetve a tartalmuk megismeréséhez szükséges dokumentációra (ilyen pl. a tárgy- és névmutató), viszont kizárja ezt az adatbázis előállításához vagy működtetéséhez felhasznált szoftver tekintetében. Az Szjt. jelenleg is biztosítja a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis jogszerű felhasználója számára azt a jogot, hogy a szerző engedélye nélkül elvégezhesse azokat a cselekményeket, amelyek az adatbázis tartalmához való hozzáféréshez és az adatbázis tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükségesek. Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználásához szereztek jogot, ezt a szabályt az adatbázis e részére kell alkalmazni. A módosítás ezt azzal erősíti meg, hogy semmisnek nyilvánítja a felhasználási szerződések ezzel ellentétes kikötéseit. A szoftverre irányadó szabálynak megfelelően, kimondásra került, hogy nem kötelező az adatbázis felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása az adatbázis műpéldánynak a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén. Az elfogadott törvénymódosítás fő célja az adatbázis-előállítók külön jogi védelmének bevezetése, a közösségi irányelvvel összhangban. E jogok az adatbázis előállítóját akkor illetik meg, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt. A ráfordítás mennyiségileg vagy minőségileg, illetve mindkét szempontból is lehet jelentős. Hogy mi számít mennyiségileg vagy minőségileg jelentős ráfordításnak, azt majd a joggyakorlatnak (az SzJSzT szakvéleményeinek, bírósági határozatoknak) kell kialakítania. A jogalkotó ehhez csak annyi fogódzót ad, hogy kimondja: ráfordításon nemcsak pénzügyi befektetést kell érteni, hanem energia-, munka- és időráfordítást is. E speciális külön védelem alapján az előállító hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy - akár mennyiségi, akár minőségi, akár mindkét értelemben véve - jelentős részét kimásolják vagy újrahasznosítsák. A kimásolás az Szjt. fogalomrendszerében a többszörözés felhasználási cselekményének felel meg, azzal, hogy az adatbázis tartalma esetében a többszörözés szükségkép-
