Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Dr. Gödölle István: Kiegészítő észrevételek dr. Vörös Imre tanulmányához

Dr. Gödölle István kiegészítő észrevételei

53

DR. GÖDÖLLE ISTVÁN

Kiegészítő észrevételek dr. Vörös Imre tanulmányához

1. Helyesnek tartom, hogy dr. Vörös Imre igen részletes elemzését a Londoni Egyezményen túl kiterjesztette az Európai Unión belüli közösségi szabadalomra vonatkozó tanácsi rendelet tervezetére is. Mindkettő felveti a szabadalmi leírás magyar nyelvű fordítása részleges, illetve teljes hiányából eredő alkotmányossági problémát.

2. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez 2000. november 1-jei hatállyal csatlakozott Törökország, így a szerződő államok száma jelenleg 20. Törökország is élt azzal a lehetőséggel, hogy az európai szabadalom területén való érvényességét török nyelvű fordítás benyújtásához kösse.

3. Egyetértek dr. Vörös Imre végkövetkeztetésével, amely szerint az Alkotmány hatályos szövege alapján az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) eddigi joggyakorlata szerint a Londoni Egyezménynek megfelelően módosított Európai Szabadalmi Egyezmény szerinti megoldás az Alkotmány több rendelkezése alapján nagy valószínűséggel alkotmányellenesnek minősülne, és hogy az AB még inkább alkotmányellenesnek nyilvánítaná a közösségi szabadalom szerinti szabályozást.

4. Dr. Vörös Imre elemzése szerint az alkotmányellenesség a jogbiztonságra [Alkotmány 2. § (1) bek.], a vállalkozás jogára és a gazdasági verseny szabadságára [Alkotmány 2. § (1) bek.] és a diszkrimináció tilalmára [Alkotmány 70/A § (1) bek.] vonatkozó alkotmányos követelmények megsértése miatt állna fenn. Ezek közül a legsúlyosabbnak a jogállamiság és a jogbiztonság sérelmét látja (39. old. 5. pont), amivel magam is egyetértek.

5. Úgy vélem azonban, hogy a fenti rendelkezéseken kívül a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos alapjog (információszabadság) sérelme miatt is fennállna az alkotmányellenesség. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése szerint „a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”

6. A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog az AB megállapítása szerint „alapvető emberi jog” és „a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését” [32/1992. (V. 29.) AB határozat, ABH 1992, 182-184.]. Egy, az ingatlan-nyilvántartás tárgyában született határozatban az AB megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartás mint közhitelű nyilvántartás adatai közérdekű adatok, és „az abban levő információk megszerezhetősége, az azokhoz való hozzáférhetőség alkotmányos követelmény” [15/1995. (III. 13.) AB határozat, ABH 1995, 89-90.].

7. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Szt.) 77. § (1) bek. szerint ha „a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel

a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [74. § (2) bek.], a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés tárgyára szabadalmat ad.” A Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban MSZH) megadó határozatában azonban csupán a találmány címe szerepel, maga a találmány és hogy mire adtak oltalmat csak a szabadalmi leírásból ismerhető meg. Emiatt a szabadalmi leírás mint okirat egy egyedi államigazgatási határozat, a szabadalmat megadó határozat melléklete.

E tekintetben a szabadalmat megadó határozat hasonló egy építési engedélyhez, amely utóbbinak mellékletét képezi az építmény dokumentációja. A joghatás tekintetében viszont eltér a kétféle határozat. Az építési engedély valamely tevékenységet (meghatározott építkezést egy adott telken) enged meg valakinek, ezért azt az építési hatóság az engedélyes mellett csak az érintett telekszomszédoknak küldi meg.

A szabadalmat megadó határozat nem csak jogot ad a szabadalmasnak valamely tevékenységre, a találmány hasznosítására [Szt. 19. § (1) bek.], hanem kizárólagos jogot konstituál [Szt. 19. § (2) bek.]. Az tehát egy mindenkire vonatkozó egyedi tiltó paracs, nevezetesen: mindenkinek tartózkodnia kell a szabadalmazott találmány engedély nélküli hasznosításától. Ezért a szabadalmat megadó határozat jogerőre emelkedése (a szabadalmasnak történő kézbesítés) után az MSZH a szabadalom megadását bejegyzi a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást közöl hivatalos lapjában [Szt. 78. § (2) bek.], valamint a szabadalmi leírást kinyomtatja és hozzáfűzi a szabadalmi okirathoz [Szt. 78. § (1) bek.]. Megjegyzem, hogy a szabadalmi okiratnak mai szabadalmi jogunkban csak ceremoniális szerepe van.

8. Az MSZH által a megadott szabadalmakról vezetett szabadalmi lajstrom [Szt. 54. §] közhitelű nyilvántartásnak számít, ugyanúgy mint az ingatlan-nyilvántartás. Míg azonban az ingatlan-nyilvántartás lényegében meghatározza magát az ingatlant, a szabadalmi lajstrom a találmány és az oltalmi kör tekintetében nem mond többet, mint a szabadalmat megadó határozat. Ezért a szabadalmi leírások - véleményem szerint - a szabadalmi lajstromnak is szükséges mellékletét képezik.

9. A hatályos jog szerint a szabadalmi eljárások magyar nyelven folynak, a szabadalmi leírást az igényponttal, a rajz feliratát és a kivonatot magyar nyelven kell elkészíteni [Szt. 52. § (1) bek.]. Értelemszerűen a szabadalmi lajstromot is magyar nyelven vezeti az MSZH, és a szabadalmi leírások magyar nyelven kerülnek kinyomtatásra. Az Szt. eme előírása a nyelv tekintetében összhangban van a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 18. § (2) bekezdésével, amely szerint „a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni”.