Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Dr. Gödölle István: Kiegészítő észrevételek dr. Vörös Imre tanulmányához

54 A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács állásfoglalásai 10. A fentiek alapján nagyon valószínűnek látom, hogy egy olyan helyzetet, ahol Magyarországon hatályos sza­badalmak leírásai magyar nyelven egyáltalán nem állnak rendelkezésre, az AB amiatt is alkotmányellenesnek te­kintene, hogy - a gazdasági élet magyar szereplőinek je­lentős hányada számára fennálló nyelvi akadály miatt-je­lentős sérelmet szenved a szabadalmi leírások, mint köz­érdekű adatok megismerhetőségére vonatkozó alkotmá­nyos alapjog. 11. A szabadalmi leírás igénypontjai határozzák meg a szabadalmi oltalom terjedelmét, a leíró rész pedig egyrészt az oltalmi kör értelmezésére szolgál [Szt. 24. § (1) bek.], másrészt ismerteti a találmányt oly részletességgel, hogy azt a szakember meg tudja valósítani [Szt. 60. § (1)—(2) bek.]. A leírás találmányt ismertető funkciója egyben a szabadalmi jog egyik alapvető jogpolitikai indokát képe­zi. A feltaláló, illetve jogutódja annak ellenében kap időle­ges kizárólagos oltalmat a találmányra, hogy azt a köz szá­mára ismerteti. Ha a leírás nem tárja fel a törvényben előírt módon és részletességgel a találmányt, a szabadalmat meg kell semmisíteni [Szt. 42. § (1) bek. b) pont], 12. Úgy vélem ezért, hogy a szabadalmi leírásnak nem­csak az igénypontja, hanem a leíró része is közérdekű ada­tot képez, és az AB valószínűleg egy olyan helyzetet is al­kotmányellenesnek minősítene, ahol a szabadalomnak csak az igénypontja áll magyar nyelven a köz rendelkezé­sére. 13. Az AB egy, levéltárakkal kapcsolatos döntésében kifejtette, hogy „kapcsolat áll fenn az információszabad­ság és a tudományos megismerés, a tudományos kutatás és tanítás szabadsága között”, valamint hogy „az Alkot­mány a szabad információszerzés garantálásával közvet­ve már az ebbe beletartozó tudományos megismerés sza­badságát is biztosítja és védelemben részesíti” [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994,185.]. Az AB itt az Al­kotmány 70/G § (1) bekezdésére hivatkozott, amely sze­rint a „Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabad­ságot és a tanítás szabadságát”. Az adott esetben a levéltá­rak nyilvánossága és a történettudományos megismerés összefüggéséről volt szó. 14. Hasonló összefüggést vélek látni a szabadalmi leírá­sok által a találmányokról adott kitanítás és a műszaki-tu­dományos megismerés között. Közismert tény, hogy az új műszaki megoldások igen nagy hányadát először szabadal­mi leírások útján publikálják, és eme megoldások jelentős része később sem lesz ismertetve egyéb műszaki szakiroda­­lomban. Úgy gondolom, hogy ezt a szempontot is figye­lembe kell venni az alkotmányellenesség megítélésénél. 15. A magyar nyelv a világ több ezer nyelve között - már és még - ama viszonylag kevesek közé tartozik, me­lyek valamennyi nyelvi funkció betöltésére képesek. A műszaki tudományok magar szaknyelvének fejlődésében a magyar szabadalmi leírások mindig jelentős szerepet játszottak. Bessenyei György mondotta: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenén sohasem”. Néze­tem szerint eme nyelvi szempont is megfontolásra érde­mes a kérdés vizsgálatánál.

Next

/
Thumbnails
Contents