Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Európai jogi figyelő. Kiss Gyula Attila, Radnóczy Györgyné: A találmányok egysége és megosztás egység hiánya esetén
A találmányok egysége és a megosztás egység hiánya esetén 29 nács”-ként működő Fellebbezési Tanácshoz is [PCT Rule 40.2 (c) és (e)]. A technika állásához képest létrejövő műszaki hatást támasztja alá a B Függelék 1(f) pont, amely néhány változatot igénylő esetre vonatkozik (ún. „Markush-igénypont”). Az (f) (i) A szakasz szerint a találmány egysége akkor áll fenn, ha az igényelt változatok közös tulajdonsággal vagy közös hatással rendelkeznek. A lényeges hatásoknak, azaz az igényelt találmányok csoportja által biztosított eredményeknek, a műszaki feladatból láthatóan kell következniük vagy a leírásban megállapított vagy abból kikövetkeztethető kitűzött feladatból. Ezért a találmány egységének meghatározása - előfeltételként - az illető találmányok csoportjából következő műszaki feladatnak vagy feladatoknak az analízisét igényli. A technika állásához képest az igényelt találmánnyal vagy találmányok csoportjával kapcsolatos műszaki feladatok megállapításának rendszerint azzal kell kezdődnie, hogy mi tekinthető a leírásban az igényelt találmány lényegének, mivel kompozícióra vonatkozó igénypontok általában nem tesznek említést az ilyen kompozícióval elérhető műszaki hatásokról (szubjektív feladat). A kutatás által feltárt technika állása nyilván relevánsabb, mint amit a leírásban ismertettek, ezért meg kell vizsgálni, hogy mit kell tekinteni a lényeges műszaki feladatnak mind a leírás, mind a kutatás által feltárt technika állásának mint egységes egésznek a figyelembevételével (objektív feladat). A különösen érdekesnek talált jogesetek ismertetése során először a teljes publikáció visszakereshetőségére utaló ügyszámot tüntetjük fel, (pl. W 6/90), ezt követi a döntés szempontjait röviden meghatározó néhány gondolat (kulcsszavak), majd a tényállás ismertetése után következik a tanácsok részletes indoklással meghozott határozata. W6/90 Kulcsszavak:- az egység a priori hiánya;- az egyetlen közös gondolat nem inventív. A nemzetközi bejelentésben az 1., 7. és 8. igénypontok a következők: 1. Mesterséges csípőízület, amelyre jellemző, hogy legalább részlegesen egy üreges alkotórészből áll, amely oldalról nyitott. 7. Mesterséges csípőízület, amelyre jellemző, hogy a protézis egyenes nyél alakú és oldalnézetből S-alakú tömegeloszlása van, a fekvő keresztmetszetű protézis súlypontja a test középpontjához közelebb eső (proximális), részben hátoldalú (dorzális), és a központtól távol eső (disztális) részben hasmánt irányú (ventrális) a protézistengelyhez viszonyítva. 8. Mesterséges csípőízület, különösen az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti, amelyre jellemző, hogy a protézis feje egy-, két- vagy háromdimenzionálisan illeszthető, illeszthetősége mindegyik irányban előnyösen független. A PCT Rule 13.2 példákat ad azokra a különböző kategóriájú, független igénypontokban meghatározott tárgyak kombinációira, amelyek a PCT Rule 13.1 alapján egyetlen közös gondolatot kialakítva kapcsolódnak össze. A PCT Rule 13.2(i) szerint például a találmány tárgyai (egy termék, az említett termék előállítására speciálisan alkalmazott eljárás és az említett termék alkalmazása) egyetlen közös gondolatot fejeznek ki, mert egyrészről a termék és annak alkalmazása között részleges azonosság van, amely a termék szerkezeti jellemzőiből származik, másrészről a termék és az előállítására speciálisan alkalmazott eljárás is részleges azonosságot mutat, amely szintén abból a termékből származik, amely az eljárás hatásának vagy eredményének tekintendő. Ami a találmány egységét alkotó, azonos kategóriájú tárgyakat illeti, egy részleges azonosság következhet annak az elvnek a szerkezeti jellemzőiből, amelynél a találmányi lépés főként egy fel nem ismert feladat felfedezése. Ha a közös feladat, azaz az elérendő hatás önmagában már ismert vagy általánosságban megismerhető volt, vagy nyilvánvaló, akkor a feladat megoldásában nincs inventív érdem. Amennyiben a közös szerkezeti jellemzők csak az igénypontok tárgyi körében találhatók meg, és ha ezek az ismert jellemzők nem segítenek a feladat egészében történő megoldásában, akkor ez szintén az egység hiányát jelezheti. Az EPO felhívta a bejelentőt a priori egység hiánya miatt kutatási pótdíj megfizetésére. Ezt kifogásolva fordult a bejelentő a Műszaki Fellebbezési Tanácshoz (a továbbiakban: Tanács), amely a következő megállapításokat tette: A leírás 3. oldala szerint a találmány feladata egy olyan protézis kifejlesztése volt, amelyről azt állították, hogy reprodukálhatóan jó eredményeket értek el beépítése esetén, és képes a megterheléseket elviselni. A bejelentő beadványában fenntartotta álláspontját, hogy egyetlen közös találmányi gondolat kapcsolja össze egyrészt az 1. és 7. igénypontokba foglalt találmányokat, másrészt a 8. igénypontba foglalt találmányt, ami abból adódik, hogy a megalkotott protézissel optimális erőátvitelt értek el, és ezzel csökkent a csontdeformáció. A Tanács az előbbiekben leírtak alapján arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentő által említett egyetlen közös gondolat első látásra (prima facie) és eleve (a priori) nem inventív. Az adott szakterületen a fejlesztő szakemberek közös ismeretét jelenti, hogy amikor protéziseket fejlesztenek és alkotnak meg, amelyeknek hagyományosan jó tulaj donságaik vannak mind a beépítés, mind a megterhelések elviselhetősége terén, fontos, hogy megpróbálják elérni a protézisre ható lehető legegyenletesebb erőátvitelt és/vagy csökkenteni vagy elkerülni a csontdeformációt. Jól ismert, hogy a csontdeformáció felületi ficamot és ebből következően csontrezorpciót eredményez, amely okozhatja a protézis kilazulását. A találmányok megkívánt hatásai ezért önmagukban ismertek és nem tűnhetnek inventívnek. Azonban nem csak az elérni kívánt hatás szempontjából, hanem egyrészt az 1. és 7. független igénypontok, másrészt a 8. igénypont műszaki jellemzői vonatkozásában sem lelhető fel a találmány egysége. A Tanács véleménye szerint - és a leírás (különösen a 4„ 6., 8-10. és 15. oldalai) alapján - az elv, amelyen az 1. és 7. igénypont tárgyai alapulnak, nem tekinthető a priori inventívnek, azaz a technika állásának figyelembevétele nél
