Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Európai jogi figyelő. Kiss Gyula Attila, Radnóczy Györgyné: A találmányok egysége és megosztás egység hiánya esetén
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 106. évfolyam VI. 2001. december EURÓPAI JOGI FIGYELŐ KISS GYULA ATTILA - RADNÓCZY GYÖRGYNÉ A találmányok egysége és a megosztás egység hiánya esetén Az 1995. évi XXXIII. törvény az Európai Szabadalmi Egyezményben (European Patent Convention, a továbbiakban: EPC) foglaltakkal teljesen megegyezően, és összhangban a Szabadalmi Együttműködési Szerződéssel (Patent Cooperation Treaty, a továbbiakban PCT) határozza meg a találmányok egységére vonatkozó követelményeket. A szerzők az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office, a továbbiakban: EPO) joggyakorlatát vizsgálták a Fellebbezési Tanácsok és a Kibővített Fellebbezési Tanács egyes döntései alapján, a cím szerinti területen. Ezek a döntések az EPO hivatalos lapjában voltak hozzáférhetőek. A tanulmány a rendelkezésre álló nagy mennyiségű határozatból azok ismertetésére szorítkozik, amelyek részben a magyar joggyakorlatban nem jelentek meg az újdonságvizsgálati szakaszban, csak az érdemi vizsgálat során, részben pedig eltérő értelmezések fordultak elő, különös tekintettel a Markush-típusú igénypontok használatára. A PCT 13.1 szabálya (a továbbiakban: PCT Rule 13.1) alapján a nemzetközi bejelentés csak egy találmányra vagy több olyan, egymással összefüggő találmányra vonatkozhat, amelyek egyetlen közös találmányi gondolatot alkotnak („a találmány egységének a követelménye”). Az egység hiánya lehet nyilvánvalóan a priori a szakember általános tudásából következően, azaz mielőtt az igénypontokat a kutatás folyamán megállapított technika állásával összefüggésben megvizsgálták volna, vagy lehet nyilvánvalóan a posteriori a korábbi technika állása fényében. Amennyiben a kutatási szakaszba esik annak megállapítása, hogy a találmányok megfelelnek-e az egység követelményének, az első megvizsgálandó kérdés az, hogy a találmányokat egyetlen közös gondolat kapcsolja-e össze. Ez a gondolat kifejeződik az ugyanabban a bejelentésben egyenként értelmezett, különböző kitanítások közös jellemzőiben. Azonban szem előtt kell tartani, hogy az ilyen kitanításoknak nem csak a releváns igénypontban meghatározott, a feladat megoldását ábrázoló közvetlen tárgyat kell átfogniuk, hanem a hatásokként kifejeződő műszaki következményeket is. Egy egyetlen közös gondolatról ezért kimondható, hogy jelen van, ha a bejelentésben levő kitanítások - amelyek az igényelt tárgy szerkezeti jellemzőiből és/vagy azokhoz a tárgyakhoz kapcsolódó következményből vagy eredményekből származnak - között csak részleges azonosság létezik. A találmány egysége céljából a PCT Rule 13.1 azt is meghatározza, hogy az egyetlen közös gondolatnak inventívnek kell lennie. Még egy adott egyetlen közös gondolat esetén is fennáll az egység hiánya, ha a gondolat nem inventív jellegű. A találmány egységességének meghatározása során a PCT Rule 13.1 értelmében el kell dönteni, hogy a nemzetközi bejelentésben igényelt találmányok csoportja egységes közös találmányi gondolaton alapul-e vagy sem. A PCT Rule 13.2, amely meghatározza a megállapítási módszert arra vonatkozóan, hogy a találmány egységességének követelménye ki van-e elégítve, kimondja: „Ha a találmányok egy csoportját igénylik ugyanabban a nemzetközi bejelentésben, a Rule 13.1 által meghatározott egység követelménye csak akkor teljesül, ha a találmányok közt, amelyek egy vagy több azonos vagy egymásnak megfelelő különleges műszaki jellemzővel rendelkeznek, műszaki összefüggés van. A »különleges műszaki jellemzők« kifejezés azokat a műszaki jellemzőket jelenti, amelyek meghatározzák, hogy az igényelt találmányok mindegyike egészében mennyiben járul hozzá a technika állásának meghaladásához.” Az egység hiánya miatti kutatási pótdíj megfizetésére vonatkozó felhívás kiadása előtt következésképpen az újdonságvizsgálónak ki kell mutatnia, hogy a szakember adott általános ismerete („a priori”) vagy a kutatás által feltárt technika állása, amely az igénypontokban először meghatározott tárgyra vonatkozik („a posteriori”) alapján az egyetlen közös gondolat ténye nyilvánvalóan semmiképpen nem járulhat hozzá a találmányi lépéshez. A találmányok egységének meghatározása a következő módon kell, hogy történjen:- függetlenül attól, hogy a találmányokat külön igénypontokban vagy egyetlen igénypontban változatokként igényelték (PCT Rule 13.3);- a leírás és a rajzok alapján értelmezett igénypontok tartalma alapján [PCT Végrehajtási Szabályzat B Függelék 1(b) pont], ami nem csak a Nemzetközi Kutató Hatósághoz (International Searching Authority, a továbbiakban: ISA) kapcsolódik, hanem a „háromtagú ta
