Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Dr. Millisits Endre: A védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnése iránti eljárások néhány gyakorlati kérdése
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 106. évfolyam VI. 2001. december DR. MILLISITS ENDRE A védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnése iránti eljárások néhány gyakorlati kérdése A hatályos védjegytörvény a védjegytörlési eljárás mellett a védjegyoltalom megszűnése iránti eljárást is a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) háromtagú tanácsának elbírálására bízza, a korábbi védjegytörvénnyel (1969. évi IX. tv.) megegyezően. Az alábbiakban a háromtagú tanácsban, a törvény hatálybalépése óta eltelt 4 esztendő alatt lefolytatott eljárásokból nyert tapasztalatokat foglaljuk össze. Az új Vt. a megszűnési ügyek körét a használat hiánya miatti megszűnés iránti eljáráson túlmenően két új ügyfajtával bővíti: a védjegy megkülönböztető képességének elvesztése miatti megszűnés iránti eljárással, továbbá a védjegy megtévesztővé válása miatti megszűnés megállapítása iránti eljárással (Vt. 35.§). A megszűnési eljárások szinte kizárólagosan a használat hiánya miatti megszűnés ügykörében indulnak. (A törvény hatálybalépése óta egyetlen eljárás indult a megkülönböztetőképesség elvesztésére hivatkozva, megtévesztővé válás miatti megszűnési eljárás mindeddig nem indult.) Az alábbiakban a védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnésének megállapítása iránti eljárásokat egyszerűen megszűnési eljárásnak nevezzük. A használat hiánya miatti megszűnés iránti eljárások törvényi alapjait dr. Sorosi Gyula ismertette „A védjegy tanácsi ügyek változásai az új védjegytörvény alapján” című cikkében (Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1995., 103. k., 2. sz.). Enyhe és szigorú védjegyhasználati kényszer Védjegyhasználati kényszer alatt azt a törvényes követelményt szokás érteni, amely szerint a védjegy használatának megkezdése a bejelentéstől vagy a lajstromozástól számított bizonyos idő elteltével kötelező, illetőleg a védjegyhasználat folyamatos elmaradása meghatározott időszakon (általában 5 éven) át jogkövetkezményeket von maga után. Egyes védjegyjogok (pl. Amerikai Egyesült Államok) a védjegylajstromozás előfeltételei között a megjelölés tényleges használatát is megkövetelik, illetőleg feljogosítják a védjegyhatóságot meghatározott idő eltelte után a védjegyhasználat ellenőrzésére. Ezt nevezzük szigorú használati kényszernek. Enyhének nevezhető a védjegyhasználati kényszer, ha a védjegytörvény- nem követeli meg a védj egybejelen tőtől a bejelentésekor a használatot és- hivatalból nem indul eljárás az oltalom használat hiánya miatti megszűnésének vizsgálatára a védjegyoltalom fennállása alatt. Az enyhe használati kényszer mellett a megszűnési eljárás a használati kényszer érvényesítésének legfőbb eszköze. Az eljárás harmadik személy kérelmére indul. Bárki indíthat ilyen eljárást, mivel a kérelmezőnek jogi érdeket nem kell valószínűsítenie az eljárás során. A magyar védjegytörvény a védjegybejelentési eljárás során nem ír elő használati kötelezettséget. Korábbi védjegytörvényünk ebben a kérdésben hallgatott, és a bírósági gyakorlat még az új védjegytörvény hatálybalépése előtt kialakította azt az elvet, hogy a bejelentő az eljárás folyamán a megjelölés használatára nem kötelezhető. Látható, hogy a törvény megalkotásakor a Legfelsőbb Bíróság, majd a jogalkotó is az enyhe védjegyhasználati kényszer álláspontjára helyezkedett. A védjegyhasználat elmulasztásának jogkövetkezményei Hatályos védjegytörvényünk a védjegyhasználati kötelezettséget és a védjegyhasználat elmulasztásának jogkövetkezményeit a 18. §-ban fogalmazza meg. A 18. § (1) bek. szerint, ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított 5 éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot 5 éven át megszakítás nélkül elmulasztja, a védjegy oltalmára alkalmazni kell az e törvényben előírt jogkövetkezményeket, kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja. Az 5 éves türelmi időjelentősége - idő előtti kérelmek Kérdésként merül fel, hogy mely időszakra vizsgálandó a lajstromozott védjegy használata, illetőleg használatának hiánya. Ezt az 5 évet mindig a megszűnési kérelem benyújtásának napja határozza meg, ettől a naptól az 5 éves időszak visszaszámlálásra kerül. Ha tehát a véd
